DMSO-kombinációk terápiás alkalmazásai

DMSO-kombinációk, mint terápiás lehetőség közismert gyógyszerek együttes alkalmazáskor

Áttekintés:

• A DMSO egy „esernyőgyógyszer”, amely terápiás tulajdonságainak kombinációja révén (például gyulladáscsökkentés, keringésjavítás, haldokló sejtek újraélesztése) számos nehezen kezelhető betegséget képes kezelni.
• A DMSO egyik egyedülálló tulajdonsága, hogy képes áthatolni a bőrön, és magával vinni mindent, amit felold, miközben gyorsan elterjed a szervezetben, ezáltal jelentősen fokozza számos gyógyszer hatékonyságát és biológiai hozzáférhetőségét.
• Emiatt az elmúlt évtizedek során számos gyógyszerkészítmény kombinálta a DMSO-t egy-egy ismert hatóanyaggal, és sok esetben a kombináció hatásosságát és biztonságosságát is sikeresen igazolták a gyógyszerhatóságok felé.
• Egyes DMSO-alapú kombinációs terápiák képesek olyan nehéz betegségeket kezelni, mint a súlyos mozgásszervi sérülések, antibiotikum-rezisztens fertőzések, makacs gombás és vírusos fertőzések, kemoterápiára rezisztens daganatok és krónikus fájdalmak.
• Számos kreatív (akár otthon is elkészíthető) kombinációval sikeresen kezeltek fülzúgást, különféle szembetegségeket (köztük sok „gyógyíthatatlannak” tartott szemet érintő kórképet), daganatokat, hegeket (melyek gyakran krónikus betegségeket okoznak) — ezek mind részletesen szerepelnek ebben a cikkben.
• A DMSO legígéretesebb felhasználási módjai közé tartozik, ha más természetes vagy hagyományos terápiával kombinálják, mivel sok esetben a kombináció olyan hatásokat vált ki, amit a DMSO önmagában nem tudna. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan lehet a DMSO-t más terápiákkal hatékonyan kombinálni, hogy a komplex betegségek kezelésében maximálisan kihasználjuk a benne rejlő potenciált.

Az elmúlt kilenc hónapban azon dolgoztam, hogy felhívjam a nyilvánosság figyelmét a dimetil-szulfoxidra (DMSO) – egy elfeledett természetes terápiára, amely gyorsan enyhíti számos állapot tüneteit, és kutatások szerint nagyon biztonságos (feltéve, hogy helyesen alkalmazzák), ráadásul – a 1994-es DSHEA törvénynek köszönhetően, amely legalizálta a természetes terápiákat – ma már könnyen elérhető. Mivel úgy vélem, a DMSO hatalmas lehetőségeket kínál az orvoslás és a betegek számára is, elkötelezetten gyűjtöttem össze a leghitelesebb bizonyítékokat, amelyek alátámasztják újrafelfedezésének fontosságát. A cikksorozat során több mint ezer tanulmányt mutattam be, amelyek szerint a DMSO hatékonyan kezeli az alábbiakat:

Stroke-ot, bénulást, neurológiai rendellenességek széles körét (pl. Down-szindróma, demencia), valamint keringési zavarokat (Raynaud-kór, visszér, aranyér), amit itt tárgyaltam.

Szöveti sérüléseket: rándulásokat, agyrázkódást, égéseket, műtéti vágásokat, gerincsérüléseket (lásd itt).

Krónikus fájdalmat (porckorongsérv, bursitis, artritisz, CRPS), amit szintén itt tárgyaltam.

Autoimmun, fehérje- és kötőszöveti betegségeket, mint szkleroderma, amiloidózis, interstitialis cystitis (itt).

Fejhez kapcsolódó panaszokat: fülzúgás, látásvesztés, fogászati problémák, szinuszgyulladás (itt).

Belső szerveket érintő betegségeket: hasnyálmirigy-gyulladás, meddőség, májcirrózis, endometriózis (lásd itt).

Bőrproblémákat: égési sérülések, visszerek, akne, hajhullás, fekélyek, bőrrák és autoimmun dermatológiai betegségek (itt).

Fertőző betegségeket: krónikus bakteriális fertőzések, herpesz, övsömör (itt).

Daganatokat: csökkenti a tüneteket, fokozza a kezelések hatékonyságát, csökkenti a mellékhatásokat, és képes visszaprogramozni a rákos sejteket normál sejtekké (itt).

A videonál be tudod kapcsolni a magyar feliratot a videólejátszó alatti jobb sarokban a CC feliratra kattintva.

Szerencsére, hasonlóan ahhoz, ahogy a DMSO az 1960-as években is elterjedt, a megfelelő bizonyítékok bemutatása most is lehetővé tette gyors visszatérését a köztudatba (például több mint 2000 visszajelzést kaptam olyan olvasóktól, akik figyelemre méltó javulást tapasztaltak a használata során).

DMSO-kombinációs terápiák

A DMSO azon képessége, hogy a betegségek széles skáláját képes kezelni, annak köszönhető, hogy számos, rendkívül szokatlan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek a jelek szerint a betegségek kiváltó okait kezelik. Ugyanakkor azonban, mivel a DMSO-nak olyan sokféle terápiás mechanizmusa van (pl. a paraszimpatikus aktivitás növelése, a keringés fokozása, az öregedő sejtek regenerálása, erős gyulladáscsökkentő hatása, a fájdalomvezetés blokkolása stb.), annak ellenére, hogy már több ezer tanulmányt tekintettem át róla, még mindig sok mindent nem értek az anyagról. Mint ilyen, az egyik legnagyobb kihívás e sorozat során az volt, hogy ne állítsak semmit az anyagról, amit a meglévő tudományos irodalom nem támaszt alá, különösen akkor, amikor ez egy olyan kérdés, amelyre sokan szeretnének választ kapni.

A DMSO korunk egyik legtöbbet vizsgált, ám mégis legkevésbé megértett gyógyszerhatóanyaga.

👉 Megjegyzés: miután láttam ezt az idézetet, megkérdeztem néhány mesterséges intelligencia rendszert, amelyek szerint 50.000–100.000 tanulmány jelent meg a DMSO orvosi és kémiai tulajdonságairól.

A DMSO egyik legfigyelemreméltóbb képessége, hogy képes más anyagok hatását fokozni, ami sok esetben lehetővé teszi, hogy a hagyományosan ezekkel a terápiákkal kapcsolatban felmerülő nagyobb dilemmák leküzdhetők legyenek. Sajnos, mivel szinte végtelen számú anyagot lehet kombinálni a DMSO „hordozó” funkciójával, a vegyület egyik legkevésbé tanulmányozott aspektusa marad, és kifejezetten ezért ezt a témát választottam a sorozat utolsó nagy részének. Hasonlóképpen, az évek során nagyon sok különböző, potenciálisan ígéretes terápiás DMSO-kombinációval álltam elő, de a legtöbbjüket még mindig nem tudtam kipróbálni.

Ez különösen fontos, mivel bár a DMSO az esetek többségében segít (pl. az olvasók 85-90%-a krónikus fájdalom esetén javulásról számolt be), számos esetben önmagában nem elegendő — ilyenkor kombinált terápiára van szükség.

👉 Megjegyzés: A DMSO (önmagában vagy más szerekkel kombinálva) számos módon alkalmazható, például folyadékként (néha vattapamaccsal, ecsettel vagy gézzel), krémként, gélként, roll-onként vagy spray-ként; belsőleg szájon át szedett oldatként, infúzióként vagy injekcióként; porlasztva vagy szemcseppként, fülcseppként, orrcseppként, szájöblítőként, beöntésként és hólyagöblítésként. Sok esetben többféle módozatot is alkalmaznak egyidejűleg (pl. a szájon át és helyileg alkalmazott DMSO gyakran nagyon hasznos a szisztémás ízületi gyulladás esetén).

DMSO-kombinációk

A farmakológiában a DMSO-t gyakran „vivőanyagként” (carrier, vehicle) emlegetik, mivel segít más gyógyszerek bejutásában a szervezetbe. Bár hivatalosan csak egy felhasználási módja engedélyezett (hólyagon belüli, intravesicalis alkalmazás), számos gyógyszer használja a DMSO-t hatóanyagként vagy segédanyagként, mert:

• Átjut a biológiai membránokon anélkül, hogy károsítaná őket — ez rendkívül szokatlan, és valószínűleg azzal magyarázható, hogy képes vízzel helyet cserélni a membránban.
  👉 Megjegyzés: a bőr károsítása nélkül, amikor más agyba jutó anyagokkal együtt vizsgálták, a DMSO nem változtatta meg az agyat védő vér-agy gát sejtjeit.

• Amint kapcsolatba kerül a bőrrel, gyorsan elterjed a szervezetben (pl. egy órán belül kimutatható a csontokban és a fogakban).
  👉 Megjegyzés: a DMSO nem hatol át a fogzománcon vagy a körmökön.
• Rendkívül erős oldószer, amely sokféle anyagot képes oldani.
• Ha egy anyag feloldódik a DMSO-ban, az többnyire be tud jutni vele a szervezetbe. Bár más oldószerek is használhatók hasonló célokra, a DMSO a legerősebb a farmakológiában (pl. ez a tanulmány kimutatta, hogy a DMSO hatékonyabb volt, mint a propilénglikol a szteroidok bőrön át történő felszívódásában).

👉 Megjegyzés: egy esetben, amikor réz-kloridot kevertek DMSO-val, bőrelszíneződést tapasztaltak, de más festékanyagokkal ez nem volt reprodukálható (és nem tudták megváltoztatni az autoimmun bőrelszíneződést sem).

• A DMSO nemcsak anyagokat juttat be a szervezetbe, hanem jelentősen fokozza a keringést is. Mivel képes helyettesíteni a vizet (kis méretű, képes hidrogénkötéseket kialakítani, relatíve poláris, zsírban és vízben is oldódik), megváltoztatja a sejtmembrán permeabilitását: lehetővé teszi új anyagok bejutását a sejtekbe, miközben segít eltávolítani a salakanyagokat. Ennek köszönhetően nemcsak szétterjeszti a szállított anyagokat a szervezetben, hanem nagymértékben fokozza a test természetes képességét is arra, hogy eljuttassa azokat oda, ahol szükség van rájuk – még olyan területekre is, amelyeket más terápiák nehezen érnek el.

Ennek következtében a DMSO lehetővé teszi olyan gyógyszerek helyi alkalmazását, amelyek egyébként injekciót igényelnének, és sok esetben jelentősen fokozza azok hatását (mivel például képes eljutni a test olyan mélyebb részeibe, ahol a legtöbb gyógyszer hatástalan, vagy megkerüli a sejtek természetes védőgátját az idegen anyagokkal szemben).

👉 Megjegyzés: valószínűleg további mechanizmusok is közrejátszanak abban, hogy a DMSO fokozza az oldott anyagok hatását, de ezekről még kevés bizonyíték áll rendelkezésre.

Évtizedekkel ezelőtt volt egy barátom, aki DMSO-t használt, hogy utcai drogokkal keverve még jobban elszálljon, aki megosztotta velem, hogy a drog által okozott kábulat sokkal erősebb volt, mint amit a drog intravénás beadásakor tapasztalnánk (ami hagyományosan a legerősebb kábulat, amit az ember tapasztalhat), és hogy a csoportjuk hamar rájött, hogy ezt csak gyógyszerészeti minőségű drogokkal tehetik meg, mivel az utcai készítményekben számos szennyeződés volt, ami miatt gyakran eléggé megbetegedtek, amikor bevették őket. Körülbelül tíz évvel azután, hogy ezt megosztotta velem, a barátom meghalt egy kábítószer-túladagolásban (amihez nem volt köze a DMSO-nak). Ezzel szemben a legtöbb ismerősömnek, aki természetes anyagokkal keverte a DMSO-t, vagy pozitív vagy legrosszabb esetben semleges tapasztalatai voltak.

Számomra ebből néhány fontos tanulság következik:

1. A DMSO egyik fő kockázata, ha a bőrön mérgező anyag van, amikor azt alkalmazzuk. Például 1965-ben a német Der Spiegel (19. szám) megírta, hogy az egyik kutató:

[Herschler] azt akarta megvizsgálni, hogy bizonyos erősen mérgező növényvédő szerek oldódnak-e DMSO-ban. A kutató a saját bőrén tapasztalta meg, mennyire igaz is ez: amikor a keveréket a bőrére fújta, a méreg perceken belül felszívódott. Átmeneti eszméletzavart és légszomjat tapasztalt.

Hasonló esetről egy olvasó is beszámolt: valaki nikotint tartalmazó anyagra vitte fel a DMSO-t, ami miatt gyors nikotinmérgezés következett be (szerencsére nem végzetes).

Ezért mindig hangsúlyozom: használat előtt a bőrfelületet alaposan meg kell tisztítani. Figyelemre méltó, hogy ezen esetek kivételével nem tudok olyan esetről – sem személyesen, sem a szakirodalomból, sem a közösségi visszajelzések alapján –, ahol valaki komolyan megbetegedett volna DMSO-s alkalmazás után. Ez arra utal, hogy a felhasználók nagyon körültekintőek, vagy a kockázat csak valóban mérgező anyagok esetén jelentős.

👉 Megjegyzés: egy lehetséges magyarázat erre az, hogy a DMSO kétirányú „csatornamegnyitó” — nemcsak bejuttat anyagokat, hanem ki is vezethet toxinokat a sejtekből, így csökkentve a mérgező hatásokat.

2. Sok hatóanyag jelentősen erősebbé válik, ha DMSO-val keverik. Természetes anyagok esetében ez ritkán jelent gondot (mivel ezek kevésbé toxikusak), de ettől függetlenül fennáll a kockázat. Ugyanakkor nincs tudomásom arról, hogy természetes kombinációk komoly problémát okoztak volna.

3. Az utcai drogok egyik fő problémája, hogy sokféle szennyeződés van bennük. Ezért bár sokan próbálták ki DMSO-val, ezt nem ajánlom, főleg mivel az adagolás hibája könnyen túladagoláshoz vezethet.

4. Ez a szennyeződéskérdés más keverékeknél is fennáll. Ezért ha DMSO-s keveréket készítesz, mindig tiszta, adalékmentes alapanyagot használj (pl. sok gyógyszer és étrend-kiegészítő több összetevőt tartalmaz).

👉 Megjegyzés: egyre több visszajelzést kapok olyan olvasóktól, akik DMSO-t hematoxilinnel kombinálva alkalmaznak daganatterápiában. A kereskedelmi hematoxilin általában toxikus fémhez van kötve a jobb szövetszínezés érdekében, ezért csak tiszta változattal ajánlott kombinálni.

Ezért elővigyázatosság szükséges erősebb gyógyszerek DMSO-val történő egyidejű alkalmazása esetén. Jelenleg számos publikált beszámolót és olvasói történetet áttekintettem, amelyekben egy gyógyszert DMSO-val kombináltak, és helyileg alkalmaztak, és ezekben nem fordult elő probléma. Ugyanakkor legjobb tudomásom szerint ezek egyike sem tartalmazott olyan gyógyszert, amely könnyen túladagolható. Az egyetlen kivételt Jim McCann (egy régi DMSO-terapeuta) jelentése jelenti, aki arról számolt be, hogy látott olyan eseteket, amikor a betegek komolyan megbetegedtek, miután intravénásan kaptak DMSO-t és egy (nem részletezett) véralvadásgátlót vagy szteroidot. Tekintve, hogy heparint (ami akkoriban az egyetlen IV véralvadásgátló volt) és szteroidokat DMSO-val kombinálva klinikai vizsgálatokban problémamentesen alkalmaztak helyileg, ha McCann megfigyelései helytállóak voltak (ami nem biztos), akkor valószínű, hogy a mellékhatások abból adódtak, hogy ezeket IV formában, együttesen adták be.

Ugyanakkor fontos megérteni, hogy bár a gyógyszerek hatásának felerősítése potenciális biztonsági kockázat, az orvostudomány számára rendkívül értékes is. Ez azért van, mert sokszor rendkívül nehéz eljuttatni a hatóanyagot a célhelyre a szervezetben, ezért tartósan magas adagokat kell beadni, hogy elegendő mennyiségű hatóanyag jusson el oda — ez pedig gyakran toxikus dózisnak teszi ki a szervezetet.

DMSO gyógyszerkölcsönhatások

Mivel a DMSO fokozza a gyógyszerek hatását, adódik a kérdés — biztonságos-e más gyógyszerekkel együtt szedni?

A legjobb válasz, amit adhatok:

• A legtöbb kombinációt nem vizsgálták, különösen azokat, amelyek az 1960-as évek után kerültek piacra, tehát ezek hatása nagyrészt ismeretlen (ugyanúgy, mint sok engedélyezett gyógyszer közötti kölcsönhatás ismeretlen).
• Számos DMSO-val foglalkozó szerző (óvatosságból) azt javasolja, hogy ne alkalmazz DMSO-t, ha gyógyszert is szedsz. Szerintem ez használhatatlan tanács, mert az amerikaiak 61%-a legalább egy gyógyszert szed, és pont azoknak van a legnagyobb szüksége a DMSO-ra, akik többféle gyógyszert is szednek a tüneteikre.
• A legerősebb potenciáció akkor jelentkezik, ha a gyógyszert és a DMSO-t egyidejűleg veszik be (különösen, ha IV formában). Úgy tartják, hogy ha legalább két óra telik el köztük, a potenciáció sokkal gyengébb.
• Bár fokozza a gyógyszerek hatását, a DMSO sok gyógyszer toxicitását is képes mérsékelni (például a gentamicin vese-károsító hatását).
• Ha egy gyógyszer köztudottan mérgező (például a kontrasztanyagként alkalmazott gadolínium MRI esetén), általános szabály, hogy ne alkalmazzuk együtt DMSO-val.
• Sok esetben a DMSO lehetővé teszi a gyógyszer adagjának csökkentését úgy, hogy a kívánt hatás mégis elérhető marad (ami különösen hasznos, ha a gyógyszer a rendes adagban mérgező, de mégis szükséges). Ezért elengedhetetlen a gyógyszerek hatásának monitorozása, hogy kiderüljön, szükség van-e dózismódosításra a DMSO potenciáló hatása miatt — vagy éppen azért, mert a DMSO közben meggyógyította az alap problémát.
• Ha gyógyszereket szedsz, ajánlott alacsony dózisú DMSO-val kezdeni, és fokozatosan növelni, hogy figyelhesd az esetleges mellékhatásokat.
• Súlyos gyógyszerreakciók DMSO-val egyidejűleg szedett gyógyszerek mellett nagyon ritkák, és a DMSO közösség tapasztalatai alapján a legtöbb gyógyszer biztonságosan kombinálható vele.

A jelenlegi, konkrét ismereteink a következők:

• Egy 1967-es tanulmányban, amely 500 esetet vizsgált, a kutatók megfigyelték, hogy néhány, gyógyszert szedő páciensnél (2 inzulint, 2 digitalist, 1 nitroglicerint, 1 kinidin-szulfátot kapott) a gyógyszer hatása megnőtt, és kisebb adagokra kellett őket átállítani (más gyógyszerek, például a pszichiátriai szerek nem mutattak ilyen fokozódást).
• Amikor a Merck 1965-ben klinikai vizsgálatokat végzett DMSO-val, a két fő problémát az alkohol és a barbiturátok potenciálódása jelentette (pl. valószínű, hogy a benzodiazepinek is érintettek lehetnek). Néhány esetben előfordult, hogy a koktélfogyasztás után az emberek rendkívül részegek lettek.
• Embereken és állatokon végzett vizsgálatok (részletezve itt) kimutatták, hogy a DMSO 16,67%–28,33%-kal gyorsította az alkohol kiürülését, fokozta az alkohol halálos dózisának hatását állatokban (különösen, ha a DMSO-t egy órával az alkohol előtt adták be), és jelentősen fokozta az alkohol okozta kognitív károsodást és idegvezetési problémákat.
• Megfigyelték, hogy a DMSO fokozza bizonyos opioidok (pl. morfin tapasz), NSAID-ok, Novalgin, antikonvulzív szerek (pl. gabapentin), nyugtatók (pl. trazodon), szteroidok, arany sók, inzulin, barbiturátok és antibiotikumok hatását — ami sok esetben rendkívül előnyös lehet.

👉 Megjegyzés: az inzulin potenciálódását azzal magyarázzák, hogy a DMSO fehérje-visszahajtó képessége révén helyreállítja az inzulinreceptorok működését.Megfigyelték, hogy a DMSO képes visszafordítani a Botox hatását (a Botox egy toxin, amely megbénítja az izmokat, így ha a DMSO meggyógyítja az érintett idegszöveteket, a Botox „hatása” megszűnik).

