Skip to main content

A védőoltások nem okoznak autizmust*

  • Az az állítás, hogy „a védőoltások nem okoznak autizmust”, nem bizonyítékokon alapuló állítás, mivel a tanulmányok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a csecsemőkori védőoltások autizmust okoznak.
  • Az összefüggést alátámasztó tanulmányokat az egészségügyi hatóságok figyelmen kívül hagyták.
  • Az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (HHS) átfogó értékelést indított az autizmus okainak feltárására, beleértve a lehetséges biológiai mechanizmusok és ok-okozati összefüggések vizsgálatát.

Az Adatminőségi Törvény (Data Quality Act, DQA) értelmében, amely előírja a szövetségi ügynökségek számára az általuk terjesztett információk minőségének, objektivitásának, hasznosságának és integritásának biztosítását, A CDC ezen weboldalát frissítettük, mivel a „A védőoltások nem okoznak autizmust” állítás nem alapul bizonyítékokon. A tudományos tanulmányok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a csecsemőkori védőoltások hozzájárulnak az autizmus kialakulásához. Ezt az állítást azonban a CDC és más szövetségi egészségügyi ügynökségek a HHS-en belül történelmileg azért terjesztették, hogy megelőzzék a védőoltásokkal szembeni ellenérzéseket.

A HHS átfogó értékelést indított az autizmus okairól, beleértve a lehetséges biológiai mechanizmusok és ok-okozati összefüggések vizsgálatát. Ezt a weboldalt a HHS átfogó, az autizmus okait vizsgáló értékeléséből származó, legmagasabb tudományos színvonalú eredményekkel fogjuk frissíteni, a DQA előírásainak megfelelően.

Az alábbiakban, a DQA által megkövetelt módon, részletezzük a bizonyítékok és tanulmányok állásátilletve azok hiányát – a védőoltások és az autizmus spektrumzavar (autizmus) tekintetében, valamint felvázoljuk a HHS jövőbeli kutatási irányait a válaszok megadása érdekében.

Háttér

Kritikus fontosságú, hogy foglalkozzunk az amerikai embereknek az autizmus okával kapcsolatos kérdéseivel annak érdekében, hogy a közegészségügyi iránymutatások megfelelően reagáljanak aggodalmaikra. Az autista gyermekek szülei körében végzett felmérés szerint körülbelül minden második szülő úgy véli, hogy a védőoltások szerepet játszottak gyermeke autizmusában, gyakran az életük első hat hónapjában kapott oltásokra (diftéria, tetanusz, pertussis (DTaP), Hepatitis B (HepB), Haemophilus influenzae B típusú (Hib), inaktivált poliovírus (IPV) és pneumokokkusz konjugált (PCV)), valamint az egyéves korban vagy azt követően beadott (kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR)) oltásra mutatva. Ezt az összefüggést a tudományos közösség nem vizsgálta meg megfelelően és alaposan.

1986-ban a CDC csecsemőkori (≤ 1 éves) oltási rendje összesen öt adag vakcinát javasolt: két orális adag orális polio vakcinát (OPV) és három injekciós adag diftéria-tetanusz-pertussis (DTP) vakcinát. 2025-ben a CDC oltási rendje ajánlott három orális adag Rotavírus (RV) vakcinát és három-három injekciós adagot a HepB, DTaP, Hib, PCV és IPV oltásokból hat hónapos korig, két injekciós adag influenza (IIV) oltást hét hónapos korig, valamint injekciós adagokat a Hib, PCV, MMR, Varicella (VAR) és Hepatitis A (HepA) oltásokból 12 hónapos korban.

Az autizmus prevalenciájának növekedése az 1980-as évek óta összefüggést mutat a csecsemőknek adott védőoltások számának növekedésével. Bár az autizmus oka valószínűleg többtényezős, még nem jött létre az a tudományos alap, amely teljes mértékben kizárna egy lehetséges hozzájáruló tényezőt. Például egy tanulmány szerint a vakcinákban található alumínium adjuvánsok mutatták a legmagasabb statisztikai korrelációt az autizmus prevalenciájának növekedésével számos feltételezett környezeti ok közül. A korreláció nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést, de további vizsgálatot érdemel.