• Nem számoltak be arról, hogy a DMSO fokozná a véralvadásgátlók hatását (pl. INR-érték változás), mivel eltérő módon hat a keringésre és a vérrögök oldására, mint ezek a szerek (kivéve az aszpirint, ahol több felhasználó is beszámolt arról, hogy csökkenteni tudta az adagját). Ennek ellenére a potenciáció lehetősége fennáll, ezért úgy gondolom, fontos figyelni a véralvadási értékeket, nehogy túlzott vérhígulás lépjen fel.

👉 Megjegyzés: az egyetlen ennek ellentmondó visszjelzés, amit láttam, az volt, hogy két-három olvasó orrvérzést tapasztalt, miután elkezdte használni a DMSO-t.

• Egy körülbelül 10.000 főből álló mintában, akik antibiotikumot és DMSO-t egyidejűleg kaptak, négyen jelentettek ritka, de súlyos mellékhatásokat, amelyek a gyógyszerek toxicitásának fokozódását jelezték. Valószínűleg ezek fluorokinolon, szulfonamid vagy makrolid antibiotikumhoz kapcsolódtak, a legsúlyosabb eset fluorokinolon után történt (ellentétben például a dioxidinnal, ahol nem tapasztaltak ilyen fokozott toxicitást). Hasonlóképp, bár a DMSO általában javítja a kemoterápia hatékonyságát, néhány esetben beszámoltak ritka, de jelentős mellékhatásokról, amikor a kemoterápiás szerek DMSO-val egyidejűleg kerültek alkalmazásra.

👉 Megjegyzés: ezek a reakciók magukban foglalhattak keringési zavarokat/ szédülést, általános allergiás reakciókat és vérömlenyt.

Ezért a mérgezőbb gyógyszerek esetében (elővigyázatosságból) egyesek azt tanácsolják, hogy legalább 2 nap különbséggel alkalmazzuk őket a DMSO-hoz képest.

👉 Megjegyzés: néhány esetben a beteg nem közölte a DMSO-t alkalmazó orvossal, hogy más gyógyszereket is szed, ami jól mutatja, mennyire fontos, hogy mindenki pontosan tudja, milyen hatóanyagok vannak jelen.

• Néhány vegyület DMSO-val kombinálva toxikusabbá válik (például egereknél és patkányoknál megfigyelték, hogy a kvaterner ammóniumsók – mint a pentolinium-tartarát és hexametónium-bitartrát – toxikusabbak lettek, ha DMSO-ban oldva adták be őket, míg önmagukban nem voltak azok; DMSO továbbá fokozta a benzol halálos dózisát is). Ezzel szemben más mérgező anyagok (pl. decametónium-jodid) kevésbé letálisnak bizonyultak DMSO-val kombinálva. Ezért, bár a DMSO valóban lenyűgöző terápiás lehetőségeket kínál, a kombinációk alkalmazásakor megfontoltan kell eljárni, különösen ismeretlen vagy potenciálisan mérgező vegyületek esetén. A DMSO hatékonysága és egyedülálló farmakológiai profilja miatt sokkal nagyobb figyelmet érdemelne az orvosi kutatás és gyakorlat részéről — különösen abban a világban, ahol a terápiás lehetőségek gyakran vagy túl drágák, vagy elégtelenek, vagy túl kockázatosak.

Egyéb nem gyógyszeres kölcsönhatások is előfordulhatnak. Például a DMSO semlegesíti az ivóvízben lévő klórt (kloriddá redukálva azt), így vészhelyzetben „megtisztítja” a klóros vizet.

Hordozási mérethatárok

A szájban lévő baktériumok közül sok rendkívül patogén. Ennek ellenére (legjobb tudomásom szerint) senki sem kapott szepszist attól, hogy DMSO-t tett a szájába. Ennek az az oka, hogy míg a DMSO (egy nagyon kicsi molekula) rendkívül hatékonyan szállít dolgokat a szervezeten belül, ahogy a dolgok nagyobbak lesznek, a DMSO már nem képes tovább szállítani őket, és még a legkisebb vírusok is jóval nagyobbak, mint a DMSO maximális szállító mérete.
👉 Megjegyzés: míg a baktériumokat nem tudja szállítani a DMSO, elméletileg fennáll a veszély a kisebb méreganyagok esetében, amelyeket egyesek termelnek.

Ennek nagy részét eredetileg azután tudták meg, hogy a DMSO felfedezői rájöttek, hogy az inzulin beadásának nem injekciózható módja rendkívül hasznos lenne a cukorbetegek számára, de sajnálatos módon felfedezték, hogy ez nem működik, mivel az inzulin (egy peptid) túl nagy ahhoz, hogy a DMSO-val bejusson a szervezetbe. Ezzel szemben a legtöbb természetes vegyi anyag és gyógyszeripari gyógyszer a DMSO mérethatárán belül van, és így felszívódhat.

👉 Megjegyzés: A DMSO hordozóként való működőképessége a DMSO-koncentráció növekedésével nő, de bizonyos esetekben a 90%-os DMSO hatékonyabb hordozó, mint a 100%-os DMSO.

Amennyire meg tudtam állapítani, a DMSO pontos bőrhordozási határát nem vizsgálták véglegesen, és a legtöbb jelenlegi forrás egyetért abban, hogy 500 Daltonnál (Da) kisebb anyagokat szállít, és kisebb mértékben szállíthat 500-1000 Dalton közötti anyagokat (míg az inzulin 5808 Da).

👉 Megjegyzés: Egy vizsgálatban a résztvevőket injektált allergénekre érzékenyítették, majd azt vizsgálták, hogy az allergénnel kevert helyi DMSO kiválthatja-e ugyanezt a reakciót. Azt találták, hogy a penicillin következetesen reakciót váltott ki, míg a ricinus egy kis reakciót váltott ki, míg a gyapotmag, a zeller és a hajdina nem. Ez arra utal, hogy a nagyjából 10 000 Da-s anyagok kis mértékben áthatolnak a DMSO-val. A vakcinák esetében (amelyeknek nagyobb biomolekulákra van szükségük a szervezetbe való bejutáshoz), ellentmondásos adatokat láttam (pl. egy tanulmány szerint a DMSO lehetővé tette egy plazmid alapú vakcina bőrön keresztüli bejuttatását, míg sok más tanulmány szerint zavarta az orális tífusz vakcinát).

Gyanítom, hogy a tényleges határérték magasabb, mivel sok olyan esetet láttam, amikor a nagyobb gyógyszerek egyértelműen szállítottak (pl. az ivermektin 875 Da). Stanley Jacob azt találta, hogy a DMSO jelentősen megnövelte a heparin penetrációját a kutyák húgyhólyagjába^{.1,2,3 Hasonlóképpen} , számos tanulmány szerint a DMSO-heparin gél terápiásan aktív volt a betegeknél.

A kontextusban a heparin molekulatömege 2000-30 000 Da (jellemzően átlagosan 12 000-15 000 Da vagy 4000-6 000 Da a kis tömegű készítmények esetében), ami jelentősen meghaladja az 500 Da-s határértéket, ami arra utal, hogy vagy az 500 Da-s határérték téves, vagy az összes említett tanulmány és az azokat vizsgáló kívülállók téves következtetést vontak le (pl. a DMSO-heparinnak tulajdonított előnyök csak a DMSO-nak voltak köszönhetőek), vagy a heparin rendkívül elektronegatív lévén növeli a DMSO transzportképességét.

👉 Megjegyzés: egy dalton egyenlő egy hidrogénatom tömegével, így egy emberi DNS szál körülbelül 2 080 000 000 000 000 Da, míg az aszpirin 180,16 Da, a prednizon pedig 358,43 Da.

Végül, úgy tűnik, hogy ez a határérték (amelyet a bőr nem korlátoz) sokkal magasabb a test belsejében. Bizonyos bizonyítékok például arra utalnak, hogy a DMSO 70 000 Da-nál nagyobb molekulákat is képes átjuttatni a vér-agy gáton (ami a DMSO intravénás keverékek még szélesebb körű lehetőségeit sugallja).

Nem kívánt felszívódás

Mivel a DMSO erős oldószer, számos olyan anyagot könnyen felold, amellyel kapcsolatba kerül. Emiatt a DMSO-val kapcsolatos egyik fő probléma az, hogy kölcsönhatásba lép-e az Ön által elkészített és beadott anyagokkal, valamint a szervezetben már jelen lévő orvosi anyagokkal, miután beadták. Miután ezt alaposan megvizsgálták, a DMSO közösség a következőkre jutott:

• A műanyagok esetében a legproblémásabb összetevők közül sokan a felületükön lévő adalékanyagok (pl. ftalát lágyítószerek, égésgátlók stb.). Emiatt, ha koncentrált DMSO-val előkezeli őket, majd kimossa, akkor ezek eltávolításra kerülnek, és a későbbi DMSO-alkalmazások során nem oldódik ki belőlük annyi. Ez viszont hasznos lehet, ha műanyagot kell használni (pl. egy szórófejes palack esetében) vagy az általános műanyag expozíció megelőzésére (pl. vegyszerek eltávolítása egy hosszabb ideig viselendő kapucniból).
• DMSO kioldódási képessége koncentrációfüggő, és a DMSO közösségen belül úgy gondolják, hogy a műanyag esetében 20% alatti koncentrációban minimálisan fordul elő, így számos potenciális probléma elkerülhető annak biztosításával, hogy a szervezetbe szánt DMSO nem érintkezik nagy koncentrációban műanyag felületekkel. Bár nem találtam olyan tanulmányokat, amelyek alátámasztották volna a 20%-os küszöbértéket, találtam egy tanulmányt, amely megállapította, hogy 80%-nál kevesebb nem oldódik ki gyorsan a műanyagból, míg 55%-nál kevesebb nem oldódik ki hosszú távú tárolás után. Emiatt a 15%-os koncentrációt gyakran javasolják a DMSO készítése során.
• Amikor a DMSO-t a szervezetbe juttatjuk, gyorsan hígul. Emiatt, ha a DMSO-t helyileg alkalmazzák egy műízületre vagy szájon át szedik, nem valószínű, hogy jelentős koncentrációt ér el az ízületben (míg ha közvetlenül az ízületbe fecskendezik, akkor igen). Bár nem vagyok biztos benne, hogyan lehet megbecsülni a tényleges koncentrációt, amit a helyi DMSO az ízületnél létrehoz egy ízület alatt, sem az általam ismert orvosok, sem a DMSO közösségben senki nem találkozott azzal, hogy a DMSO problémákat okozott volna a fémízületekben (különösen mivel a DMSO nem reagál a fémfelületekkel).
  👉 Megjegyzés: az egyetlen kivétel, amivel valaha találkoztam, egy olvasó, aki megosztotta, hogy egy csuklótörés miatt ideiglenes titánlemezt helyeztek be neki, aki aztán szívdobogást és ízületi gyulladáshoz hasonló érzéseket fejlesztett a területen, miután ismételten DMSO-t alkalmazott a területre. Bár ez valószínűleg nem függ össze, de lehet, hogy a DMSO mobilizálta a műtétből visszamaradt fémrészecskéket valakinél, akinek már volt érzékenysége a titánra.

Míg a fém ellenáll a DMSO-nak, sok implantátum (beleértve a mesterséges ízületeket is) tartalmaz műanyag összetevőket, amelyek kioldódhatnak. Mivel ez leginkább a fogászati implantátumok (vagy fogkefék) alkatrészei esetében számít, a szájvizek esetében alacsonyabb DMSO-koncentráció ajánlott.

👉 Megjegyzés: egy tanulmány szerint a DMSO (50%-os) előkezelés növelte a foggyanta kötések (amelyek a dolgokat a fogakhoz rögzítik) kezdeti szilárdságát és hosszú távú tartósságát, és akár két évig is fenntartotta a kötés stabilitását (míg a kezeletlenek 36-48%-ot veszítettek szilárdságukból), egy másik szerint megakadályozta a lebomlást, míg egy harmadik szerint az 1%-nak nincs hatása (gyökérkezelés esetén).

• Az egyetlen terület, ahol problémákat észleltek, a műanyag külső sebészeti varratok, mivel a nagy koncentrációjú DMSO alkalmazása ezekhez megkeményedést és törést okozhat. Ezzel szemben a belső varratok feloldásával kapcsolatban nem észleltek problémákat (amelyek mélyebben fekve hígabb DMSO-val érintkeznek), bár a problémák szintén előfordulhatnak, de egyszerűen észrevétlenek maradnak, mivel a test belsejében vannak.

A mellimplantátumok esetében nem egyértelmű, hogy a DMSO reakcióba lép-e a kevésbé reaktív szilikonnal, de sok esetben az egyéneknél a mellimplantátum kis mennyiségű összetevőjének szivárgása miatt alakulnak ki mellimplantátum-betegségek, amelyekkel a DMSO nagyobb valószínűséggel lépne reakcióba. Ezzel szemben egy patkányokkal végzett vizsgálat megállapította, hogy a DMSO hatékonyan csökkenti a kapszulaképződést (pl. a fibrotikus szövetet) a szilikon mellimplantátumok körül (ami gyakran elég nehezen kezelhető).

• A DMSO-val való munka vagy annak elkészítése során, különösen a kezdeti magasabb koncentrációknál, tanácsos nem műanyag edényeket vagy eszközöket használni (helyette üveg, fém, kerámia, porcelán vagy természetes ecseteket használjunk). Azokban az esetekben, amikor injekciózásra kerül sor, az előhígított DMSO használata tekinthető ideálisnak, és a DMSO kezdeti napjaiban a kutatók problémákba ütköztek, amikor közvetlenül tiszta DMSO-t vettek és műanyag fecskendőkbe és infúziós csövekbe tették, és amikor ezt nem lehet elkerülni, a DMSO közösség azt tanácsolja, hogy a fecskendőket előöblítsék DMSO-val (mivel az injekciós alkalmazásoknál nagyobb a kockázata annak, hogy túl sok toxin kerül a szervezetbe, mint a helyileg alkalmazott alkalmazásoknál).

Az általánosan használt orvosi anyagok közül a polikarbonát, a polisztirol, a sztirol-akrilnitril és a polivinil-klorid kerülendő, míg a polietilén, a politetrafluor–etilén és a teflon jobban ellenáll a DMSO-nak. Ezenkívül a gumival ellátott üvegpipetták általában DMSO-ellenállóak. Végül, a nem orvosi anyagok esetében, ha műanyagra van szükség, ha lehetséges, HDPE műanyagot kell használni (amely nem lép reakcióba a DMSO-val).

👉 Megjegyzés: ellentmondásos források léteznek ebben a témában (pl, lásd ezt, ezt, és ezt ), és a polipropilén és a polivinil-klorid (amelyből sok orvosi anyag készül) esetében egyes gyakorló orvosok vagy előhígítják a DMSO-t, alacsony DMSO-koncentrációt infundálnak, vagy PVC-vel nem készült intravénás anyagokat használnak, míg mások olyan adatokban bíznak, amelyek szerint csak 80% vagy annál nagyobb mértékben oldódik ki.

• Mivel számos elméleti kockázata van annak, hogy a DMSO reakcióba lép a szürkehályoglencsével, sok potenciális aggály merült fel a DMSO szemcseppekkel kapcsolatban, és gyakran óvatosságból ellenjavallt. Amikor azonban az orvosok megpróbálják kivizsgálni, gyakran nem kapnak egyértelmű válaszokat. Ez azt jelenti, hogy a szürkehályoglencsék gyártásához használt anyagok többsége valamennyire DMSO-álló, az egyetlen kivétel a polimetil-metakrilát, amelyet valamivel több mint 20 évvel ezelőtt nagyrészt kivontak a forgalomból (bár a szegényebb területeken még mindig használják). Emiatt a DMSO közösség azt tanácsolja, hogy a szemcseppekhez alacsony DMSO koncentrációt használjanak, és úgy találták, hogy ezek mind drámai javulást biztosítanak a látási problémák széles skáláján, és soha nem okoztak problémát a szürkehályog lencsékkel.

👉 Megjegyzés: bár ezt a kölcsönhatást hivatalosan soha nem vizsgálták, az American Academy of Ophthalmology szerint nincsenek problémák a DMSO más alkalmazási formáival (amelyek különböző mértékben még mindig elérik a szemet).

• Ha a DMSO-t egy ideig állni hagyják, a kilúgozott műanyag gyakran kimutatható, mert a DMSO zavarossá válik (ami néha megfigyelhető a csomagolt DMSO termékeknél). Hasonlóképpen, sok esetben megfigyelhető, hogy történt-e kioldódás (a műanyagban bekövetkezett változások miatt), de sok más esetben a DMSO-val rövid időre érintkező kis területű műanyagok sok év alatt nem mutatják a kioldódás jeleit.

Ezenkívül a magánszemélyek gyakran érdeklődnek, hogy a DMSO használható-e tetoválásokonű (és egyes esetekben a DMSO-t tetoválások feloldására használják). Mivel nagyon sokféle, különböző toxicitású tintát használnak, sokan (köztük én is) úgy vélik, hogy potenciális kockázat áll fenn, amelyet el kell kerülni, különösen akkor, ha nagyobb DMSO-koncentrációt alkalmaznak ezeken a területeken.

👉 Megjegyzés: a szintetikus kozmetikumokat sokkal problémásabb DMSO-val keverni, mint a természeteseket. Emiatt a felhasználóknak gyakran azt tanácsolják, hogy alacsonyabb koncentrációt használjanak a fejükön (pl. 10%).

Végül, miután a bőrre került, a DMSO néhány órán keresztül korlátozottan képes más anyagokat is magával ragadni, amelyekkel kapcsolatba kerül. Ha le akarja mosni (hogy semmi más ne keveredhessen vele), a legtöbb gél és folyékony készítmény vízben oldódik, míg a legtöbb krém és kenőcs nem, és ezért szappant igényel a lemosáshoz.

DMSO és gyógyszeres kombinációs vizsgálatok

Az évek során számos gyógyszeripari gyógyszert kombináltak DMSO-val.

I. táblázat: A dimetil-szulfoxidot tartalmazó szabályozott gyógyszeripari termékek áttekintése 2016 januárjáig(9).

👉 Megjegyzés: Nem tudtam megerősíteni, hogy e termékek közül három tartalmaz-e DMSO-t. Ezenkívül néhány csak DMSO-t tartalmaz, nem pedig DMSO és más anyagok kombinációját. Végül, a DMSO-t tartalmazó termékek hosszabb listája itt található.

E termékek többségénél egy meglévő, a DMSO-hoz hasonló hatású (jellemzően mozgásszervi vagy bőrgyógyászati) gyógyszert vettek, és a DMSO-val kombinálva fokozták azokat. Minden egyes általam átolvasott betegtájékoztatóban a DMSO-t jellemzően biztonságos és inert összetevőként írták le.

Ez figyelemre méltó, mivel:

• A DMSO-t még mindig tévesen veszélyesnek tartják (ez volt az FDA indoklása arra, hogy évtizedeken át akadályozták a használatát). Emiatt Európában és az Egyesült Államokban is jóváhagyott gyógyszerészeti hatóanyagként van nyilvántartva; ugyanakkor – a RIMSO-50 kivételével – az FDA önálló gyógyszerként nem hagyta jóvá a DMSO-t.
• A DMSO engedélyezésének egyik fő akadálya az volt, hogy szinte lehetetlen volt vele vak (placebokontrollos) vizsgálatokat végezni: a hatása azonnali és szisztémás volt, gyakran bőrirritációt okozott, és jellegzetes szagot eredményezett. Emiatt az FDA – még akkor is, ha a DMSO beadását követően gyors és látványos javulás állt be, amit más terápia nem tudott elérni – csak akkor fogadta el az eredményeket, ha létezett placebokontrollos vizsgálat. Ha azonban a DMSO-t „DMSO + egyéb hatóanyag” kombinációhoz hasonlították, az utóbbi által elért pluszjavulást már engedélyezni tudták, miközben a DMSO saját kedvező hatásai indokolták a készítmény használatát – és létrehoztak egy szabadalmaztatható terméket, ami fedezte az engedélyeztetés költségeit.
• Sokan még mindig úgy hiszik, hogy a DMSO egy bizonytalan, ritkán alkalmazott terápiás szer, holott a valóságban számos különböző gyógyszerkészítmény hatóanyaga.

Röviden: miközben a DMSO-t „nem bizonyított”, „veszélyes” és „nem jóváhagyott”, „szélsőséges” szerként tartják számon, amint egy másik szabadalmaztatható gyógyszerrel kombinálják, varázsütésre „biztonságossá és hatékonnyá” válik.

Ezenkívül létezik néhány szokatlanabb DMSO gyógyszer is:

A DMSO-t stabilizáló, vízben való oldhatóságát fokozó (és valószínűleg a tumorokba való behatolását növelő) célzott rákterápia.

• Prochymal, egy őssejtkészítmény a szövetkilökődés megelőzésére, amely 10% DMSO-t használ az őssejtek megőrzésére.
  👉 Megjegyzés: sok más őssejtkészítmény is tartalmaz DMSO-t.
• Onyx, egy folyadék, amelyet a vérerekbe fecskendeznek, hogy elzárják a szivárgásokat vagy a rendellenes ereket, mivel a problémás területeken megszilárdul. DMSO-t használ az Onyx polimerjének feloldásához (így lehet folyékony), mivel a DMSO egy (meglehetősen egyedülálló) biztonságos anyag, amely képes betölteni ezt a szerepet. Egy hasonló terméket, a Tegress-t, korábban a húgycső bevonására és megvastagítására használták az inkontinencia csökkentése érdekében.
  👉 Megjegyzés: A DMSO hatékonyan oldja az orvosi peptidek széles skáláját is.
• Viadur egy nem lebomló implantátum prosztatarák kezelésére, amely DMSO-ban feloldott Lupron-t (egy meglehetősen mérgező hormonszuppresszív gyógyszer) tartalmaz, amelyet úgy terveztek , hogy a Lupron lassan szabaduljon fel a szervezetbe egy év alatt. A DMSO-t azért használják itt, mert a Lupron egyébként nehezen oldódik (és ha nem oldódik fel, az implantátum nem tudja kipumpálni), a DMSO megőrzi a Lupron stabilitását hosszabb ideig, és mert nem mérgező lehetőség.

👉 Megjegyzés: a gyógyszerekkel kapcsolatos mellékhatásokat a FAERS-ben követik nyomon. A FAERS-ben nagyon kevés reakciót jelentettek DMSO-ból, és a legtöbb súlyos reakciót ezekből a nem szabványos termékekből (pl. Onyx vagy őssejtkészítmények) jelentették.

Most áttekintem a leggyakoribb DMSO-val történő terápiás kombinációkat — egyrészt azért, hogy rávilágítsak arra, miként képesek fokozni a meglévő gyógyszeres kezelések hatását, de ami még fontosabb: hogy megértsd a DMSO-alapú kombinált terápiák mögött húzódó általános elveket.

👉 Megjegyzés: a következő kombinációk majdnem mindegyike olyan állapotokra vonatkozott, ahol a DMSO hatékonyságát az 1960-as években széles körben tanulmányozták. Ezért úgy vélem, hogy ha a DMSO-kutatás folytatódott volna, sok más ígéretes terápiás kombinációt is figyelembe vettek volna.

Heparin kombinációk

A heparin az egyik legrégebbi véralvadásgátló, és úgy vélem, hogy részben a zéta-potenciál javításával működik, mivel számos szulfát (és karboxilát) csoportja miatt a legnegatívabb töltéssűrűséggel rendelkezik bármely ismert biomolekula közül (így erős zéta-potenciált helyreállító szer). Sajnos a heparin nem szívódik fel szájon át, ezért jellemzően a kórházi környezetben tartják fenn, ahol beadható, ezért a DMSO igen értékes, mivel képes megkerülni ezt a szükségletet.

Az egyetlen olyan tanulmány, amiről tudok, amely világosan összehasonlította a kizárólagos DMSO-kezelést a DMSO és heparin kombinációjával, jelentős előnyt talált a kombináció javára reumás ízületi gyulladás esetén.

Jelmagyarázat: N.S. = nem szignifikáns (stat. értelemben) ± = szórás (standard error of the mean) ‡p < 0.05 vagy 0.01 = statisztikailag szignifikáns különbség
DMSO ÖNMAGÁBAN VAGY KOMBINÁLTAN RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEKNÉL

👉 Megjegyzés: egy másik DMSO-kutató szintén megállapította, hogy az ultrahang fokozza a DMSO hatékonyságát azáltal, hogy a hatóanyagot a célszövetbe irányítja. Ezt a megközelítést különféle lábproblémák kezelésére alkalmazta.
Egy harmadik kutató ugyanígy alkalmazta a módszert mintegy tucatnyi gerincprobléma (például radikulopátiát okozó porckorong-degeneráció) esetében, helyileg alkalmazva a DMSO-t, majd ultrahanggal célzottan az érintett porckorongra irányítva.

Végül egy patkányokon végzett vizsgálat azt találta, hogy az aranyrészecskékkel kevert, majd ultrahanggal az izomsérülésre irányított helyi DMSO-kezelés csökkentette az izomkárosodás és az oxidatív stressz hatásait.

Németországban nagyjából ötven évvel ezelőtt kifejlesztették a Dolobene gélt, amely a következőket kombinálta:

• 10% vagy 15% DMSO (különböző források különböző koncentrációkat sorolnak fel).
• 2,5% dexpanthenol, egy vízben oldódó alkohol, amely pantoténsavra bomlik (amely a sejtek anyagcseréjéhez szükséges), amely elősegíti a hidratálást, hidratálást és sebgyógyulást, valamint csökkenti a gyulladást.
• 50.000 NE heparin.

Az 1980-as években, Dolobene volt az egyik vezető helyi gyógyszerek sportsérülések ízületi gyulladás, de nem tudtam megkülönböztetni, hogy ez még mindig így van (azonban még mindig széles körben elérhető). Számos tanulmány ebből az időszakból viszont megerősítette az értékét mind az említett állapotok, mind a visszerek szövődményei esetében (egy másik állapot , amely erősen reagál a DMSO-ra):

Az 1980-as években a Dolobene az egyik vezető helyi alkalmazású gyógyszer volt sportsérülésekre és ízületi gyulladásokra, bár nem tudni biztosan, hogy ez ma is így van (ugyanakkor még mindig széles körben elérhető). Az ebből az időszakból származó számos tanulmány megerősítette a hatékonyságát ezekre az állapotokra, valamint a visszértágulat szövődményeire is – ez utóbbi egy másik olyan kórkép, amely erősen reagál a DMSO-ra.

• Egy tanulmányban 78 páciens (többségük sportoló) túlerőltetett ínproblémáira alkalmaztak Dolobene-t 2–3 héten keresztül, napi háromszor. Több mint 50%-uknál jelentős tüneti javulást figyeltek meg, beleértve:
  – 94%-os fájdalomcsökkenést
  – 55%-os duzzanatcsökkenést
  – 95%-os bőrpír csökkenést
  – 92%-os melegérzet csökkenést
• Egy vizsgálatban a Dolobene gélt 30, a felső és alsó végtagok lágyrészsérüléseiben szenvedő sportolónál használtak naponta kétszer 4 héten keresztül. Volt 4 sportoló vállzúzódással, 8 térdízület torzulással és zúzódással, 8 izom-, ín- és szalagsérüléssel, és 10 a bokaízület torzulásával. A DMSO-t követően 10-en kiválóan reagáltak (javulás), 5-en kiválóan vagy jól, 10-en jól és 5-en közepesen. Különösen a fájdalmat, a gyulladást, a duzzanatot, a vérömlenyek felszívódását, az érzékenységet és a gyógyulási időt értékelték.
• Egy vizsgálatban Dolobene gélt és ultrahangos kezelést alkalmaztak 15 olyan személynek, akik az elmúlt 24 órában az alsó végtagot ért tompa szöveti trauma (törés nélkül). A 15 placebóval összehasonlítva a kezelés gyorsabb fájdalomcsillapítást, az ödéma csökkenését és a mozgásképesség helyreállítását eredményezte.
• Egy tanulmány 44 olyan páciensnek adott kezelést, akik spontán vagy műtét utáni phlebitisben, periphlebitisben, szklerotizáló kezelés utáni phlebitisben, krónikus ödémában, hematómában vagy traumás sérülésekben szenvedtek (ezek közül sok visszértágulat következményeként alakult ki). Számos tényezőt vizsgáltak (például lábfájdalmat és -nehézséget, fájdalom intenzitását, duzzanatot vagy megkeményedést), és a páciensek 75%-ánál jelentős javulást észleltek a vizsgált paraméterek több mint felében.
• Egy másik, 41 beteg részvételével zajló vizsgálatban – akik visszérműtéten estek át, visszér-obliterációt kaptak vagy akut thrombophlebitisük volt – Dolobene gélt alkalmaztak legfeljebb 31 napon keresztül. A 34 értékelhető beteg közül (hat más terápiát is kapott, egy pedig prosztatarákban elhunyt) mindegyik jó vagy nagyon jó eredményt mutatott.

👉 Megjegyzés: e tünetek mindegyike enyhe, közepes vagy súlyos volt a betegeknél, 77%-uknál a tünetek súlyosak voltak.

Egy 38fő részvételével végzett vizsgálat a felszínes thrombophlebitis kezelését vizsgálta, és megállapította, hogy már az első nap után a betegek 59,5%-a javulásról számolt be, vagy tünetmentes lett. A negyedik napra a legtöbb tünet jelentősen enyhült: például a nyugalmi fájdalom 91,9%-kal csökkent, a súlyos nyomásérzékenység teljesen megszűnt, a bőrpír 71,7%-kal mérséklődött. Később további javulások következtek be: a hatodik napra a betegek 92,1%-a teljesen mentes volt a nyomásérzékenységtől, a hetedik napra pedig az összes érintett vénát körülvevő gyulladásos köteg 84,2%-ban eltűnt.

Végül egy 1984-es tanulmány szerint hatékonyan kezelte a praetibialis vérömlenyeket, míg egy későbbi, 1999-es tanulmány szerint a Dolobene plusz akupunktúra hatékony kezelés volt ízületi rándulások esetén.

Mivel a Dolobene hatékony gyógyszer volt, Európában hosszú időn keresztül számos hasonló DMSO készítményt használtak hasonló mozgásszervi indikációkkal (amelyek többsége átfedésben van azzal, amit a DMSO önmagában tesz). Ezek közé tartoznak a következők:

• Sportusal Emgelés Gel (heparin és HES).
• Assan ® rem spray (Polidocanol 600, HES, dexpanthenol, levomentol és kámfor).
• Histalgan Mite (hidroxietil-szalicilát-HES, amely az aszpirinhez kapcsolódik).
• Venugel (polidocanol, heparin, HES és Polidocanol valamint levandin és rozmaringolaj).
• Abtei fájdalomgél (mentol, levendulaolaj, télizöld olaj)

👉 Megjegyzés: A Phlogamed (kámfor, kálium-jodid, allantoin, árnika) hasonló javallatokkal rendelkezik állatok esetében.

Amerikában és Oroszországban is árultak néhányat:

• Dendracin Neurodendraxcin (metil-szalicilát, mentol és kapszaicin).
• Капсикам vagy capsIKAM (kámfor, terpentin, benzil-nikotinát és nonivamid – a paprikával, a chilipaprika csípős vegyületével rokon vegyület).
• Эспол vagy Espol (paprika levendula és koriander illóolajokkal együtt).

Végül, bár a világ számos országában kaphatók tiszta DMSO-készítmények gyógyszertárakban (például Oroszországban Dimeksid néven, vagy steril injekciós oldatként Európában), az Egyesült Államokban a DMSO egyetlen hivatalosan jóváhagyott klinikai felhasználása az, hogy közvetlenül a hólyagba juttatják (intra-vesicalisan) interstitialis cystitis (IC) (fájdalmas hólyaggyulladás) kezelésére. Bár ez a módszer hatékony lehet, nem működik minden IC-esetben. Stanley Jacob szerint:

Amikor az interstitialis cystitis nem reagál a DMSO hólyagba történő bejuttatására, bizonyos esetekben sikerrel próbálkoztak úgynevezett DMSO „hólyagkoktélokkal”. Ezek a koktélok DMSO, heparin, szteroidok (pl. metilprednizolon), hialuronsav, fájdalomcsillapítók és egyéb anyagok keverékét tartalmazzák.

👉 Megjegyzés: a Jacob által idézett egyik vizsgálatban a heparint tartalmazó kombinációra azok a betegek reagáltak, akik nem reagáltak egyetlen szerre (DMSO, ezüst-nitrát vagy kloropaktin), míg a másik vizsgálatban a kombinációt kapó betegek korábban nem kaptak kezelést IC miatt.

NSAID kombinációk

Az NSAID-ok (nem-szteroid gyulladáscsökkentők) az egyik legszélesebb körben alkalmazott fájdalom- és sérüléscsillapító gyógyszerek, annak ellenére, hogy gyakran korlátozott hatékonysággal és jelentős szisztémás toxicitással rendelkeznek (pl. gyomorvérzést, szívrohamot és vesekárosodást okoznak, amelyek együttesen évente több tízezer amerikai halálát okozzák).

A toxicitásuk csökkentésére tett egyik kísérlet az volt, hogy helyileg alkalmazott NSAID-ot (pl. diklofenákot a Voltaren gélben) alkalmaznak az irritált területre, így csökkenthető a szisztémás felszívódás és ezáltal a szisztémás toxicitás (ezt számos ^{tanulmány1,2,3,4} is alátámasztotta).

Bár a Voltaren a legnépszerűbb megoldás, néhány olyan megközelítést is alkalmaztak, amelyek a DMSO-t NSAID-dal kombinálják (pl. a Dolobene egyik formája ibuprofent tartalmaz, a különböző NSAID-okat néha keverik DMSO-val a vegyes gyógyszertárak emberi vagy állati felhasználásra), mivel ez nagymértékben növeli a felszívódást, lehetővé téve, hogy a sérült területre hasson. 👉 Megjegyzés: A DMSO az NSAID fenilbutazon felszívódását is fokozta.

Az Egyesült Államokban az egyetlen FDA által jóváhagyott helyi DMSO-kombináció a Pennsaid (45%-os DMSO diklofenákkal). A 2009-es engedélyezéshez használt 2004-es randomizált, kontrollált vizsgálatban megállapították, hogy ennek a kombinációnak minimális szisztémás toxicitása van (az elsődleges probléma a helyi bőrirritáció volt – ami a kombinációt kapóknál nagyobb volt), és hogy a DMSO önmagában (a placebo) átlagosan 28,5%-kal javította a tüneteket, míg a DMSO és a diklofenák 39,925%-kal. Ezt követően egy későbbi, a DMSO magasabb dózisának jóváhagyására irányuló vizsgálat hasonló eredményeket hozott.

👉 Megjegyzés: mivel az ipar hajlamos eltúlozni a terápiájuk előnyeit, valószínű, hogy a DMSO tényleges előnye nagyobb volt, mint amit ezek a vizsgálatok sugalltak.

Továbbá:

• Egy metaanalízis megerősítette az előzőeket, és egy 2004-es és egy 2005-ös kontrollált vizsgálatot tartalmazott, amely a másik 2004-es vizsgálathoz hasonlóan megállapította, hogy a DMSO önmagában javulást eredményezett, de a DMSO + diklofenák esetén nagyobb javulás volt tapasztalható. 👉 Megjegyzés: az egyik vizsgálatban a DMSO-t önmagában hasonlították össze egy „placebóval”, de DMSO-tartalmú placebót használtak.
• Az orális diklofenákhoz képest a helyi DMSO-diklofenák ugyanolyan hatásosnak bizonyult a fájdalom csökkentésében, de sokkal kevésbé okozott szisztémás mellékhatásokat (pl. GI panaszokat vagy kóros laborértékeket). Egy másik vizsgálat ugyanezt állapította meg, és azt, hogy a kettő kombinációja nem növelte az orális diklofenáknál tapasztalt toxicitást.
• Az FDA betétlapja (amely 7 nem publikált klinikai vizsgálatot értékelt) 1-4%-os növekedést talált a különböző nem súlyos mellékhatásokban, amikor a DMSO-diklofenákot összehasonlították a csak DMSO-val.
• Egy 25 felhasználóval végzett vizsgálat szerint a DMSO-diklonfenakot kellemesebb volt felvenni, mint a Voltarent (diklofenak plusz egy másik vivőanyag).

Ezek a tanulmányok tehát egyértelműen igazolják ennek a kombinációnak a biztonságosságát és hatékonyságát, így különösen sajnálatos, hogy az orvosok többsége a hagyományos orvosi rendszerben nem is tud a létezéséről, és ehelyett rendszeresen sokkal toxikusabb NSAID-okat írnak fel.

👉 Megjegyzés: A DMSO önmagában 90%-os gélként (DOMOSO néven árulják) az FDA engedélyezte kutyák és lovak trauma miatti akut duzzanatának kezelésére.

A Pennsaidot 2009-ben hagyták jóvá, 2014-ben egy új Pennsaid készítményt hagytak jóvá, és kifejlesztettek egy hab alapú ibuprofen DMSO készítményt), de ez a cég egy sor fúzió és felvásárlás révén eltűnt^.1,2,3 Miután a Pennsaid szabadalma lejárt, egy másik cég is elkezdte gyártani^.1,2,3 Ezenkívül egy görög cég gyártja ugyanezt a kombinációt (Inflaforte®).

👉 Megjegyzés: hasonlóan ahhoz, ahogyan a Pennsaid megkerüli a bélrendszert (és így megakadályozza a gyomorvérzést), egy olvasónk megosztotta, hogy az aszpirinpor DMSO-ban való feloldása és helyi alkalmazása kezelte a fájdalmát, miközben lehetővé tette, hogy elkerülje a gyomorirritációt, amelyet a szájon át szedhető aszpirin okoz.

Szteroid kombinációk

A kortikoszteroidoknak (szteroidok ) számos jelentős mellékhatása van, amelyek az adagok növelésével és a tartós szisztémás alkalmazással fokozódnak. Korán megfigyelték azonban, hogy a DMSO fokozza a hatásukat. Például:

• A kutatók megállapították, hogy a 0,025%-os fluocinolon DMSO-ban hatásosabb volt, mint a 0,025%-os fluocinolon önmagában, és hogy 0,2%-os fluocinolon esetében azonos hatékonyságot tapasztaltak, ami arra utal, hogy a DMSO tízszer olyan hatásossá teszi a szteroidot, és így sokkal alacsonyabb dózist igényel.
• A DMSO és a szteroid keverése 10-1000-szer erősebbé tette azt a lizozimek stabilizálásában.
• A DMSO nagymértékben növelte a szteroid azon képességét, hogy csökkentse a fibroblasztok proliferációját).

E korai eredmények miatt a DMSO úttörői azt gyanították, hogy a kettő kombinálásával sokkal kisebb szteroiddózisok alkalmazása és toxicitásuk megkerülése válhat lehetővé. Sajnos a szisztémás alkalmazások továbbra is feltáratlanok, és az FDA által jóváhagyott DMSO-szteroidkombinációk nem léteznek. Az interneten azonban számos olyan beszámolót olvastam, ahol a DMSO szedése lehetővé tette, hogy jelentősen csökkentsék a szteroid adagot (pl. vaszkulitisz esetén).

👉 Megjegyzés: bár emberi kombinációk nem léteznek, egyes gyógyszertárak készítenek keverékeket. Ezzel szemben létezik néhány kombinált állatgyógyászati készítmény. A Synotic® 60% DMSO és 0,01% fluocinolon, és az FDA engedélyezte kutyák fülgyulladására, míg az Otiprin N, egy dexametazon kombináció hasonló engedélyt kapott Európában és a Flucort Domoso Ausztráliában van forgalomban. Hasonlóképpen, egy 99%-os DMSO 0,05%-os dexametazon kombináció számos mozgásszervi és bőrgyógyászati betegségre és egy másik dexametazon kombináció számos bőrbetegségre engedélyezett Németországban – némelyikben más gyógyszerek is vannak (pl. klóramfenikol, benzil-benzoát és lidokain).

A DMSO-szteroidkombinációkkal végzett vizsgálatok többségét bőrgyógyászati vagy mozgásszervi megbetegedéseknél alkalmazták. A vizsgálatok a következők:

Biztonság és forgalmazás

• Amikor különböző festékeket vittek a bőrre, a kutatók megállapították, hogy alaposan megfestik a szaruréteget (a bőr felszíni rétegét), de ritkán jutnak mélyebbre, és hogy hasonló behatolást tapasztaltak a hidrokortizon, a metilénkék és az antiszeptikus hexaklórfen (amely akár 16 napig is ott marad, és fokozott antibakteriális aktivitással rendelkezik).
  👉 Megjegyzés: amikor rovarriasztóval kombinálták, arról számoltak be, hogy a rovarriasztó behatolt a bőrbe, ellenállt az eltávolításnak (Pl, az izzadságtól vagy esőtől), majd több héten keresztül lassan felszabadul, így potenciálisan képes hosszú távú védelmet nyújtani a maláriát hordozó szúnyogok ellen (pl. Vietnamban).
• Egy 1967-es vizsgálat szerint a 90%-os DMSO négyszeresére növelte a helyi kortikoszteroidok vagy tesztoszteron felszívódását és kiválasztását, míg egy 1968-as, 224 beteggel végzett vizsgálat szerint a 70%-os DMSO gél triamcinolon acetoniddal keverve hasonló eredményt hozott, mint a nehézkes (triamcinolont tartalmazó) okkluzív kötés viselése. Ezenkívül egy 1967-es vizsgálat kimutatta, hogy a DMSO-val kevert kortikoszteroidok vagy ösztrogén hasonló szisztémás hatást fejt ki, mint a szubkután beadott egyenértékű dózisok.
  👉 Megjegyzés: a mellrák kezelésének egyik alternatív megközelítése a tesztoszteron adása (amellyel egyesek sikerrel jártak). Egy 1967-es jelentés szerint két áttétes emlőrákos betegnek 1% tesztoszteron és 90% DMSO (10ml naponta háromszor 10ml) perkután (bőrön keresztüli) alkalmazását alkalmazták. Ez a tesztoszteron jelentős szisztémás felszívódását okozta (amit a tesztoszteron-metabolitok vizeletkiválasztásának 3-4-szeres növekedése bizonyított), de nem találtam meg a későbbi jelentést, ahol a kezelés sikerét vagy sikertelenségét kellett volna megvitatni.
• Egy bőrgyógyász, aki 613 beteget kezelt sikeresen 50%-os lokális DMSO-val, kombinálva a szteroid triamcinolon acetoniddal, arról számolt be, hogy a 363 kiértékelt beteg közül nem jelentkezett szisztémás reakció, kivéve egy beteget, aki „idegességet” érzett, miután nagy területen alkalmazták).