A bizonyítékok állása: Csecsemőkori védőoltások – DTaP, HepB, Hib, IPV, PCV

Az 1986-os Nemzeti Gyermekkori Védőoltási Sérülésekről szóló törvény (National Childhood Vaccine Injury Act of 1986) előírta, hogy „az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztere (Secretary of Health and Human Services) végezzen el minden releváns orvosi és tudományos információ áttekintését … a pertusszist tartalmazó vakcinák és a következő betegségek és állapotok közötti kapcsolat természetéről, körülményeiről és mértékéről, ha van ilyen.” A törvény 11 konkrét betegséget és állapotot sorol fel, köztük az autizmust.

Azóta a HHS és a Nemzeti Tudományos Akadémia Orvostudományi Intézetének több jelentése is vizsgálta az autizmus és a védőoltások közötti kapcsolatot. Ezek a felülvizsgálatok következetesen arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig nincsenek olyan tanulmányok, amelyek alátámasztanák azt a konkrét állítást, hogy a csecsemőkori DTaP, HepB, Hib, IPV és PCV vakcinák nem okoznak autizmust, ezért a CDC megsértette a DQA-t, amikor azt állította, hogy „a védőoltások nem okoznak autizmust”. A CDC most korrigálja ezt az állítást, és a HHS megfelelő finanszírozást és támogatást nyújt a csecsemőkori védőoltásokkal és az autizmussal kapcsolatos tanulmányokhoz.

Az alábbiakban egy rövid idővonal és összefoglaló található a Kongresszus 1986-os, a pertussis vakcinával és az autizmussal kapcsolatos direktívájához fűződő legfontosabb megállapításokról.

1991 – Orvostudományi Intézet (Institute of Medicine)

Kulcsfontosságú megállapítás: „Nem azonosítottak olyan adatokat, amelyek a DPT-vel vagy annak pertussis komponensével történő oltás és az autizmus közötti kapcsolatra vonatkozó kérdéssel foglalkoznának. Nincsenek olyan kísérleti adatok, amelyek egy lehetséges biológiai mechanizmust támasztanának alá.” 1

2012 – Orvostudományi Intézet (Institute of Medicine)

Kulcsfontosságú megállapítás: „A bizonyítékok elégtelenek a diftéria toxoidot, tetanusz toxoidot vagy acelluláris pertusszist tartalmazó vakcina és az autizmus közötti ok-okozati kapcsolat elfogadásához vagy elutasításához.” 2

• Megjegyzés: Az egyetlen tanulmány, amelyet az IOM a DTaP és az autizmus kapcsolatáról talált, összefüggést mutatott ki, de az IOM ezt figyelmen kívül hagyta, mert az a CDC passzív felügyeleti rendszeréből (HHS VAERS) származó adatokat szolgáltatott, és hiányzott egy be nem oltott összehasonlító populáció.

2014 – HHS Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökség (Agency for Healthcare Research and Quality)

Kulcsfontosságú megállapítás: A rutin gyermekkori védőoltások biztonságát vizsgáló tanulmányok átfogó felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték a DTaP és az autizmus közötti ok-okozati kapcsolat elfogadására vagy elutasítására. 3

2021 – HHS Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökség (Agency for Healthcare Research and Quality)

Kulcsfontosságú megállapítás: A 2012-es IOM-jelentés és a 2014-es AHRQ-jelentés (amely az IOM-en alapult) megállapításai, miszerint nincs elegendő bizonyíték az autizmus és a DTaP/Tdap/Td közötti összefüggésre, változatlanok maradtak. A 2021-es frissítés nem azonosított új tanulmányokat; a tudományos bizonyítékok továbbra is elégtelenek voltak ezen vakcinák és az autizmus közötti ok-okozati kapcsolat alátámasztására vagy elutasítására. 4

  1. National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. 1991. Adverse Effects of Pertussis and Rubella Vaccines. Washington, DC: The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/1815. P. 151-152.
  2. National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. 2012. Adverse Effects of Vaccines: Evidence and Causality. Washington, DC: The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/13164. P. 545-546
  3. Maglione, M. A., Gidengil, C., Das, L., Raaen, L., Smith, A., Chari, R., Newberry, S., Hempel, S., Shanman, R., Perry, T., & Goetz, M. B. (2014). Safety of Vaccines Used for Routine Immunization in the United States. Evidence report/technology assessment, (215), 1–740. https://doi.org/10.23970/AHRQEPCERTA215. P. 133
  4. Gidengil, C., Goetz, M. B., Maglione, M., Newberry, S. J., Chen, P., O’Hollaren, K., Qureshi, N., Scholl, K., Ruelaz Maher, A., Akinniranye, O., Kim, T. M., Jimoh, O., Xenakis, L., Kong, W., Xu, Z., Hall, O., Larkin, J., Motala, A., & Hempel, S. (2021). Safety of Vaccines Used for Routine Immunization in the United States: An Update. Agency for Healthcare Research and Quality (US). https://doi.org/10.23970/AHRQEPCCER244. P. 85-87; 103-104