Bőrbetegségek

Egy 1967-es vizsgálat szerint a helyi DMSO és a 0,025%-os fluocinolon a következő állapotokat kezelte:

DMSO-FLUOCINOLONNAL VIZSGÁLT ELVÁLTOZÁSOK

👉 Megjegyzés: egy 1966-os esettanulmány ugyanezt a kombinációt használta egy nő kiterjedt lichen sclerosisának és alopeciájának (amely az összes haját eltüntette) kezelésére.

• Egy 1976-os klinikai vizsgálat szerint a DMSO és a helyi kortikoszteroidok nagyon hatékonyak voltak a szteroidkezelésnek ellenálló plakk-típusú pikkelysömör kezelésében (a betegség teljes megszűnése 3-4 hét alatt következett be). Ráadásul a szteroidok szinergikusan ellensúlyozták a DMSO magasabb koncentrációjánál néha tapasztalt irritációt.👉 Megjegyzés: egy másik vizsgálat szerint a DMSO antralinnal (pikkelysömör elleni gyógyszer) kombinálva hatékony kezelés volt a kezelésre rezisztens pikkelysömör kezelésére (pl. a kórházban kezelt betegek 84,2%-a remissziót ért el).
• Egy 2009-es tanulmány szerint a DMSO helyi kortikoszteroidokkal kombinálva nagyon hatékony volt a rezisztens plakk-típusú pikkelysömörben, és 3-4 hét alatt teljesen megszüntette azt.
• DMSO és 0,025%-os fluocinolon jelentősen csökkentette a bőrön létrehozott kozmetikai impulzusos rubinlézer reaktivitását.
• Miután egy radioaktív izotóppal (Xe133) kimutatták, hogy a DMSO képes anyagokat szállítani a testen keresztül, 1975-ben egy bőrgyógyász csapat három éven át végzett kutatás során felfedezte, hogy egy DMSO-tartalmú permet (amely 20% DMSO-t, 5% difenilbutazont, 0,2% nátrium-rutin-szulfátot és 0,5% prednizolont tartalmazott) hatékony kezelést nyújtott különféle végtagi vénás rendellenességek esetén. Azt is megállapították, hogy mindhárom hatóanyag kombinációja DMSO-val együtt hatékonyabb volt, mint bármelyik külön-külön.

• Egy 1968-as vizsgálat szerint a DMSO hidrokortizonnal vagy prokainnal kombinálva hatékonyabb volt, mint a DMSO önmagában (ami még mindig hatásos volt), és a kezelést követő 1 héten belül 8 reumás betegből 5-nél, 20 ideggyökgyulladásos betegből 17-nél és 10-ből 8 porckorongfájós betegnél javulást tapasztaltak.
• Egy 1979-es vizsgálatban 343 ízületi gyulladásos beteget (320 RA-s és 23 deformáló ízületi gyulladásos beteget) kezeltek DMSO-val vagy DMSO-kombinációval. A csak DMSO-t tartalmazó csoportban 64%-nak volt jelentős javulás, és amikor heparint, nátrium-szalicilátot vagy hidrokortizont adtak hozzá, ez növelte a DMSO hatékonyságát (pl. gyorsabban csökkent a fájdalom, az ízületi funkció javulásával együtt).
• Egy másik 1967-es, reumás ízületi gyulladással foglalkozó vizsgálat vegyes eredményeket talált a DMSO vagy egy DMSO szteroidkészítmény alkalmazásával (körülbelül a fele reagált mindkét terápiára), de ebből a vizsgálatból jelentős mennyiségű információ hiányzik.
• Egy másik tanulmány szerint a hidrokortizonnal kevert DMSO sokkal hatékonyabb volt, mint egy (ma már nem forgalmazott) NSAID antidepresszáns kombináció reumás ízületi gyulladás esetén.
• Egy 1967-es vizsgálat megállapította, hogy a DMSO képes kezelni a kortikoszteroidok megvonása által kiváltott akut RA súlyosbodásokat (5-10 perc alatt akár 6 órán keresztül is enyhülést biztosítva), és hogy csökkentette a szükséges szteroid adagot a kiterjedt RA-ban szenvedő betegeknél (a 36 kezelt esetben 77,7%-os sikerességi arányt tapasztaltak).

Továbbá:

• 150 ml dimetil-szulfoxidot,+ 350 ml nitrofurazon-oldatot, + 1000 mg prednizolont tartalmazó torokspray-vel kezelték lovak torokgyulladását (torokgyulladás).
• A dexametazonnal kevert DMSO-ról kiderült, hogy a méhnyakrák sejteket gyorsan átalakítja normális sejtekké, és meggyógyítja a környező rákos szöveteket, 6 betegből 6-ot ezzel a protokollal kezeltek (köztük egy metasztatikus rákos beteget).

5-Fluorouracil

Az 5-FU egy kemoterápiás gyógyszer, amelyet már régóta alkalmaznak különféle rákos megbetegedések és bizonyos bőrbetegségek kezelésére. Az Actikerall egy 5-FU és szalicilsav kombináció, amelyet Európában és Ausztráliában engedélyeztek az aktinikus keratózis (bőrkinövések) kezelésére.Tartalmaz DMSO-t, de ezt az összetevőt általában nem említik , vagy „inert” összetevőként emlitik . A Verrucare és a Verrumal szintén tartalmazza ezt a három összetevőt, és ehelyett szemölcsök kezelésére használják.

Az 5-FU DMSO-val együtt bizonyítottan:

• Az 1967-es tanulmány szerint a DMSO jelentősen megnövelte az 5-FU hatékonyságát, és 5%-os koncentrációval képes volt lokálisan kezelni a keratoacanthomát, a felületes bazális sejtes és a korai stádiumú laphámsejtes karcinómát anélkül, hogy bármilyen káros hatást okozott volna.
• Seborrheás keratózis kezelésére és a közönséges szemölcsök kezelésére.
• A DMSO-t 5-FU-val (5-fluorouracillal) és 70%-os etanolban kombinálva csepp formájában alkalmazták, és hatékonynak bizonyultak körömpszoriázis kezelésére (egy 20 fős betegcsoportban). A legjobb eredményeket a pontozott körmök, leukonychia (fehér foltok a körmön) és olajfoltok esetében érték el, míg szerényebb javulást figyeltek meg az onychodystrophia (körömdeformáció) és a töredezett körmök esetében. A köröm körüli bőrgyulladás (paronychia) viszont megszűnt.

5-Iodo-2′- Deoxyuridine

Az 5-IDU egy nukleotid-analóg volt, amely erős vírusellenes hatással rendelkezett a herpesz és az övsömör ellen. Sajnos nehezen hatol át a bőrön, ezért alkalmazása nagyrészt a szem herpeszére korlátozódik. A DMSO-kutatók azonban már korán rájöttek, hogy a DMSO leküzdötte ezt a kihívást, és számos klinikai vizsgálatot végeztek, amelyek kimutatták, hogy hatékony kezelés a herpesz és az övsömör kezelésére, aminek eredményeképpen a Zostrum (90% DMSO 1% IDU övsömörre) és a Virunguent (1,8% DMSO 0,2% IDU herpeszre) termékek az 1980-as években Európában vagy Új-Zélandon piacra kerültek.

👉 Megjegyzés: bár a DMSO általában növeli az IDU (és sok más gyógyszer) hatékonyságát, egy vizsgálatban (a szem herpeszére) kevésbé bizonyult hatékonynak, mint a sóoldat (valószínűleg a DMSO túl gyors szállítása miatt).

Sajnos, ahogy teltek az évtizedek, ez feledésbe merült, és ezt a kiváló terápiát figyelmen kívül hagyták. Ezért ebben a cikkben összefoglaltam a rá vonatkozó összes adatot . Röviden a következőkről van szó:

• Az 1965-ös vizsgálatban 7 súlyos bőrfertőzéses Herpes simplex fertőzésben szenvedő beteg vett részt, akik mindannyian jelentős javulást értek el.
• Egy 1966-os vak vizsgálat 21 visszatérő herpeszes beteggel, ahol az IDU önmagában semmit sem ért el, a DMSO önmagában megfelezte a fellángolás időtartamát, a DMSO-IDU pedig harmadára csökkentette annak hosszát és megakadályozta a kiújulást.👉 Megjegyzés: ezt a vizsgálatot sikeres előzetes kutatás előzte meg.
• Egy 1967-es tanulmány szerint a DMSO plusz 5-IDU hatékonyabb volt a korai súlyos herpes simplex elváltozások kezelésében, mint a DMSO önmagában.
• 1972-ben egy orvos arról számolt be, hogy 5 betegnél 100% DMSO-t és 5% IDU-t használtak a súlyos herpes simplex kezelésére. Hasonlóképpen, 1967-ben az 5-IDU plusz DMSO-ról azt jelentették, hogy hatékonyabb, mint a DMSO a herpesz kezelésére.
• Egy 1990-es RCT-ben 80% DMSO-t 15% IDU-val keverve adtak 301 genitális herpeszes betegnek, és megállapították, hogy ez 1,3 nappal csökkentette a fájdalom átlagos időtartamát és 1,7 nappal a kéreg elvesztéséig tartó gyógyulási időt. Amikor csak a klasszikus herpeszes elváltozásokat (hólyag, fekély vagy kéregképződés) értékelték, nagyobb hatást tapasztaltak (a fájdalom időtartama 2,6 nappal, a gyógyulási idő a normál bőrig 2,3 nappal csökkent).
• Két 1970-es RCT azt mutatta, hogy mind az 5%-os, mind a 40%-os IDU DMSO-ban hatékony volt (a 40%-os IDU hatékonyabb volt) 4 napos ismételt alkalmazás során az övsömör, a fájdalom és az elváltozások gyógyulási idejének csökkentésében.
• A betegek el voltak ragadtatva, mivel a fájdalom átlagosan két napon belül megszűnt.
• Egy 1974-es, 118 betegen végzett RCT szerint a 4 napon át 4 óránként alkalmazott 100% DMSO és 5% IDU jelentősen lerövidítette a hólyagos fázist, a gyógyulási időt és a fájdalom időtartamát, miközben jelentősen javította a herpeszes neuralgia utáni állapotot.
• Egy 1979-es vizsgálat szerint a 40% DMSO plusz IDU kismértékű, de szignifikáns javulást eredményezett az övsömör gyógyulásában.
• Egy 1981-es vizsgálatban 46 övsömörös betegnek vagy DMSO-t, vagy 5% IDU-val kevert DMSO-t adtak. A csak DMSO-val összehasonlítva a DMSO plusz IDU jelentősen csökkentette a fájdalom javulásához szükséges időt, és lényegesen kevesebb új hólyag alakult ki.
• Egy 1992-es, 171, nem súlyos övsömörben szenvedő (4 napnál rövidebb ideje fennálló) beteggel végzett RCT azt találta, hogy az aciklovirhoz képest a 40%-os DMSO helyileg, IDU-val keverve jobb kezelést jelentett a tekintetben, hogy milyen gyorsan száradt meg az összes hólyag, mennyi ideig tartott a közepesen intenzív fájdalom, a hiperérzékenység és a viszketés, és mennyi ideig volt szükség a gyógyszerek csökkentésére, milyen gyakran jelentek meg új hólyagok, valamint a posztherpeszes neuralgia megelőzésében.
• Ezenkívül egy 1983-as vizsgálat megállapította, hogy a DMSO hatékonyan juttatta a bőrbe az aciklovirt (ACV), mérsékelten csökkentette a herpeszes elváltozásokat, és drámaian csökkentette azokat, ha aciklovirral kombinálták.

Az elváltozások átlagos száma a 4. napon a kezelési helyek egyikénél (tartomány)

• Hasonlóképpen, egy 2006-os esetről szóló beszámolóban egy ló herpeszvírus-1 okozta myeloencephalopathiában (veszélyes agy- és gerincvelő-gyulladás) szenvedő ló kezelésére acyclovirral kevert intravénás DMSO-t alkalmaztak.

👉 Megjegyzés: A DMSO segít a herpeszes lázhólyagokon is, és a DMSO IDU-val együtt hatásosnak bizonyult a HSV whitlow (herpesz az ujjakon) kezelésében.

Fertőzés kombinált kezelések

Amellett, hogy a DMSO jelentős vírusellenes aktivitást mutat (pl. herpesz és övsömör ellen), amelyet a vírusellenes terápia fokoz, a DMSO vírusellenes, parazita- és gombaellenes aktivitást is mutat, amely antimikrobiális szerrel kombinálva jelentősen fokozódik. A témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése alapján (amelyet itt állítottam össze ) a következő felhasználási módok tűnnek ki ezekre az alkalmazásokra (önmagában nekem herpeszre kenve nem segített, sőt fokozta a viszketést ls a hólyagokat, aciklovirral együtt viszont hatásos volt – szerk.megj.):

• Az erős helyi gyógyszerek, mint például az 5-IDU, amelyek normális esetben nem tudnak behatolni a bőrbe, a DMSO-val ezt megtehetik, és kifejthetik antimikrobiális hatásukat (pl. ez a helyzet a gombaellenes griseofulvin esetében).
• A bőr mélyén lévő fertőzések, amelyek megszüntetése általában kihívást jelent, megszüntethetők, ha a helyi antimikrobiális hatóanyagot DMSO-val keverik.
• A DMSO hatására az antimikrobiális szereknek ellenálló organizmusok elveszítik rezisztenciájukat, ezáltal lehetővé válik ezeknek a szuperbaktériumoknak a felszámolása (amit a legmeggyőzőbben a tuberkulózis esetében mutattak ki – ez egy olyan fertőzés, amelynek széles körű antibiotikum-rezisztenciája globális egészségügyi problémává vált). Ezzel párhuzamosan gyakran csökkenti a fertőzés megszüntetéséhez szükséges halálos antibiotikum-koncentrációt, ezáltal csökkentve a költségeket és a toxicitást.
• A DMSO lehetővé teszi, hogy olyan mélyen a szervezetben lévő fertőzések is elérhetők legyenek, amelyek normál esetben magas és hosszan tartó antibiotikumadagokat igényelnének (ami a csontvelőgyulladás esetében bizonyult a legmeggyőzőbbnek). Ez különösen hasznos a fogászati fertőzések esetében, mivel ezek elég mélyen lehetnek ahhoz, hogy a szokásos antimikrobiális terápiákkal nehezen lehessen elérni őket.
• Bár ezt ritkán vizsgálták, bizonyos gyógyszereket, amelyeket jellemzően krónikusan intravénásan kell szedni (ami fájdalmas), mint például a Lyme-kór kezelésére használt antibiotikumok némelyikét, helyette helyileg alkalmazható készítményekként lehetne adni (és valószínűleg megkerülni a mikrobiom olyan mértékű károsodását, mint a szájon át szedhető antibiotikumok).

👉 Megjegyzés: egy tanulmány szerint a DMSO koncentrációjának növelése növelte a tehén tőgyére alkalmazott penicillin felszívódását, míg egy másik tanulmány a tüdőbe és a véráramba való felszívódásra gyakorolt hatását vizsgálta.

Bakteriális fertőzések

A DMSO antibiotikumokat erősítő képessége jól ismert a tudományos irodalomban. Egy 1966-os tanulmány például azt találta, hogy az 5% DMSO növelte a baktériumok antibiotikum-érzékenységét, mind az antibiotikumokra érzékeny törzsek, mind számos antibiotikum-rezisztens törzs esetében. Például a kolisztinrezisztens pseudomonas mind a 4 törzse érzékennyé vált, míg a rezisztens E. coli nem vált penicillinérzékennyé.

Egyes antibiotikumok a baktériumokban lévő elemeket célozzák meg, míg mások a baktériumokat körülvevő falat. A meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy a DMSO növeli a sejtek belsejét célzó antibiotikumok hatékonyságát (feltehetően azért, mert a sejtekbe szállítja), míg a sejtek külsejét célzó antibiotikumokat, például a penicillint, nem javítja. Konkrétan, egy 2002-es, tüdőfertőzésből származó baktériumokkal végzett vizsgálat szerint a DMSO fokozta a kanamicin, az amikacin, a streptomicin és a klóramfenikol hatását, de nem fokozta a sejtfalra ható különböző antibiotikumok hatását.

👉 Megjegyzés: az egyetlen olyan vizsgálat , amely esetleg cáfolhatja ezt a hipotézist, egy olyan vizsgálat volt, amely szerint a DMSO-t ectericiddel és oxacillinnal (egy sejtfalat célzó antibiotikummal) kombinálva jelentősen felgyorsította a száraz alveolus (fogeltávolítás utáni gyógyulatlan seb) gyógyulását.

A DMSO-ról kimutatták, hogy kifejezetten képes felerősíteni az alábbiakat:

• Streptomycin hatását rezisztens E. coli esetén, ahol az inhibitoros dózis (MIC) több mint 5000 µg/ml-ről 7,5 µg/ml-re csökkent. Emellett hatékonynak bizonyult ínyfertőzések kezelésében^.1,2
• Gentamicin, ciprofloxacin vagy norfloxacin pseudomonas aeruginosa esetében, megduplázva a hatásosságot (és sokkal nagyobb hatásfokot mutatva a rezisztens törzsek esetében). 👉 Megjegyzés: számos más ^{vizsgálat1,2,3,4,5} ( itt áttekintve) mind azt találták, hogy a szarvasmarhák tőgygyulladása jelentősen javult a DMSO és egy antibiotikum kombinációjával, beleértve a rezisztens törzseket is. 1996-os vizsgálat szerint a DMSO, fenilbutazon és acetilszalicilsav helyi kombinációja hatékony volt a tőgyödéma kezelésére.
• A DMSO jelentősen javítja a fogak pulpájának gyulladását (pulpitisz), és ez a válaszadási arány az oxifenilbutazon (köszvény elleni gyógyszer) vagy a klóramfenikol hozzáadásával 75%-ról 85%-ra javult (amit egy másik vizsgálat is alátámasztott ).
• A jodopiron eliminálja a pseudomonas-t (az égési sérültekben gyakran előforduló rezisztens baktériumokat), amit elektronmikroszkópos megfigyelésekkel igazoltak).
• Antimikrobiális fotodinamikus terápia harmadfokú égési sebeknél egy nappal azután, hogy Staph aureusszal fertőzték őket, a baktériumok 98%-os eliminációját eredményezte (míg DMSO nélkül csak marginális dózisfüggő csökkenést tapasztaltak).
• Izopropanol (antiszeptikus alkohol), ami 10-100-szor erősebbé teszi (és néha még erősebbé, különösen nagyobb DMSO dózisok esetén) számos gyakori mikrobával szemben.

A sejtes vizsgálatok azt is többször kimutatták, hogy a DMSO a rezisztens tuberkulózist fogékonnyá teszi a gyakori antibiotikumokkal szemben. Például:

• Egy 1995-ös tanulmány szerint a DMSO egy tuberkulózis-antibiotikummal kombinálva (amelyet a többi antibiotikum alkalmazása előtt lemostak) a multidrog-rezisztens tuberkulózist (mind kémcsőben, mind makrofágokban) sokkal fogékonyabbá tette a többi tuberkulózis-antibiotikumra (izoniazid, rifampicin és streptomicin). Konkrétan, az etambutol és a 2-5% DMSO nem halálos dózisai 4-64-szeresére növelték a többi antibiotikummal szembeni érzékenységet (4-16-szorosára a rifampicin, 16-33-szorosára a streptomicin és 4-16-szorosára az izoniazid), míg az izoniazid és a 2,5% DMSO nyolcszorosára növelték a többi tuberkulózis-gyógyszerrel szembeni érzékenységet.
• Egy 1976-os vizsgálatsorán tuberkulózisos betegek tenyészeteit vették, és megállapították, hogy az 5%-os DMSO a 61 izoniazidrezisztens törzsből 19-et érzékennyé tett az izoniazidra, és a 19 rifampinrezisztens törzsből 19-et érzékennyé a rifampinra.
• A tuberkulózis baktériumok 5%-os DMSO-ban történő előkezelése 200-szor érzékenyebbé tette őket a streptomicinre.
• Egy 1974-es, izoniazid-rezisztens tuberkulózissal fertőzött tengerimalacokon végzett vizsgálat megállapította, hogy míg a kizárólag izoniaziddal kezelt tengerimalacok 80 napon belül elpusztultak (az egész szövetükben tuberkulózissal), ha az izoniazidot megelőzően 2 héttel korábban szájon át egyszeri DMSO-adagot adtak nekik, mind túlélték (és egy évvel később még mindig életben voltak). Hasonlóképpen, egy hörcsögökön végzett 2008-as vizsgálat megállapította, hogy a DMSO fokozta az izoniazid tuberkulózis kezelésére való képességét.

👉 Megjegyzés: A DMSO legalább 8 hónapig megakadályozza a rifampin lebomlását, ami arra utal, hogy egyidejű alkalmazás esetén nem zavarja az antibiotikum hatékonyságát.

Az antibiotikumokkal kombinált DMSO lehetővé tette számos meglehetősen súlyos fertőzés kezelését:

• Egy 1969-es vizsgálat 32 destruktív tüdőtuberkulózisban és endobronchiális tuberkulózisban szenvedő betegnél azt találta, hogy a 10%-os vagy 25%-os DMSO-ban kevert nebulizált streptomicin és penicillin jelentősen javította a fertőzést.
• Egy 1991-es vizsgálat megállapította, hogy a rifampinnal 1-2 hónapon keresztül kevert nebulizált DMSO hatékony kezelés volt 148 tüdőtuberkulózisos és 18 obstruktív hörghurutos betegnél, hogy önmagában vagy a hagyományos terápiák hatékonyságának fokozására is alkalmazható, és hogy a DMSO jelentősen csökkentette a rifampin krónikus májtoxicitását.
• Egy 1982-es vizsgálatban a mycobacterium avium-intracellulare 27 antibiotikum-rezisztens izolátumát vizsgálták, és megállapították, hogy a 2,5%-os DMSO hatására minden egyes antibiotikum (rifampin, streptomicin, etambutol és izoniazid) 26-30%-kal több tenyészetre hatott, ami viszont azt eredményezte, hogy minden tenyészet legalább egy antibiotikumra érzékennyé vált.
• Egy 1994-es, 287, fertőző tályoggal vagy regionálisan gyulladt nyirokcsomókkal (a tuberkulózis vakcina szövődménye) küzdő gyermeken végzett vizsgálat megállapította, hogy a DMSO-rifampin keverék alkalmazása ezekre az elváltozásokra megfelezte a gyógyulási időt, csökkentette a szükséges izoniazid-injekciók számát, és megszüntette az egyéb antibiotikus terápiák szükségességét.
• Egy 1975-ös vizsgálatban y-ketofenilbutazont (NSAID), moroxydint (vírusellenes szer), hidrokortizon (szteroid), lidokain, n-propilkarbinol és 1-butanol (amely antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik) tartalmazó száj- és torok DMSO spray-t használtak. 30 meglehetősen beteg, légúti betegségben szenvedő (egyidejűleg ampicillint kapó) 30 csecsemőnek (akiknek többsége 1-6 hónapos volt) adták a gyógyulásukig. Gyors klinikai javulást okozott, és jelentősen csökkentette a kórházi tartózkodásukat.

👉 Megjegyzés: egy olvasó beszámolt arról, hogy angol bulldogjának nagyon makacs tüdőgyulladása volt, nyolc héten keresztül három különböző antibiotikummal nyolc héten keresztül nem javult, de egy hét után, amikor DMSO-t is használtak, teljesen meggyógyult.

• 2020-ban egy líbiai kórház arról számolt be, hogy 16,67% DMSO-t és 2,78% ceftriaxont (sóoldatban hígítva) adtak mellkasi csövön vagy endotracheális kanülön keresztül 31 tüdőtályoghoz, amelyek mindegyike teljesen meggyógyult, és nem volt kiújulás.
• Egy 1982-es vizsgálatban 42 súlyos betegnél, akiknek az újraélesztés utáni szeptikus szövődményei voltak, az intravénás DMSO hatékony terápia volt, még azokban az esetekben is, amikor a szepszis antibiotikum-rezisztens baktériumoktól származott. Hasonlóképpen, egy 1984-es tanulmány arról számolt be, hogy a DMSO igen hasznos volt a különböző szeptikus fertőzésekben szenvedő kritikusan beteg betegeknél, és az egyik szerző idézte egy súlyos hólyagfertőzésben szenvedő szeptikus beteg esetét, aki nem reagált az antibiotikumokra, de meggyógyult, miután naponta háromszor egy teáskanál DMSO-t kezdett szedni.
• -Egy1974-es tanulmány DMSO-t és antibiotikumokat alkalmazott a hashártyagyulladás (a hashártya gyulladása) kezelésére. 2011-ben egy kutyákkal végzett tanulmány megállapította, hogy a DMSO nagymértékben fokozta az antibiotikumok képességét a hashártyagyulladás kezelésére és a túlélési arány javítására. Egy 1975-ös tanulmány szintén ezt a kombinációt használta a hasüreg tályogjainak kezelésére. 1981-es tanulmány aztán megállapította, hogy a kanamicinnel kevert DMSO befecskendezése a hashártyába koncentrálta azt ott, 3-8-szorosára növelve koncentrációját és késleltetve diffúzióját a szervezet többi részébe, így 10-13 órával tovább tartották meg (különösen hashártyagyulladásban szenvedő állatoknál).
  👉 Megjegyzés: egy tőgygyulladásban szenvedő teheneken végzett vizsgálat megállapította, hogy a DMSO fokozta a beadott antibiotikumok visszatartását a tőgyben.
  Egy 1978-as sebészeti vizsgálatban a DMSO-t antibiotikumokkal kombinálva alkalmazták gyulladásos infiltrátumok kezelésére.

A DMSO kombinált terápiák a fejben lévő tartós fertőzések kezelésében is előnyösek lehetnek. Például 1967-ben egy fül-orr-gégész (ENT) orvos arról számolt be, hogy a DMSO önmagában 2-4 órán keresztül jelentősen csökkenti a fül-orr-gégészeti fertőzéseket (beleértve a súlyos vagy antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseket is), de amint DMSO-val kombinálják, drámai javulás következik be (pl. egy középfülgyulladásos beteg dobhártyája 10-15 perc alatt zsugorodni kezdett, és gyors reakciókat mutatott a dobhártya és az orrsövény traumás hematómáira).

👉 Megjegyzés: A DMSO koncentrációja 90% volt. Az alkalmazott antibiotikumok főként terramicin és eritromicin voltak.

• A 1968-as vizsgálat 25 pácienssel (ez a szerző) kimutatta, hogy a rhinoscleroma (a felső légutak ritka, krónikus bakteriális fertőzése) kiválóan reagált DMSO + antibiotikumok + prednizolon kombinációra.
• Egy 1992-es tanulmány szerint az arcüregekbe adott 10%-os DMSO, majd helyi oxigénezés 52 akut arcüreggyulladásos gyermekből 49-nél teljes gyógyulást hozott. Ezzel szemben a kontrollcsoportban sokan nem reagáltak a hagyományos kezelésekre.

👉 Megjegyzés: ahogy a korábbi tanulmányok (és számos másik kutatás) is mutatják, a DMSO gyakran drámai javulást hoz különféle fül-, orr-, torok- és arcüregi problémák (pl. influenza, fülzúgás, hallásvesztés, középfülgyulladás, külsőfülgyulladás, orrpolip, sinusitis, pollenallergia) esetén. Bár a DMSO önmagában is enyhítheti ezeket (pl. tinnitus), gyakran kombinált DMSO-cseppek alkalmazása hatékonyabb.

• Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy a DMSO terápiás enzimekkel keverve hatékony lehet a krónikus bakteriális prosztatitisz miatt kialakult férfi meddőség kezelésére.

👉 Megjegyzés: egy általam ismert DMSO-t használó orvos sikeresen meggyógyította 45 betegből 44-nél a mikrobiológiailag igazolt krónikus bakteriális prosztatitiszt, amely valószínűleg antibiotikum-rezisztens volt, DMSO + antibiotikum kombinációval, amit közvetlenül a húgyhólyagba juttattak.

• Egy 2014-es tanulmány 48 kórházi betegről, akik gennyes sebekkel rendelkeztek, kimutatta, hogy a DMSO jelentősen növelte az antiszeptikumok – különösen az izopropil-alkohol – hatékonyságát a biofilmek eltávolításában, és 6 nappal gyorsabb sebgyógyulást eredményezett. Egy másik 2014-es kutatás és egy 2013-as tanulmány szintén megerősítette, hogy a DMSO csökkentette a biofilmek kialakulását és a baktériumok tapadási képességét. Végül egy 2017-es vizsgálat 20 különböző staphylococcus törzset izolált, köztük S. aureust, és igazolta a DMSO biofilm-gátló és adhéziócsökkentő hatását.
• Számos tanulmány kimutatta, hogy a DMSO, ha antimikrobiális szerekkel (pl. azatioprin, ethonium) kombinálva alkalmazzák, segíthet a fogínygyulladás leküzdésében.1, 2 Ezen kívül egy gyógynövény-kivonat, valamint az NSAID-ok közül diklofenák és indometacin is alkalmazhatók a DMSO-val kombinálva periodontitis kezelésére.^1,2,3
• Egy 2010-es orosz állatkísérlet kimutatta, hogy a 10% glükózamin-hidrokloridot, 5% DMSO-t, csalánlevet és kalanchoe-levet tartalmazó gél csökkenti a gyulladást és elősegíti a szöveti regenerációt, ami periodontitis kezelésére is alkalmazható lehet.
• Egy 1987-es kutatás során DMSO-t kombináltak egy nukleázzal agyhártyagyulladás vagy meningoencephalitis kezelésére, amit akut légúti vírusfertőzés okozott.
  👉 Megjegyzés: egy másik orvos proteázzal kombinálta a DMSO-t a here- és mellékheregyulladás kezelésére, míg egy harmadik DMSO-t és lidázt alkalmazott az arc és nyak actinomycosis kezelésére.
• Egy 1984-es tanulmány kimutatta, hogy a DMSO + antibiotikum kombináció megelőzi a nyílt kézsebek gennyes elfertőződését.
• Végül növényeknél (pl. őszibarackfák) 2% DMSO + oxitetraciklin kombináció jelentősen megnövelte a baktériumos levélfoltossággal szembeni ellenállóképességet, anélkül, hogy a növényeket károsította volna. A DMSO túlnyomó része egy héten belül kiürült a fákból.

👉 Megjegyzés: a DMSO – különösen nagy koncentrációban – gátolja a bakteriális növekedést, ezért ha a DMSO-keveréket olyan alkalmazásra szánják, ahol fennáll a fertőzés veszélye (pl. dobhártya-sérülés, sipoly, seb, fertőzött hólyag vagy orrmelléküreg), akkor érdemes vagy nagy koncentrációjú DMSO-t használni, vagy a keveréket közvetlenül felhasználás előtt frissen elkészíteni. A tiszta DMSO fénytől védve (pl. borostyánszínű üvegben) hosszú ideig stabil marad – még régi, évtizedekkel korábbi üvegek is működőképesek lehetnek.

Gombás fertőzések

A DMSO ígéretesnek bizonyult nehezen kezelhető gombás fertőzések esetén, több dokumentált eset is ismert, ahol a hagyományos terápiák sikertelensége után (pl. amputáció lett volna szükséges), a DMSO-ban oldott gombaellenes szerek hatásosak voltak (pl. lásd ezt a 1969-es esetleírást, illetve továbbiakat ebben a cikkben).

👉 Megjegyzés: egy DMSO-t tartalmazó gombaellenes készítmény (Fungizyl AC vagy Fungizyl AL) az Egyesült Államokban is forgalomban volt, de időközben megszűnt. Egy másik készítményt (Onychofissan), amelyet a GlaxoSmithKline gyártott, kifejezetten körömgombára fejlesztettek.

A DMSO ezzel párhuzamosan jelentősen fokozta a gombaellenes szerek felszívódását és eloszlását a szervezetben. Példák:

• Egy tanulmány szerint a DMSO megnövelte a ketokonazol agyba jutását, ami rendkívül hasznos központi idegrendszeri gombás fertőzések esetén, mivel kevés gombaellenes szer képes átlépni a vér-agy gátat.
• Egy 1991-es tengerimalacos tanulmány kimutatta, hogy bár az amfotericin B bőrre kenve ultrahang segítségével jobban behatolt a bőrbe, a hatás még nagyobb volt, ha előtte DMSO-t vittek fel a bőrre (ultrahang nélkül is).
• A grizeofulvin egy gombaellenes szer, amit általában szájon át adnak, mert rosszul szívódik fel bőrön keresztül – viszont DMSO-ban oldva már helyileg is hatékonyan alkalmazható.

Az alábbi tanulmányok a DMSO és gombaellenes szerek közötti szinergiát emelik ki:

• Egy 1965-ös tanulmányban 90%-os DMSO-t kombináltak 2%-os tiabendazollal (egy parazita- és gombaellenes szerrel), és két hét alatt a 16 páciensből 13-nál teljes gombamentességet, a többieknél is kiváló javulást figyeltek meg.
  👉 Megjegyzés: egy olvasó beszámolója szerint a lábkörömgomba, amelyet évekig sem természetes, sem hagyományos szerek nem tudtak eltüntetni, egy hét alatt megszűnt, miután DMSO-t és ivermektint alkalmaztak rá.
• Noha egyik hatóanyag önmagában nem volt eredményes, két 1966-os esetben a DMSO + tiabendazol kombinációval sikeresen kezelték a tenyér tinea nigra fertőzését.
• Egy 1968-as német tanulmány kimutatta, hogy a DMSO koncentrációjának növelésével arányosan erőteljesebb gátló hatást gyakorolt különféle gombatörzsek kolóniáira – a kolóniák mérete fokozatosan csökkent.

Ezután, miután a DMSO-t griseofulvinnal kombinálták, a gátlás jelentősen nagyobb volt, mint a DMSO vagy a griseofulvin önmagában alkalmazva.

Szerk. megjegyzések: „+” = nem számszerűsített, „∅” = növekedés nem észlelhető. GF: gombaellenes faktor, Nb: táptalaj.

• Egy 1971-es tanulmány szerint a DMSO-val kevert grizeofulvin képes volt az aktív hatóanyagot átjuttatni a tengerimalacok ép bőrén, és úgy tűnt, hatékony volt a gyűrűs gombafertőzések kezelésében. Ezt követően 11, gyakran súlyos fertőzésben szenvedő macskát kezeltek: a DMSO önmagában hatástalan volt, az orális grizeofulvin 21–42 nap alatt gyógyított, míg a kettő kombinációja 5–10 nap alatt (jellemzően egy héten belül) teljes gyógyulást eredményezett.
  👉 Megjegyzés: ez a keverék 3–4 naponta megkeményedett, amit a kereskedelmi készítményekben található kötőanyagoknak tulajdonítottak.
• Egy 1979-es állatkísérlet szintén hatékonynak találta a DMSO + grizeofulvin kombinációt a gyűrűs fertőzések ellen, hasonlóan egy 1974-es esetleíráshoz, amelyben emberi fertőzést sikerült kezelni ezzel a kombinációval.
• Egy 1966-os tanulmány kimutatta, hogy 0,5 g bromoszulfonilkarbamidot és 0,5 g jodo-klór-hidroxi-kinolint DMSO-val kombinálva sikeresen kezelték a Candida, más gombák, gennykeltő coccusok és E. coli által okozott krónikus körömágygyulladást. Mivel nagyon kis mennyiségek (pl. napi több alkalommal 1 csepp a körömágyra) is elegendők voltak, a toxicitási kockázat minimális maradt.
• Egy 1972-es, 38 beteggel végzett vizsgálat szerint a 2% triamcinolon-acetonidot, 0,05% benzalkónium-kloridot, 2% szalicilsavat és dimetil-szulfoxidot tartalmazó helyi oldat hatékony volt bakteriális és gombás körömfertőzések kezelésére.
• Egy 1997-es tanulmányban 30%-os DMSO kenőcsöt és 1% itrakonazolt adtak 9 ló szaruhártyájának gombás fertőzésére (egyik lónál két szem is érintett volt), 4 óránként alkalmazva. A 10 fertőzött szem közül 8 meggyógyult, a kezelés 16–53 napig tartott (átlagosan 34,6 nap).
• Egy 2016-os esetleírás egy terhes nő bőri pythiosis fertőzéséről számolt be (ezek kezelésére kevés lehetőség van terhesség alatt). A DMSO és amfotericin B együttes alkalmazásával sikerült kezelni a fertőzést, és két hónappal később egészséges kiscsikót hozott világra.
• Egy 2016-os vizsgálat kimutatta, hogy a DMSO-val kevert különböző növényi kivonatok igen hatékonyan gátolták a Candida növekedését olyan betegeknél, akiknek szájüregi rákjuk volt – ezek a gombák sokszor ellenállók voltak a hagyományos szerekkel szemben.
• Egy 1966-os tanulmány szerint a DMSO 30%-kal növelte két, fűre használt gombaölő szer hatékonyságát.

👉 Megjegyzés: a mezőgazdaságban is sokféle alkalmazása van a DMSO-nak, mivel lehetővé teszi az agrárvegyületek bejutását a növényekbe, és hatékonyabban segít a kártevők kiiktatásában.

Egyéb fertőzések

• Két különálló 1966-os tanulmány (ez a tanulmány és ez a 25 fős RCT) megállapította, hogy a DMSO és egy parazitaellenes szer (pl. 2%-os helyi tiabendazol 90%-os DMSO-ban) hatékony kezelésnek bizonyult a bőrben lévő horogféreg-fertőzések esetén. Ezt követte egy 1972-es esetleírás, amelyben egy nő egyik fertőzött térdére DMSO-t, a másikra DMSO + tiabendazolt kapott vak vizsgálati elrendezésben. A kombinációt kapó térd gyorsan meggyógyult, míg a csak DMSO-val kezelt térd rosszabbodott, majd a kombinált kezelés után az is meggyógyult.
• Echinococcosisban (galandféreg-fertőzés) szenvedő betegeknél nagy ciszták képződhetnek a májban. Egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy sebészi eltávolítás során a DMSO, glicerin és albendazol keverékének alkalmazása a ciszta üregében megakadályozta a fertőzés terjedését vagy kiújulását.
• Egy 1967-es tanulmányban 9 macskát kezeltek macskaleukopéniával, amely vírusos betegség rendkívül magas halálozási arányt mutat (pl. a kölyökmacskák több mint 90%-a elpusztul), ezért ez az egyik fő oltás, amit a macskák kapnak. A macskákat 4 ml-es injekciókkal kezelték, melyek 90%-os DMSO-t, vitaminokat, antibiotikumokat és infúziós folyadékokat tartalmaztak. Gyors javulást tapasztaltak: a macskák kétharmada túlélte (a 6 hónap alattiak 60%-a, a 6 hónapon túliak 75%-a). Ezzel szemben a következő 12 macskát, akiket csak standard kezeléssel láttak el, mind elpusztultak.

Kemoterápiás kombinációk

Ugyanúgy, ahogy a DMSO fokozza az antimikrobiális szerek képességét, hogy elérjék a kórokozókat, ugyanezt teszi a kemoterápiával is, miközben egyidejűleg csökkenti annak toxicitását (például alacsonyabb dózisokat lehet használni, különösen a nehezen elérhető daganatok esetén, mint az agydaganatok). Továbbá, úgy tűnik, hogy a DMSO felhalmozódik a daganatokban (például egy tanulmány kimutatta, hogy az agydaganatokban 1,5-szörös koncentrációban volt jelen, amit a DMSO-hematoxilin keverékkel világosan demonstráltak).

Számos tanulmány kimutatta, hogy a DMSO fokozza a daganatellenes szerek hatékonyságát. Például:

• Egy 1975-ös tanulmány 65 gyógyíthatatlan daganatos betegen (többségük már részesült hagyományos terápiákban) kimutatta, hogy a DMSO-ban oldott kis dózisú ciklofoszfamid, GABA, GABOB és acetil-glutamin kombinációja 57 esetben gyógyulást eredményezett.
• Egy 1975-ös patkánykísérlet azt találta, hogy az orálisan adott DMSO fokozta a ciklofoszfamid hatékonyságát, és megnövelte a túlélési időt előrehaladott daganatok esetén azáltal, hogy több általános kemoterápiás szert is potenciált.
• Egy 1987-es vizsgálat méhnyakrákos betegeken kimutatta, hogy a DMSO-ban oldott metronidazol méhnyakra történő alkalmazása fokozta a daganat regresszióját a sugárkezelést követően.
• Két 1988-as tanulmány^1,2 kimutatta, hogy a DMSO általánosságban fokozta öt különböző, gyakran alkalmazott kemoterápiás szer hatását; azonban a fokozás mértéke a daganat típusától, az adagoktól és a használt kemoterápiás szertől függött, és néhány esetben éppen csökkentette a hatékonyságukat.
• Egy 1992-es tanulmány patkányokon, akik húgyhólyagrákban szenvedtek, kimutatta, hogy a DMSO 7,1–12,1-szeres dózisfüggő növekedést eredményezett a doxorubicin koncentrációjában a hólyagban és nyirokcsomókban, jelentősen csökkentve a szükséges kemoterápia mennyiségét (például 5%-os keverés esetén 44%-kal kevesebb gyógyszerre volt szükség).
• Egy 2021-es tanulmány 52, műtéttel eltávolított hólyagrákos betegnél azt találta, hogy a DMSO-val kiegészített kemoterápiás kezelés körülbelül 50%-kal csökkentette a kiújulási arányt.
• Egy 1983-as vizsgálat kimutatta, hogy a DMSO semlegesítette azt az áthatolhatatlan védőréteget, amelyet a daganatsejtek képeztek maguk körül, és ezzel a citoszkeletont célzó gyógyszerek hatékonyságát jelentősen megnövelte (például az eredeti dózis 1/30-ára, akár 1/1000-edére volt szükség).
• Egy 2022-es tanulmány szerint az 1%-os DMSO jelentősen megváltoztatta a melanoma sejtek citoszkeletonját (például a sejtkapcsolódás módját a környező mátrixhoz), de nem befolyásolta az egészséges sejteket, és amikor a DMSO-t CaS-sel (mely ionokat bocsát ki, amelyek programozott sejthalált válthatnak ki) kombinálták, az egészséges sejtek vázrendszere érintetlen maradt, míg a daganatos sejteké súlyosan károsodott.
• Számos más vizsgálat is készült a DMSO és a gyakori kemoterápiás szerek (pl. ciszplatin) együttes hatásáról, ezek többsége a hatékonyság növekedését és a toxicitás csökkenését mutatta (részletek itt). Továbbá, négy tanulmány 1995 és 2009 között kimutatta, hogy a DMSO körülbelül megkétszerezte a fotodinámiás terápia hatékonyságát bazális- és laphámrákok esetén.^1,2,3,4

👉 Megjegyzés: bár a legtöbb forrás szerint a DMSO jól működik kemoterápiával kombinálva, egy modernebb kutatás szerint az egyidejű alkalmazás megnövelheti a kemoterápiás szerek toxicitását, ezért alacsonyabb dózisokat kell alkalmazni a mellékhatások elkerülése érdekében (ez valószínűleg annak tudható be, hogy a jelenleg használt kemoterápiás szerek újabb típusúak, mint azok, amelyek idején a legtöbb DMSO-kutatás készült). Emellett a hagyományos kemoterápiás szerek esetében az azokat előkészítő és beadó nővérek (pl. gőzök belégzésén keresztül) fokozott kockázatnak vannak kitéve különféle betegségek ( beleértve a rákot is) kialakulása szempontjából, ezért rendkívül óvatosnak kell lenni a kemoterápiás szerekkel való együttes alkalmazás során (különösen, ha helyileg alkalmazzák).

DMSO és ivermectin vagy fenbendazol

Végül sokan kezdték el vizsgálni az ivermektin és a fenbendazol protokollokat, amelyek néha drámai eredményeket hoznak, de általában nem elegendőek a daganatok kezeléséhez, és egyeseknél nehézségekhez vezethetnek (pl. a gyakran javasolt magas ivermektin dózisok okozta látásmérgezés miatt).

Egy orvos arról számolt be, hogy a lokálisan alkalmazott DMSO-ivermektin kombináció meggyógyított egy áttétes vastagbélrákot (patológiailag igazoltan), és jó választ adott öt prosztatarákos, egy emlőrákos és egy petefészekrákos esetben, amelyek nem képeztek áttétet, továbbá lehetséges, hogy segített egy agydaganatos esetben is (de ennél a nyolc esetnél a végleges adatok még váratnak magukra). Emellett körülbelül 30 másik betegnek is ajánlották a protokollt, de velük nem sikerült nyomon követést végezni (mivel a praxis személyes és telemedicinás is volt, és ez a 30 beteg kizárólag távolról konzultált), így nem tudni, hogy végrehajtották-e a kezelést, illetve működött-e náluk. Ezt a jelentést azért tartom figyelemre méltónak, mert az általam korábban tapasztaltnál jóval magasabb sikerarányt jelez az ivermektinnel kapcsolatban, ami arra utal, hogy a DMSO valóban felerősíti a terápiás hatást, miközben olyan dózisokat tesz lehetővé, amelyek elkerülik az ivermektin okozta látási toxicitást.

👉 Megjegyzés: a DMSO-ivermektin kenőcs elkészítésére vonatkozó útmutató a cikk későbbi részében található.

Ezzel párhuzamosan egy olvasó arról számolt be, hogy a DMSO és az ivermektin meggyógyította a bőrrákját, míg egy másik laphámrákot gyógyított meg ivermektin, fenbendazol és DMSO kombinációjával. Hasonlóképpen, egy olvasó beszámolt arról, hogy a DMSO hozzáadása az IVM/FenBen protokollhoz gyors daganatmarker-csökkenést és tumorzsugorodást eredményezett, míg egy másik olvasó arról írt, hogy így a gyógyszerek dózisát csökkenteni tudta olyan szintre, amit jól tolerált, és egy harmadik szerint a DMSO és az ivermektin meggyógyította a daganatát.

👉 Megjegyzés: az ivermektin hatékonyságának fokozása valószínűleg annak köszönhető, hogy a DMSO segítségével megkerüli a májat (amely az elsődleges áthaladási hatás révén a lenyelt ivermektin körülbelül felét lebontja), így sokkal magasabb koncentráció érhető el a célterületen történő alkalmazással (szemben azzal, hogy az egész testben kellene ilyen koncentrációt elérni sokkal nagyobb dózissal). A DMSO lehetővé teszi, hogy az ivermektin behatoljon a daganatba, továbbá a DMSO széles spektrumú daganatellenes hatása több ponton is egybevág vagy erősíti az ivermektin működését (például mindkettő gátolja a sejtszaporodást átfedő útvonalakon keresztül, apoptózist indukálnak, fokozzák az immunrendszer daganatok elleni célzását, és csökkentik a kemoterápiával szembeni rezisztenciát).

Egyéb kombinációk

Számos más DMSO-alkalmazást is tanulmányoztak, és még 2019-ben is benyújtottak néhány gyógyszeripari szabadalmat DMSO-alapú vivőrendszerekre (ezek hasznos olvasmányok lehetnek bárki számára, aki részletesebben szeretné megérteni a témát). Az egyik a szteroidok szöveti penetrációjának fokozására szolgált, egy másik egy DMSO-tetraciklin antibiotikum hab kombináció volt akne kezelésére, míg egy harmadik peptidgyógyszerek parenterális injekciójához készült.

👉 Megjegyzés: a DMSO-t nehéz sterilizálni hagyományos módszerekkel (mivel reagál velük), ezért az elfogadott sterilizálási eljárás az, hogy 0,22 μm-es szűrőkön keresztül vezetik át, DMSO-kompatibilis szűrőházakkal. Abban az esetben, ha a DMSO-t polimerrel keverik (ami nem tud áthaladni a szűrőn), az egyes komponenseket külön tisztítják meg, majd összeállítják őket.

E néhány vegyes DMSO-kombináció közé tartozik:

• A DMSO kombinálva Perftorannal (egy szöveti oxigénező anyag), ha az ízületi résbe injekciózták, hatásosnak bizonyult a combfej csontvelőduzzanatának kezelésében.
• Végül egy 1998-as és egy 2000-es tehénkísérlet kimutatta, hogy ha kísérletileg kiváltott aszeptikus ízületi gyulladást minden nap DMSO-val kezeltek, majd a 2. és 7. napon az ízületbe egészséges szinoviális folyadékot fecskendeztek be ugyanabból a tehénből, az felgyorsította a gyógyulást.
• Egy tanulmány megállapította, hogy az 1%-os hexopirrónium-bromid (egy izzadásgátló szer) 90%-os DMSO-ban hatékony volt dyshidrosis (hólyagos ekcéma) és hyperhidrosis (túlzott izzadás) kezelésében.
• Egy juhokon végzett vizsgálat megállapította, hogy a DMSO hatékonyabb volt a méhnyak megnyitásában (ami a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges), mint a karbocetin (egy oxitocin-analóg), és hogy ha mindkettőt együtt adták, jobb hatást értek el, mint csak DMSO-val.

👉 Megjegyzés: sok egyéb gyógyszerészeti kombináció is létezik, amelyeket itt nem tárgyaltunk.

A DMSO-keverékek hatásfokozása

A kombinált DMSO-terápiák értékét alátámasztó kiterjedt kutatási anyagok által inspirálva sokan önállóan kezdtek kísérletezni ezekkel a keverékekkel, hogy megtalálják a leghatékonyabb változatokat. Sajnos olyan sok lehetőség áll rendelkezésre, hogy nehéz lehet eldönteni, honnan is érdemes elkezdeni.

Például a legtöbb esetben nem tiszta DMSO-t alkalmaznak, hanem valamiben hígítva. Bár a víz (ideális esetben tisztított víz) általában a leggyakoribb választás (és eddig erről volt szó), a DMSO használók hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy számos más hígítási lehetőség is létezik, amelyek gyakran fokozhatják a DMSO kezelés hatékonyságát.

Ebben az összefüggésben a legjobb eredményeket jellemzően azokkal a természetes anyagokkal érik el, amelyek ozmolaritása (sótartalma) megegyezik a testével (izotóniás oldatok), mivel ezáltal a DMSO sokkal harmonikusabbá és kevésbé irritálóvá válik a test számára (különösen az érzékeny területeken, például a test nyálkahártyáin).

Például a magnézium az egyik legfontosabb elem a szervezet számára, ugyanakkor az egyik leggyakoribb hiányállapot is. Mivel a magnézium ellazítja az izmokat, segíti a mitokondriális energiatermelést és a szövetregenerációt, valamint részben már eleve felszívódik a bőrön keresztül (pl. a helyileg alkalmazott magnéziumolajat gyakran használják izomfeszültség okozta fájdalmakra), népszerű választás a DMSO hígítására (feltéve, hogy megfelelő arányban használják).

Ennek megfelelően, amikor magnéziumot adnak a DMSO-hoz, az fokozza a DMSO számos szövetgyógyító és fájdalomcsillapító tulajdonságát. Ennek eredményeként a DMSO–magnézium keverékeket (helyileg vagy szájon át alkalmazva) gyakran használják gyulladás, fájdalom, hegek (beleértve az arcon lévő kisebb hegeket), sérülések (különösen sportbalesetek), hajhullás és számos egyéb állapot (pl. Baker-ciszta vagy íngyulladás) esetén, sokan pedig olyan gyors javulásról és enyhülésről számolnak be, amelyet önmagában a DMSO nem tudott nyújtani.

👉 Megjegyzés: egy olvasó megosztotta, hogy a DMSO és magnézium gyorsan enyhítette mozgásszervi sérüléséből származó fájdalmát, míg egy másik arról számolt be, hogy hatékonyan kezelte csípőburzitiszét és ín-görcseit.

A szem gyógyítása

A DMSO-kutatás korai szakaszában a Merck felfedezte, hogy a nagy dózisú DMSO megváltoztathatja a kutyák törésmutatóját (ami lényegében azt jelenti, hogy szemüvegre lenne szükségük). Mivel az FDA-nak szüksége volt egy indokra, hogy betiltsa a DMSO-t, ezt az információt felnagyították, és hamarosan sokakat meggyőztek arról, hogy a DMSO megvakíthat, ezért a vizsgálatokat csak a legszigorúbb feltételek mellett engedélyezték, amikor a résztvevők szemeit folyamatosan monitorozták (ez pedig anyagilag kivitelezhetetlenné tette a kutatásokat). A későbbi kutatások kimutatták, hogy ez a hatás átmeneti volt, más állatokra a nyulakon kívül nem terjedt ki (például a majmok nem mutattak ilyen tünetet), és emberi vizsgálatokban sosem jelentkezett. Ennek ellenére ez a mítosz fennmaradt, még akkor is, amikor egy kimerítő humán toxikológiai vizsgálat óriási dózisokat használva sem tudott kimutatni semmiféle hatást.

Ez különösen ironikus volt, mivel a DMSO első „mellékhatásai” között (pl. mozgásszervi problémák esetén bőrre kenve) jelentős látásjavulást figyeltek meg. Ez számos kutatáshoz vezetett (részletek itt), amelyek kimutatták, hogy a DMSO még többet tud, ha közvetlenül a szembe alkalmazzák, és számos nehezen kezelhető vagy gyógyíthatatlannak hitt szembetegséget javított (pl. makuladegeneráció, szürkehályog, zöldhályog, gyulladások az egész szemben, episzkleritisz, szaruhártyaödéma, retinitis pigmentosa, szaruhártya égések), sőt, esettanulmányokban drámai javulásokat is leírtak (pl. évek óta elveszett látás visszanyerése).

Azóta a DMSO-közösség (és bizonyos német szemészek) széleskörűen kutatták a DMSO szemre gyakorolt hatását, és lényegében arra jutottak, hogy a legtöbb szembetegség kezelhető vagy javítható bizonyos DMSO-tartalmú szemcseppekkel. Ezek többek között a következőket foglalják magukba:

Szürkehályog, zöldhályog, makuladegeneráció (nedves és száraz formában), retina betegségek, makulaödéma, lerakódások eltávolítása a szemből (egyes esetekben a szemszín változásával), szemherpesz, kötőhártya-gyulladás, a szem középső rétegének gyulladása, nyálkahártya-fertőzések, árpa, száraz szem, fényérzékenység, szemfáradtság, a lencse és az üvegtest elhomályosodása, szürkehályogműtét utáni regeneráció, retinaleválás, látásjavulás, érstabilizálás, bevérzett szemerek javulása

👉 Megjegyzés: számos olvasó számolt be látásának javulásáról a DMSO alkalmazásával, sőt, egyikük arról is beszámolt, hogy a DMSO-s szemcsepp meggyógyította cukorbeteg kutyája szürkehályogját.

Ezzel párhuzamosan sokan tapasztalták, hogy javult a szem keringése és oxigénellátása, „rehidratálódott” a szem, és az izomfeszülés is csökkent. A DMSO tehát sokaknál csökkentette a szemfáradtságot (pl. képernyőhasználattól), javította a fokozatosan romló látást, és csökkentette a szemüveg iránti igényt. Emiatt sokan, akiknél a szembetegségek korai jelei már megjelentek, de még nem alakult ki konkrét kórkép, DMSO-t alkalmaznak a szemük egészségének és hosszú távú épségének megőrzésére.

👉 Megjegyzés: ha DMSO-tartalmú szemcseppeket használunk, általánosan javasolt, hogy azokat ne alkalmazzuk más szemészeti gyógyszerek alkalmazását követő 2 órán belül, hogy ne fokozza azok hatását.

Helyi érzéstelenítő kombinációk

Az egyik legígéretesebb DMSO-kombináció a helyi érzéstelenítőkkel való együttes alkalmazásból származik. A helyi érzéstelenítők (amennyiben nem közvetlenül a véráramba fecskendezik őket) általában csak azon a területen hatnak (érzéstelenítenek), ahová beadják őket. Azonban ha a szállítóközegként működő DMSO-val kombinálják őket, mind a hatékonyságuk, mind a hatástartományuk megnő a szervezetben (például kimutatták, hogy a prokain gyorsan átjut a bőrön, ha DMSO-val keverik).

Például egy 1967-es tanulmány azt találta, hogy ha a DMSO-t tetrakaine-nal (egy erős helyi érzéstelenítő) keverték, legalább 5%-os tetrakaine alkalmazása 4–6 órás tartós érzéstelenítést eredményezett, és minél nagyobb arányban használták a DMSO-t hordozóként, annál gyorsabban jelentkezett a hatás. Emellett 20%-os prokain (a tetrakaine helyett) nem volt elegendő tűszúrás-érzéstelenítés kiváltására, a hatása csak a felszín közelében volt érezhető, és a tetrakaine nem került be a szisztémás keringésbe.

Később ugyanez a kutató egy másik vizsgálatában megállapította, hogy a helyi érzéstelenítők (pl. tetrakaine és prokain) hosszan tartó (és reverzibilis) idegblokádot és fájdalomcsillapítást tudtak kiváltani állatoknál, akár öt napig is, mellékhatások nélkül.

A DMSO-t az is igazolja, hogy fokozza a szembe helyezett helyi érzéstelenítők hatását, és ha tetrakaine-nal kombinálják, képes érzésteleníteni a dobhártyát helyileg, ezáltal elkerülhetővé válik a fájdalmas szúrás, amelyet egyébként alkalmazni kellene a dobhártya érzéstelenítéséhez.

Hegérzéstelenítés

A neurálterápia orvostudomány egyik német iskolája felismerte, hogy a hegek (például császármetszésből, sérülésből, ízületi protézisből vagy oltásból származó) gyakran „zavarómezőket” hoznak létre, amelyek folyamatosan megzavarják az autonóm idegrendszert, és krónikus, néha bénító tüneteket okoznak (például komplex regionális fájdalom szindróma). Felfedezték, hogy ha egy heget helyi érzéstelenítővel injekcióznak be, akkor az érzéstelenítő hatásának elmúltával a heg „újraindul”, megszűnik az idegrendszeri túlaktiváció, és ezzel sokféle összetett probléma is megoldódik. Mivel ez a módszer gyakran lenyűgöző eredményeket hozott, alapvető módszerré vált a német integratív orvoslásban, és idővel kifinomultabbá vált annak megállapítása, hogy mely hegek problémásak (például az érzéketlenséggel vagy „megszakadt energiapályákkal” jellemezhető területek alapján), így kevesebb injekció is elégséges lett.

Én magam is gyakran alkalmazom ezt a módszert, és ez az egyik olyan eszköz, amellyel gyors „csodagyógyulásokat” lehet elérni komplex betegségek esetén, mivel az orvosi közösség ritkán ismeri fel, mennyire problémásak lehetnek a hegek (különösen a műtéti hegek), és hányféle más probléma (például emésztési vagy pszichiátriai tünetek) oldódik meg, ha egy toxikus heget kezelünk.

Mivel a DMSO bizonyos mértékben képes kezelni a toxikus hegeket is (és helyreállítja a heg szöveteinek normális működését, például az érzékelést, izzadást vagy szőrnövekedést), valamint képes bejuttatni az érzéstelenítőket a szervezetbe, és elterjed a szövetekben, a német DMSO-közösség fokozatosan elkezdte a helyi érzéstelenítőket DMSO-val kombinálva alkalmazni. Gyorsan rájöttek, hogy ez a kombináció nemcsak a hegeket kezeli, hanem felerősíti a DMSO más gyógyító hatásait is. Olyan esetekben is működött, amikor önmagában a DMSO nem volt elég hatékony (ami egyébként gyakran segít).

👉 Megjegyzés: gyakran, miután a DMSO kezeli a heget, az egyén leírhatatlan könnyedségről számol be, vagy a testében korábban megszokott mély feszülés feloldódását tapasztalja.

Sokan számoltak be lenyűgöző eredményekről a DMSO-t helyileg vagy injekció formájában alkalmazva az alábbi állapotok kezelésére:

• Szöveti letapadások (DMSO kombinációs injekcióval, majd manuálterápiával).
• Neuropátiás fájdalmak (pl. diabéteszes neuropátia, isiász, trigeminus neuralgia, kemoterápia utáni fájdalom, övsömör, műtét utáni fájdalom).
• Vándorló lábfájdalom.
• Izomfeszülés és disztóniák (pl. a nyakban), amelyek néha közvetlen izominjekciót igényelnek.
• Epehólyag-görcsök (közvetlen DMSO-injekcióval).
• Íny- és fogászati problémák (melyek sokszor zavarómezőkből erednek).
• Keringési zavarok, aritmiák és gyenge mikrokeringés (pl. olvastam egy esetről, amikor fokozatosan kitágult egy szűkült agyi artéria).
• Nem gyógyuló sebek.
• Arthritis és különböző autoimmun betegségek (mivel a toxikus hegek autoimmun folyamatokat indíthatnak be).
• Belső hegek (pl. a szívizomban korábbi szívinfarktus után).
• Látásproblémák.

👉 Megjegyzés: tapasztalataim szerint a neurálterápia leghatásosabb módja a hegek közvetlen injekciózása. A DMSO közösség beszámolói szerint a helyi alkalmazás sok esetben képes kiváltani a fájdalmas injekciók kb. felét.

Hasonlóképp, a DMSO közösség sok tagja azt vallja, hogy érdemes minden heget kezelni ezzel a keverékkel, mivel gyakran tapasztalnak mélyreható javulást attól, hogy egy kulcsfontosságú, addig észre sem vett heg megfelelően kezelve lett.

Sajnos erről a módszerről nagyon kevés formális kutatás áll rendelkezésre, és az egyetlen publikált tanulmány, amit találtam, egy 1988-as vizsgálat volt, amely serdülő betegeknél azt találta, hogy a DMSO és prokain hatékonyan kezeli a krónikus parenchymás fültőmirigy-gyulladást.

👉 Megjegyzés: egy 1993-as tanulmány azt találta, hogy a DMSO, gyors hatású inzulin és 5% kalcium-pantotenát (B5-vitamin) biztonságosan kezelte 42, 23–62 éves beteg krónikus parenchymás fültőmirigy-gyulladását.

Végül egy viszonylag biztonságos nyákoldó szer (amely Európában vény nélkül kapható, de Amerikában nem engedélyezett) másodlagos funkcióként helyi érzéstelenítőként is működik. A DMSO közösség felfedezte, hogy ha ezt DMSO-val kombinálják, akkor számos súlyos fájdalommal járó állapot is kezelhetővé válik.

A DMSO potenciáljának felszabadítása: gyakorlati alkalmazások és protokollok

A korábbi szakaszok rávilágítottak a DMSO terápiás kombinációinak hatalmas lehetőségeire és azok gyakorlati alkalmazásaira. Meglepő módon néhány leghatékonyabb, gyógyszerészeti célra kifejlesztett DMSO-kombináció egyben a legegyszerűbb is, így akár otthon is alkalmazhatók.

A cikk záró részében áttekintem, honnan lehet jó minőségű DMSO-t beszerezni (mivel a növekvő érdeklődés sok kétes forrást és eladót is megjelentetett a piacon). Továbbá lefedem az adagolási irányelveket, a leggyakoribb DMSO-használati protokollokat és a terápiás keverékek elkészítését, valamint azt, hogyan lehet ezeket az elveket különféle kihívást jelentő állapotokra szabni, például:

• Fülzúgás (tinnitus)
• Látásproblémák (pl. szemfáradtság vagy makuladegeneráció)
• Lyme-kór
• Rák
• Izom- és csontrendszeri sérülések, kimerültség
• Krónikus fájdalom (pl. neuropátiás fájdalom)

Emellett bemutatok egy számomra kedvenc DMSO-kombinációt is, amely lehetővé tette egy különleges képesség elérését: a sötétben való látást.

DMSO beszerzése:

Mivel sokféle lehetőség van DMSO vásárlására, gyakran kaptam kérdéseket a legjobb márkákkal kapcsolatban. Ezen belül három olyan márkát tartok megbízhatónak, amelyeket ajánlani is szoktam (Amazon linkekkel).

👉 Megjegyzés: ha nem érzed magad magabiztosnak a megfelelő hígítások elkészítésében, válaszd inkább a 70%-os keveréket, mivel ez a legtöbb ember számára jól működik.

• Jacob Lab (pl. ez a gél vagy ez a folyadék) – 99,98%-os tisztaságú.
• The DMSO Store (pl. ez a gél vagy ez a folyadék – közvetlenül is megvásárolható a www.DMSOStore.com oldalon) – 99,995%-os tisztaságú (gyakran ez a legnépszerűbb belső alkalmazásra).
• Nature’s Gift (pl. ez a gél vagy ez a folyadék) – 99,9%-os tisztaságú.

👉 Megjegyzés: a dmso.store teljesen más cég, mint a dmsostore.com.

👉 Szerkesztői megjegyzés: Magyarországra a legegyszerűbb az Allegro webshopból rendelni

• STANLAB Dimetil-szulfoxid (DMSO) CZDA (500 ml)
• DIMETIL-SZULFOXID DMSO 1L 1000ml CZDA Stanlab (1000 ml)

Folyékony DMSO vásárlásakor fontos, hogy azt üvegpalackban árusítsák, hacsak a műanyag nem DMSO-álló (ami sok esetben nem az – ezért javaslom az üveget). Ugyanez igaz a kupakra is. Gél esetén elfogadható a műanyag tárolás.

👉 Megjegyzés: sokan használtak műanyagban árusított DMSO-t gond nélkül, de én mindig elkerültem, mert az üveges DMSO mindig megfizethető és könnyen elérhető volt, így nem kellett gondolkodni, vajon az anyag DMSO-kompatibilis-e.

A jelenleg elérhető lehetőségek közül a legjobb választás szerintem:

• A DMSOStore.com oldalról vásárolni.
• Vagy közvetlenül a Jacob Lab-tól rendelni (olvasóim szerint ők is műanyagban szállítanak, amely állítólag DMSO-álló – valószínűleg így van, mivel Stanley Jacob fia vezeti a céget, és elkötelezett apja örökségének folytatása mellett).

👉 Megjegyzés: több olyan emberrel beszéltem, akik online vásároltak DMSO-t egy népszerűsítőn keresztül, majd vagy átverés áldozatai lettek (nem kaptak semmit), vagy a megérkezett termék nem volt megfelelő. Az ilyen tevékenységeket végzők gyakran a legfrissebb trendeket követik, és mivel a DMSO jelenleg divatos, szerintem érdemes megbízható, régi beszállítónál maradni. Emellett a helyi források (pl. Tractor Supply) is megfelelőek sürgős felhasználásra (pl. sérülés esetén), de keverékek készítéséhez jobb a magasabb tisztaság.

DMSO adagolás:

Az egyik legnagyobb kihívás a DMSO használatával kapcsolatban az, hogy jelentős egyéni különbségek vannak abban, ki hogyan reagál rá. Emiatt ebben a cikksorozatban részletesen próbáltam bemutatni a különféle lehetőségeket – bár ez sok olvasó számára túl bonyolultnak bizonyult, mégis érdemes elolvasni.

Az adagolás kérdése

A legtöbb dolog végső soron a következőkre vezethető vissza:

• Ha túl nagy dózist alkalmazol, fennáll a veszélye annak, hogy negativ reakció lép fel (amit már több tucat ember is jelzett nekem), és ezután már nem akarják többé használni a DMSO-t. Ha viszont túl alacsony dózist használsz, az elért hatás jóval gyengébb lesz a vártnál (ami szintén oda vezethet, hogy feladják a DMSO alkalmazását). Így sokan közülük a következőt tapasztalták:
• 100%-os DMSO-t vittek fel bőrre, és nehezen tudták elhinni, hogy bárki ne bírná elviselni ezt. (szerk. megj. nálam semmilyen tünetet nem okoz a 100%-os Stanlabos DMSO)
• 70%-os DMSO-t kentek a bőrre, ami okozott némi irritációt, de kezelhetőnek találták.
• 30%-os DMSO-t alkalmaztak bőrön, és még ez is túl erősnek bizonyult számukra.

Hasonlóképp a szájon át történő adagolás esetén is voltak, akik:

• Úgy gondolták, hogy 1 teáskanál elfogadható volt, de hamarosan többet vettek be a nagyobb hatás érdekében.
• Úgy találták, hogy néhány csepp volt számukra az optimális dózis (és nagy hasznukra vált), míg az 1 teáskanál – bár kezdetben jónak tűnt – később túl soknak bizonyult, és érzékeny rendszerük reagált rá.

Mindezek miatt lényegében két lehetőséged van, és el kell döntened, melyik a megfelelő számodra:

• Légy türelmes, és kezdd alacsony dózissal, amit fokozatosan növelsz.
• Kezdd erős dózissal, és fogadd el, hogy ha nem tolerálod, az nem az én hibám vagy a DMSO hibája.

Korábbi cikkeimben az első lehetőséget javasoltam. Ennek ellenére sokan érthető módon magas dózissal indítottak, mert nem akartak várni az eredményekre – közülük néhányan később bőrreakcióról számoltak be, amely miatt vonakodtak folytatni a DMSO használatát.

A DMSO alkalmazásánál két gyakori beviteli út létezik: szájon át és helyileg. Szájon át sokkal erősebb hatású, ugyanakkor az emésztőrendszer érzékenyebb a magasabb koncentrációjú DMSO-ra. Ezért általában azt javaslom, hogy először helyileg használd, és csak ezután próbáld szájon át. Ugyanakkor szisztémás problémák esetén (pl. az egész testet érintő ízületi fájdalom vagy energiahiány) a szájon át történő alkalmazás gyakran szükséges (és sok esetben jól működik, ha kombinálod helyi DMSO-val).

Továbbá kis eséllyel (kb. 1 az 1000–2000-hez) allergiás reakció is felléphet, ezért általános tanács, hogy a DMSO szájon át történő alkalmazása előtt végezzünk bőrtesztet.

Mi az a bőrteszt (patch test)?
A bőrteszt egy olyan módszer, amellyel megállapítható, hogyan reagál a szervezet egy adott termékre. Okos megoldás egy kis területen kipróbálni először, mielőtt nagyobb bőrfelületre alkalmaznánk – így elkerülhetők a nem kívánt mellékhatások.

Hogyan végezz bőrtesztet:

• Válassz egy kis területet: Olyan helyet válassz, ami diszkrét, nem feltűnő.
• Vigyél fel egy nagyon kis mennyiséget: Használj belőle csak egy kevéske adagot.
• Várj és figyelj meg: Hagyd fenn 24 órán keresztül, hacsak nem észlelsz előbb irritációt.
• Ha minden rendben: Ha nincs reakció, nyugodtan folytathatod a használatát az előírt módon!

*Ha bőrrel érintkezik: egyesek viszketést, bizsergést, irritációt tapasztalhatnak – ezek normális jelenségek. Ha allergiás reakció jelei mutatkoznak (pl. duzzanat), azonnal mosd le az érintett területet, és hagyd abba a használatát.

Ennek fényében, a DMSO általános alkalmazásához (anélkül, hogy minden árnyalatot és részletet kitérnék), a következőt javaslom:

1. Kezdd 30–50%-os DMSO-val, és figyeld, hogyan tolerálod. Ha arcra viszed fel, minden smink legyen lemosva (ideális esetben csak természetes kozmetikumokat használj), és alacsonyabb koncentrációt alkalmazz (20%).
2. Ha nincs problémád vele, fokozatosan emelheted 70%-ra.
3. Csak akkor lépj 70% fölé, ha biztos vagy benne, hogy jól tolerálod a 100%-os koncentrációt, vagy ha olyan célra használod, amely indokolttá teszi az erősebb oldatot (pl. kollagén kontraktúra, heg, belső összenövés, akut sztrók).
4. Amíg nem vagy magabiztos a helyi alkalmazásban, ne használd szájon át – és csak akkor, ha úgy érzed, valóban szükséged van rá (vagy ha a helyi alkalmazás nem működik, és nem allergiás reakció miatt).
5. Szájon át történő alkalmazásnál kezdd egy teáskanál 70%-os vagy 100%-os DMSO-val, amit vízbe keversz (esetleg gyümölcslébe vagy tejbe, hogy elnyomd az ízét) – erősen hígított oldattal érdemes kezdeni.
6. Ha ezzel problémád van, csökkentsd az adagot fél teáskanálra, majd negyed teáskanálra.
7. Egyébként maradj egy teáskanálnál legalább három napig, és ha úgy érzed, erősebb hatásra van szükséged, növeld két teáskanálra.
8. Háromnál több teáskanál egy pohár vízben túlzás, ilyenkor jobb, ha elosztod a napi adagot több részre.
9. Mind a helyi, mind az orális DMSO esetében az emberek általában azt tapasztalják, hogy idővel javul a toleranciájuk. Viszont ha túl gyakran használod, hozzászokás alakulhat ki, ezért általános ajánlás, hogy heti 1–2 nap szünetet tarts.

👉 Megjegyzés: részletesebb instrukciók a szájon át történő (és intravénás) alkalmazásról itt találhatók, míg a helyi alkalmazásról itt olvashatsz bővebben.

Az alkalmazott koncentrációkat illetően általában a 70%-os DMSO vásárlását javaslom, mivel erre ritkán reagálnak érzékenyen az emberek (a szerző szerint ez a legjobb egyensúlyt kínálja a biztonság és a hatékonyság között). Nem igényel különösebb számolást a megfelelő adagoláshoz (pl. közvetlenül alkalmazható bőrön, vagy hígítható 1:1 arányban tisztított vízzel kb. 35%-ra).

Ugyanezt megteheted 100%-os DMSO-val is – például hígíthatod 1:1 arányban vízzel kb. 50%-ra vagy 2:1 arányban vízzel kb. 33%-ra.

Végül bizonyos testrészek, különösen az arc, érzékenyebbek a magasabb DMSO-koncentrációkra, ezért ezeken a területeken mindig alacsonyabb koncentrációval kezdd.

Ha az arcodra viszed fel a DMSO-t, kezd 30%-kal, és semmiképpen se kezdj erősebb koncentrációval, mert ez jelentős bőrirritációt okozhat az arcon. Például egy olvasóm jelezte, hogy 70%-os gélt használt az arcára, és reakció lépett fel (bár miután a felső bőrréteg lehámlott, az alatta lévő bőr sokkal fiatalabbnak tűnt).

Továbbá, a DMSO adagolásának egyik nehézsége, hogy kissé nehezebb, mint a víz (1 ml DMSO = 1,1004 gramm). Mivel a DMSO tolerálhatósága elég széles határok között mozog, ezt a problémát úgy kerültem meg, hogy ugyanannak a sűrűségnek tekintem, mint a vízét, és kissé alacsonyabb szájon át szedett adagot javaslok.

👉 Megjegyzés: ha a DMSO-t szájon át alkalmazzuk, az összkoncentrációt mindig 20% alatt kell tartani, és ideális esetben lassan, étkezés után célszerű bevenni.

A DMSO helyi alkalmazásánál két lehetőség van. Az első, hogy folyadék formájában közvetlenül viszed fel (például én természetes szőrű ecseteket szeretek használni a felvitelhez, de néha csak belemártom az ujjam és bedörzsölöm a célozott területre, míg a DMSO-közösség gyakran permetezőt használ érzékeny bőrfelületeknél). A második lehetőség, hogy gélt használsz, amelyet bedörzsölsz a bőrbe.

Személy szerint a folyékony formát részesítem előnyben, mert ezzel könnyebb az adagolás, több jut be a szervezetbe, és a folyékony DMSO általában kevésbé irritáló. Ugyanakkor a gélek előnye, hogy hosszabb idő alatt fokozatosan juttatják be a DMSO-t a szervezetbe, és sokkal könnyebb őket felvinni. Végső soron tehát a választás leginkább személyes preferencia kérdése.

👉 Megjegyzés: ahogyan fentebb is említettem, a DMSO helyi alkalmazása előtt fontos megtisztítani a bőrfelületet.

Végezetül, mivel sok olvasó kérte, íme egy általános útmutató arról, hogy melyik testrészre milyen DMSO-adagolás javasolt:

Belső alkalmazás (szájon át):

• Kezdő adag: 1–2 teáskanál 2,5 dl (vagy nagyobb) pohár vízben.
• Emelés: akár napi kétszer 6 teáskanál (~18 ml) terápiás célból.
• Testsúly alapú: 0,05–0,1 g/ttkg/nap (pl. 70 kg-nál 7 g, kb. 2,5 teáskanál), sürgős esetekben (pl. szívinfarktus vagy rák) akár 2 g/ttkg-ig is mehet.

👉 Megjegyzés: mivel a DMSO íze kellemetlen, gyakran gyümölcslével együtt fogyasztják, étkezésektől elkülönítve.

Külső alkalmazás (bőrön):

• Koncentrációk:
  • Lábak/lábfejek: 50–80% (70% a leggyakoribb).
  • Karok/törzs/nyak: 40–70% (50% jellemző).
  • Fej/arc: 25–35% (egyesek 50%-ig mennek a fejen).
  • Sebek: 40–60%.
  • Szemölcsök/furunkulusok: 75%.
  • Érzékeny bőr: kezdés 30%-kal.
• Alkalmazás: napi 2–3 alkalommal, a bőr érzékenységéhez és reakciójához igazítva.
• Óvintézkedés: varratokra 15% felett ne használd, mert rideggé teheti azokat.

Nyálkahártyák:

• Szájöblítés: 5–15%-os oldat, 2–4 percig öblögetve (ha nincs fogászati implantátum, mehet magasabb is).
• Fül-/orrcsepp: 15–40% (15% minimalizálja az irritációt).
• Egyéb (pl. szájüregi, végbél, hüvely): akár 10% is elég a magas szöveti permeabilitás miatt.
• Ínygyulladás/gyulladások: 5–15%-os szájöblítő.
• Afta/herpesz: közvetlen dörzsölés (gyakran 100%-os DMSO-val).

Injekciók:

• Koncentráció: 15% bőr alá, ízületbe, hashártyán belül.
• Izomba/érbe: 3–25% izotóniás oldatban (erről részletesebben alább—mi 3–5%-ot használunk, 7,5% gyakori ajánlás, a legtöbb publikált kutatás, különösen akut esetekben, magasabb dózisokat használ).

Szem: 3%-os izotóniás oldat (bár sokan 40%-ig is mennek).

Porlasztóval: 1%-os izotóniás oldat (de egyesek ennél jóval magasabbakat is alkalmaznak)

Hígító anyagok:

Jelenleg ezek a legnépszerűbb (és legelőnyösebb) DMSO-hígítók:

• Izotóniás, 0,9%-os sóoldat (saját magad is elkészítheted, és széles körben kapható).
• Nano-szűrt mélytengeri tengervíz (tiszta óceáni régiókból), amely sok esszenciális ásványt tartalmaz, köztük olyanokat, amelyek támogatják a sejtszintű transzportfolyamatokat—ez kulcsfontosságú a DMSO terápiás hatásmechanizmusában. Általában vagy izotóniás kiszerelésben vásárolják, vagy kétharmad rész tisztított vízzel hígítják.👉 Megjegyzés: az izotóniás tengervíz gyógyhatásának hosszú múltja van, több márka is forgalmazza (pl. a Quinton az egyik legjobb).
• Hígított magnézium-klorid (erről alább részletesebben).

Ezen kívül néha használják még a következőket:

• Saját vizelet (különösnek tűnhet, de egyesek szerint hatékony—erről a következő cikk szól majd).
• Lúgos víz (pl. pH 9,5), amelyet méregtelenítő protokolloknál használnak (de figyelni kell, hogy ne legyen túl lúgos).
• Kókuszvíz (mivel izotóniás, és a kókusz gyógyító tulajdonságai révén előnyös).
• Glicerin
• Szűrt esővíz (ez nem izotóniás).

👉 Megjegyzés: sok ilyen hígító esetében, különösen belső alkalmazáskor, javasolt szűrő használata (pl. 200 nm-es fecskendőszűrő).

Fül- és orrcseppek protokollja

Fül- és orrcseppek készítésénél a 15%-os koncentráció gyakori (mert hatékony, de nem irritál, bár egyesek viszketést vagy irritációt tapasztalnak magasabb dózisoknál—másokat viszont a 50–90% sem zavar). Bár gyakran sima vízzel hígítják, jobb eredmény érhető el izotóniás oldattal (pl. 0,9%-os nátrium-klorid vagy izotóniás tengervíz), 12%-os magnézium-kloriddal (erről alább), vagy saját vizelettel (erről később lesz szó).

Amikor fülcseppet alkalmazunk (pl. egy megfázás kezdetekor), gyakran azt tapasztaljuk, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el, ha a cseppeket mindkét oldalra alkalmazzuk (pl. feküdjünk az egyik oldalunkra 5–10 percig a cseppentés után, majd forduljunk a másik oldalra, és ismételjük meg), majd mindkét orrlyukba is cseppentünk.
👉 Megjegyzés: furcsa módon, az orr bevonása fokozza a fülzúgás kezelésének hatékonyságát.

Szemprotokollok

Kezdetben a DMSO-t szemfürdőként vagy cseppként alkalmazták. Később a szemfürdőket elhagyták, és áttértek a cseppekre. A cseppeknél három fő szempontot kell figyelembe venni:

• Ideális esetben a cseppek sótartalma hasonlítson a szem természetes sóegyensúlyához, hogy elkerüljük az irritációt, csípő érzést, szárazságot vagy duzzanatot. A legjobb választás a 0,9%-os sóoldat vagy a hígított tengervíz, amely a test természetes sószintjéhez igazodik (egyesek szerint a tengervíz még jobb hatást fejt ki).
• A cseppek koncentrációja legyen hatásos, de ne irritálja a szemet. Már 0,5%-os koncentráció is javította a szemfunkciókat. Ahogy a koncentráció nőtt, a hatásosság és a javulás gyorsasága is nőtt, sokan egészen 15%-ig tolerálták. Ezzel szemben 3% fölött (pl. 4%-nál) már égő érzést jelentettek, ezért a német DMSO-közösség döntése alapján mindig 3%-os cseppeket használnak. Ez a protokoll széles körű előnyöket hozott azoknál, akik alkalmazták (és biztonságos, pl. szürkehályog-műtét után is). Jellemzően naponta 2–8 csepp ajánlott mindkét szemre (a felhasználók ösztönösen határozzák meg az optimális adagot); akut eseteknél nagyobb, általános látásfenntartás esetén alacsonyabb (pl. napi 1) adag javasolt.
  👉 Megjegyzés: mivel ennek az elkészítése macerás lehet, akik nem vesznek kész cseppeket, gyakran nagyobb adagot készítenek steril tárolókban (pl. 97 ml 0,9%-os sóoldat + 3 ml DMSO), majd szűrőn keresztül adagolják, hogy elkerüljék a tárolás során bekövetkező bakteriális szennyeződést.
• Más anyagok tovább fokozhatják a hatást (pl. egyes készítmények prokainnal kevertek).
• Mivel a szem az általános egészségi állapot tükre, jobb eredmények érhetők el, ha más szemjavító programokat is követünk (pl. szemtornák, kék fény kerülése, képernyőidő csökkentése, és szemvédő kiegészítők, mint az Occudyne), valamint általános életmódbeli változtatásokkal is támogatjuk (pl. mozgáshiány elkerülése, jobb étrend, cukor és alkohol csökkentése, stresszoldás, anyagcsere-egyensúly helyreállítása, keringésfokozó módszerek, mint pl. hidegterápia).
• Végül a valaha olvasott legérdekesebb DMSO-használat a Science for the Masses csoporttól származik, amely azért jött létre, hogy a tudományos projekteket akadémiai és ipari korlátok nélkül, hozzáférhető módon valósítsa meg (ami továbbra is nagyon hiányzik). Egyik projektjükben DMSO-t és inulint használtak a chlorin e6 (Ce6) bejuttatására a szembe – ez a klorofill lebontási terméke, amit algák (pl. chlorella) termelnek, és bizonyos rákos megbetegedések fotodinámiás kezelésére használják, de adatok utalnak arra, hogy javíthatja az éjszakai látást.

A kísérlet alanya a cseppek után képes lett 50 méterről felismerni embereket teljes sötétségben. Másnap a hatás elmúlt, látása visszaállt normál állapotba, és nem tapasztaltak maradandó mellékhatásokat.

Magnézium kombinációk

Amikor a DMSO-t magnéziummal kombinálják, általában magnézium-kloridot használnak. Ebben az esetben fontos, hogy ne használjunk túl nagy koncentrációt (pl. a „magnézium olaj” 30%-os MgCl₂ oldat), mert ez megszilárdulhat. Ezért a DMSO hígítására inkább 12%-os MgCl₂ oldatot alkalmaznak. Az ilyen kombinációk például:

• Általános sérülések (vagy hegek) esetén 6 rész tiszta DMSO 4 rész 12%-os MgCl₂-vel hígítva – így 60%-os DMSO-oldat jön létre.
  👉 Megjegyzés: ezt a keveréket hajhullás és polyneuropathia esetén is használták.
• Érzékeny, száraz vagy repedezett bőr (vagy arci hegek, pl. övsömör után) esetén 7 rész 12%-os MgCl₂ oldatot használnak, így 30%-os DMSO-oldat készül.
• Belső alkalmazáskor (pl. fül-/orrcsepp, beöntés, szájöblítés, ínygyulladás) a DMSO-t 15%-ra hígítják vagy 12%-os MgCl₂ oldattal, vagy izotóniás tengervízzel.
  👉 Megjegyzés: ínygyulladás esetén az oldatot jellemzően 2–4 percig öblögetik a szájban.
• Bizonyos esetekben ezt a keveréket meg is isszák (a szokásos szájon át alkalmazott DMSO adagolással, néhány teáskanál vízben), miközben egyidejűleg külsőleg is alkalmazzák.

👉 Megjegyzés: a sérülések gyógyítása mellett sokan tapasztalják, hogy a magnéziumos DMSO-sprayk növelik az energiaszintjüket. Számos esetben (pl. krónikus fájdalomnál) ezeket magnéziummal és prokainnal kombinálják.

Helyi érzéstelenítők és neurálterápia

A neurálterápiás közösségen belül számos különféle helyi érzéstelenítőt alkalmaznak (rövidebb vagy hosszabb hatástartammal). Eredetileg prokainnal kezdték, és ez a mai napig a legnépszerűbb, noha mi inkább (tartósítószermentes) lidokaint használunk, és időnként hosszabban ható szereket is (pl. bupivakain). Fontos azonban megjegyezni, hogy a DMSO enyhíti a prokain egyik hátrányát: a korlátozott szöveti penetrációt. Emellett sok esetben más szereket is kombinálnak vele (pl. magnéziumot vagy saját vizeletet).

👉 Megjegyzés: a neurálterápiás közösség szerint a prokain jobb, mint a lidokain, míg mi úgy találjuk, hogy a lidokain jobban tesztel a pácienseknél, és kevésbé vált ki allergiás reakciót. Gyanítom, hogy mindkettő megfelelő lehet DMSO-val helyileg alkalmazva. Ugyanakkor, mivel szinte minden adat prokainnal készült, lehet, hogy ez a „biztonságosabb” választás, mivel a lidokain-DMSO kombinációval kapcsolatban ismeretlen kockázatok merülhetnek fel – főleg mivel a lidokain 2-4-szer erősebb, mint a prokain, gyorsabban hat és hosszabb ideig (1–2 óra), így valószínűleg alacsonyabb adagokat kell használni.

Mivel én is csak nemrégiben kezdtem elmélyülni ebben a témában, kevés tapasztalatom van vele, de máris rengeteg alkalmazási ötlet jutott eszembe. Például sokan számoltak be arról, hogy a DMSO-s fülcsepp megszüntette a fülzúgásukat, és kutatók is kimutatták, hogy a keringésfokozó szereket (pl. kapszaicin és lidokain) tartalmazó DMSO-sprayk a fül környékére alkalmazva hatásosak voltak fülzúgás ellen.

👉 Megjegyzés: a kínai orvoslás az egyik leghatékonyabb lehetőség a fülzúgás kezelésére. Egyik fontos megfigyelésük az, hogy többféle betegségmintázat is kiválthatja a tünetet, ami talán megmagyarázza, hogy miért működik sokféle megközelítés egyes esetekben, máskor meg nem.

Miután megtudtam, hogy a fül körüli akupunktúrás pontok neurálterápiás kezelése hatásos lehet fülzúgás ellen, elkezdtem alkalmazni, és sok sikeres esetről számolhatok be. Ezért az egyik legígéretesebb DMSO-kombináció, amit fontolóra vettem, a lidokain és DMSO keveréke, amit a fül környékére és fülcseppként is lehet használni.

👉 Megjegyzés: egy japán tanulmány kimutatta, hogy a DMSO és a prokain is képes csökkenteni egy kulcsfontosságú fülzúgás-okozó tényezőt (a prokain erősebbnek bizonyult).

A DMSO-prokain keverékeket általában 15%-os DMSO-koncentrációval injektálják (bár alacsonyabb, pl. 3%-os dózis is hatásos lehet). Érzékeny területeken (pl. szem, íny) alacsonyabb koncentrációkat vagy kisebb mennyiségeket alkalmaznak (3–30%). Mélyebb szöveteket érintő problémák (pl. hegek, izmok, inak) vagy krónikus fájdalmak esetén nagyobb dózisok és mennyiségek jellemzők (pl. övsömör, talpfájdalom). Rendszerszintű problémák esetén (pl. stroke) infúziókat is alkalmaznak.

A prokain általában 1–2%-os oldat formájában kerül a DMSO-keverékbe, 1–4 arányban hígítva (pl. 20 ml, 25 ml, 33 ml vagy 50 ml prokain egy 100 ml-es oldatban), kisebb mennyiséget alkalmazva injekcióhoz vagy érzékeny területekre, nagyobbat pedig krónikus fájdalmak, izomproblémák (pl. disztónia, övsömör) vagy nagy hegek esetén.

👉 Megjegyzés: ezt a keveréket általában legalább 30 percig hagyják a kezelt területen, és naponta 1-2 alkalommal alkalmazzák.

Végül sokan tapasztalták, hogy ha DMSO-t cseppentenek a köldökbe – ami mindenkinek van, és valójában heg –, az képes enyhíteni évek óta fennálló rejtett problémákat. Jellemzően ehhez 2-3 csepp tengervizet és 2-3 csepp DMSO-t használnak, vagy 50%-os DMSO-oldatot.

👉 Megjegyzés: ezekben a hegprotokollokban gyakran szerepel még magnézium vagy saját vizelet is.

Ambroxol és DMSO

Az ambroxol egy részben hatásos nyákoldó (mucolyticum), amit hörghurut, COPD, asztma és heveny légúti fertőzések kezelésére használnak, és mellékesen helyi érzéstelenítőként is funkcionál, így részben elzsibbasztja a torkot (emiatt torokfájásra gyakran szopogatótabletta formájában használják – jelentős enyhülést hozva). Mivel körülbelül 40-szer hatásosabb a nátriumcsatornák blokkolásában (különösen a krónikus neuropátiás fájdalmakhoz kapcsolódó C-rostokban), a krónikus fájdalom kezelésére is vizsgálták. Kis tanulmányok szerint az ambroxolos krémek hatásosnak bizonyultak olyan esetekben, ahol a hagyományos kezelések (pl. lidokain) csődöt mondtak.

Különösen szájon át vagy helyileg alkalmazva javulást eredményezett neuropátiás fájdalomban, trigeminus neuralgiában, komplex regionális fájdalom szindrómában, fibromyalgiában és egyéb krónikus fájdalomtípusokban.

Ezért az ambroxol természetes választásnak bizonyult a DMSO-val való kombinációhoz, és a DMSO-közösség megfigyelte, hogy a DMSO nagymértékben (és biztonságosan) fokozza annak fájdalomcsillapító hatását az egész testben. Ezt a keveréket alkalmazzák neuropátiás fájdalmakra, ízületi fájdalmakra, hátfájásra, befagyott vállra, neuralgiákra (és nyákoldásra), körülbelül 6 órán át tartó jelentős fájdalomcsillapítással — egyes esetekben olyan fájdalmak vagy zsibbadás kezelésére is, amelyek évekig nem reagáltak más terápiára.

Általában krém formájában készül (mint sok más DMSO-formuláció, amely egy kevés hidroxi-etil-cellulózt használ az állag stabilizálásához), de szájon át is bevehető (pl. 600 mg-os tabletták 10 ml vízben és 2 ml DMSO-ban feloldva). A krémek esetén az általános keverék, amit láttam, DAC bázis krém (60–70%), ambroxol (20%) és tiszta DMSO (10–20%). Végül 5–7% hidroxi-etil-cellulóz és 60% víz helyettesítheti a DAC-krémet.

Megjegyzés: a krém elkészítésekor a csomósodás elkerülése érdekében ajánlott először felmelegíteni az alapkrémet (122°F / 50°C alatti hőmérsékletig), belekeverni a feloldott ambroxolt, majd a többi hozzávalót, végül kissé lehűteni, mielőtt hozzáadjuk a DMSO-t.

Végezetül, az ambroxol (és DMSO-kombinációi) – a hagyományos vény nélküli fájdalomcsillapítókkal ellentétben – viszonylag biztonságosnak számítanak (pl. az ambroxol nem hat a központi idegrendszerre). Ugyanakkor óvatosság szükséges gyomorfekélyes vagy korai terhességben lévő pácienseknél.

Lyme-kór

Mivel a Lyme-kór egy nehezen kezelhető és krónikus fertőzés, az integratív gyógyászat folyamatosan új eszközöket keres annak kezelésére.

Sokan tapasztalták, hogy a DMSO jelentősen segít Lyme-kór esetén – egyrészt a tünetek enyhítésében, másrészt abban, hogy felerősít más hatóanyagokat (pl. klórdioxidot) – ezekről a cikksorozat második felében lesz részletesen szó.

A gyógyszerhatás-fokozás szempontjából a DMSO négy egyedi előnyt kínál a Lyme-kór kezelésére:

• Először is képes fokozni a gyógyszerek központi idegrendszeri bejutását. A ceftriaxon (egy ilyen gyógyszer) az egyik leggyakrabban használt antibiotikum a Lyme-kór kezelésében. Mivel a krónikus Lyme-fertőzés gyakran érinti az agyat, néhány kollégám korábban kombinálta a ceftriaxont DMSO-val (és érezhető javulást észleltek az infúzió nélküli verzióhoz képest), de később abbahagyták, mert az intravénás DMSO ára jelentősen megnőtt – míg korábban szinte ingyenes volt, most már meglehetősen drága.
• Másodszor, bizonyos Lyme-gyógyszerek (pl. ceftriaxon) nagyon olcsók, de csak intravénásan adhatók (ami drágává és nehézkessé teszi a kezelést a beteg számára). Mivel a DMSO elősegíti az antibiotikumok bőrön keresztüli felszívódását, ez új megoldást kínál egy régóta fennálló problémára minden Lyme-betegnél.
  👉 Megjegyzés: a ceftriaxon mérete határeset a DMSO által szállítható molekulák között, és ennek bőrön keresztüli felszívódása sajnos még soha nem lett vizsgálva. Így bár valószínűnek tartom, hogy működhet (különösen nagyobb DMSO-koncentrációval), ez jelenleg spekulatív hipotézis, amelyet tesztelni kellene.
• Harmadszor, sok Lyme-protokoll hónapokon, sőt éveken át tartó orális antibiotikum-kúrát ír elő (ami rendkívül károsítja a bélflórát). Az alternatív adagolási útvonal, a DMSO, csökkentheti ezt a problémát – különösen mivel sok gyakran használt orális antibiotikum (pl. doxiciklin) kis molekulatömegű, és így a DMSO képes lehet szállítani.
  👉 Megjegyzés: egy olvasó nemrégiben mesélte, hogy mastitis (emlőgyulladás) kezelésére Keflexet használt DMSO-val keverve helyileg, és azt tapasztalta, hogy hatékonyan kezeli a fertőzést, miközben elkerülte a gyógyszer okozta emésztőrendszeri problémákat.
• Negyedszer, a DMSO hatásfokozása és az antibiotikum-rezisztencia csökkentése valószínűleg növeli ezen kezelések sikerességét.

Ivermektin–DMSO paszta

Az ivermektin népszerűsége a COVID-időszak óta új felhasználási módokat eredményezett (pl. kollégáim sikeresen alkalmazták Lyme-kór és Morgellon-kór kezelésére is – két vitatott betegség, amely kapcsolatban áll spirocheta-fertőzésekkel). Emellett egyéb alkalmazásokat is vizsgálnak, például a rákkutatás területén. Így nagyon örültem, amikor egy olvasó megosztotta velem az általa kifejlesztett módszert ivermektin-tartalmú helyi paszták készítésére. A recept a következő összetevőket használta:

Ivermektin–DMSO paszta elkészítése

• Tegyen egy darab 12 mg-os ivermektin tablettát egy mozsárba, porítsa finomra, majd keverje össze körülbelül 2,5 ml 99,99%-os DMSO-val, és üveg keverőrúddal dolgozza krémes, egységes állagúra.
• Vigyen fel egy vékony réteget a pasztából a megtisztított bőrfelületre a daganat felett, hagyja megszáradni 30–60 percig, ne fedje le kötéssel, majd mossa le 30–60 perc elteltével.
• A kezelendő bőrfelület nagyságától függően napi 1–3 alkalommal alkalmazható:
  • alacsony dózis: 0,25–0,5 ml (nagyjából egy 5–10 forintos érme méretű területet fed le),
  • közepes dózis: 0,5–1 ml (egy kb. 20 forintos érme méretű területre elegendő),
  • magas dózis: 2–3 ml (két-három 20 forintos nagyságú területre elég).
• Egy darab 12 mg-os tablettából készült paszta jellemzően elegendő prosztatarák vagy lokális emlőtumor kezeléséhez.

👉 Megjegyzés: a legerősebb DMSO-alapú rákterápiák közül több valamilyen festékkel kombinálva működik. A leginkább bizonyított módszer (hematoxilinnal) itt található, míg a másik két ígéretes megközelítést a következő cikk tárgyalja.

Összegzés

Miközben a hivatalos DMSO-kutatások visszaszorultak – főként az FDA embargója miatt (ezért van, hogy sok, amit itt közlök, még az 1960-as évekből származik) –, világszerte virágzó földalatti közösség tartotta életben a DMSO-t. Munkájuk nagy része annak feltérképezéséről szól, hogy DMSO-nak mennyi lehetséges alkalmazása van (túl sok ahhoz, hogy mindet klinikai vizsgálatokban ellenőrizzék), és lenyűgöző volt látni az elmúlt évtizedekben, hogy mennyire elkötelezetten dolgoztak azon, hogy ezt a szabadalmaztathatatlan szert elérhetővé tegyék az emberek számára – gyakran óriási áldozatok árán, minimális anyagi megtérülés mellett.

A sorozat írása során rábukkantam egy kis német közösségre, amelyet Hartmut Fischer vezet. Ők az elmúlt évtizedben a DMSO tudományos megalapozottságának és minőségi kontrolljának élharcosai voltak, hogy a lehető legnagyobb mértékű terápiás előnyök váljanak elérhetővé. Bár néhány megállapításával nem értek egyet, összességében úgy látom, hogy Hartmut kiemelten fontosnak tartotta a pontosságot (ami ritka), nagyszerű munkát végzett a témában, és felbecsülhetetlen szolgálatot tett a DMSO-közösség számára, különösen mert:

• Közösséget és gyakorlati hálózatot épített ki Németországban (és kisebb mértékben Európában) a DMSO előmozdítására.
• Osztozik az én filozófiámban, és kijelentette, hogy örül, ha mások újrahasznosítják munkáját a DMSO-kutatás fejlődése érdekében.
• Munkájának nagy része a DMSO-kombinációs terápiák fejlesztésére és hozzáférhetővé tételére irányult – ez egy hatalmas feladat, amit valakinek el kellett végeznie.

Ahogy Stanley Jacob lehetővé tette a DMSO-kutatás első hullámát (mert hitt abban, hogy a DMSO új terápiás elvet jelent, amely alapjaiban változtatja meg az orvoslást), úgy érzem, Hartmut munkája nélkül ma is a sötétben tapogatóznánk számos kombinációs terápia terén. Az ő csapata válaszolta meg először azokat a kérdéseket, amelyekkel én is újra meg újra szembesültem – de nem találtam rájuk választ a szakirodalomban. Sajnos Hartmut teljes munkássága – egy 2015-ös könyvét kivéve – német nyelvű, így széles körben nem elérhető, ezért számomra is időigényes volt feldolgozni.

Ennek a cikknek a megírása volt a sorozat eddigi legnehezebb része (pl. az eredeti jegyzeteim 130.000 szót tettek ki – gyanítom, közel egy millió szót olvastam el hozzá). Ráadásul ez még nem is teljes, hiszen most csak a gyógyszeres kombinációkat ismertettem.

Noha ezek a kombinációk figyelemre méltóak, a DMSO legnagyobb előnyei valójában akkor mutatkoznak meg, amikor természetes anyagokkal kombinálják – amelyek jóval kevésbé toxikusak, mint a gyógyszerek. Az elmúlt évtizedekben a DMSO-közösség sok olyan innovatív kombinációt fedezett fel, amelyekhez nem szükséges recept, mégis jelentős segítséget nyújthatnak számos krónikus probléma esetén. E cikk célja az volt, hogy megadjam a szükséges információkat ahhoz, hogy saját kombinációs terápiáidat megalapozottan elkezdhesd felfedezni.

Őszintén remélem, hogy ez a sorozat – különösen ez a cikk és a folytatása – sok ember hasznára válik a jövőben, és közelebb visz Stanley Jacob álmához, hogy az orvoslás új irányt vegyen. Hálás vagyok a támogatásodért, amely lehetővé teszi, hogy ilyen projekteken dolgozhassak (úgy érzem, végre túljutottam a DMSO-irodalom felén).

Ha te is kipróbáltál már valamilyen DMSO-kombinációt (vagy a jövőben tervezel ilyet), kérlek, oszd meg a tapasztalataidat – ezzel nemcsak a sorozat következő részét segíted, hanem minden olvasót is.