Megjegyzendő, hogy a 2014-es AHRQ felülvizsgálat a HepB vakcinával és az autizmussal is foglalkozott. Egy keresztmetszeti tanulmány megfelelt a megbízhatósági kritériumoknak; háromszoros kockázatot talált a szülői bejelentés alapján az autizmusra azon újszülöttek körében, akik az életük első hónapjában kaptak HepB vakcinát, azokhoz képest, akik nem kapták meg ezt az oltást, vagy az első hónap után kapták meg. A tanulmány áttekintése után az AHRQ megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték a HepB vakcina és az autizmus közötti összefüggésre.

Valójában még mindig nincsenek olyan tanulmányok, amelyek alátámasztanák azt az állítást, hogy az amerikai gyermekeknek egyéves koruk előtt javasolt hét csecsemőkori vakcina 20 adagjának bármelyike ne okozna autizmust. Ezek a vakcinák a következők: DTaP, HepB, Hib, IPV, PCV, rotavírus és influenza.

A bizonyítékok állása: MMR védőoltás

Az MMR vakcinát vizsgálták az autizmus tekintetében, és az IOM és az AHRQ felülvizsgálatai nagyfokú bizonyossággal állítják, hogy csak megfigyeléses bizonyítékok alapján nincs összefüggés az autizmus spektrumzavarokkal.

Azonban 2012-ben az IOM felülvizsgálta a közzétett MMR-autizmus tanulmányokat, és megállapította, hogy négy kivételével mindegyiknek „súlyos módszertani korlátai” voltak, ezért az IOM ezeknek nem tulajdonított súlyt. A fennmaradó négy tanulmányt és néhány azóta megjelent hasonló tanulmányt szintén súlyos módszertani hibák miatt kritizálták. Továbbá mindegyik retrospektív epidemiológiai tanulmány, amely nem bizonyíthat ok-okozati összefüggést, nem veszi figyelembe a potenciálisan sérülékeny alcsoportokat, és nem számol a vakcinákat az autizmussal összekötő mechanisztikus és egyéb bizonyítékokkal.

Sok felhasznált retrospektív tanulmány, mint például a 2002-es New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány a dán populációról, megbízhatatlan lehet az amerikai népességre nézve. Az ezekben a tanulmányokban részt vevő gyermekek külföldi oltási rendek alapján kapnak oltásokat, amelyek eltérnek az amerikai oltási rendtől. Amint azt a 2013-as IOM jelentés a gyermekkori oltási rendről felvázolja, „kevés összehasonlító tanulmány létezik, amely a különböző oltási rendek biztonságát értékelné”, de „vannak olyan esetek, amikor a mellékhatások kockázata függhet az alkalmazott oltási rendtől, és olyan tényezőket, mint az időzítés és az adjuvánsok, megfelelő tervezési módszerekkel kellene vizsgálni.”

Például az MMR vakcina nem tartalmaz alumíniumot. Azonban más csecsemőkori vakcinák alumíniumtartalma 0,25 mg és 0,625 mg között mozog adagonként (a DTaP-nak van a legmagasabb tartalma). Egy elemzés szerint a 2019-es CDC oltási rend 4,925 mg teljes, vakcinával kapcsolatos alumíniumexpozíciót eredményezett 18 hónapos korig. Az Egyesült Államokban bizonyíték van a vakcinával kapcsolatos alumíniumexpozíció és a tartós asztma közötti pozitív összefüggésre. Egy nagy dán kohorsz tanulmányból származó bizonyítékok nem mutattak ki megnövekedett kockázatot a neurodevelopmentális rendellenességekre a korai gyermekkori alumínium-adszorbeált vakcináknak való kitettség esetén, de a kiegészítő táblázatok részletes áttekintése néhány magasabb eseményszámot mutat a neurodevelopmentális állapotokra mérsékelt alumíniumexpozíció mellett (11. kiegészítő ábra – bár dózis-válasz nem volt nyilvánvaló), és statisztikailag szignifikáns, 67%-kal megnövekedett kockázatot az Asperger-szindrómára 1 mg alumíniumexpozíció-növekedésenként a 2007 és 2018 között született gyermekek körében (4. kiegészítő ábra). Ezek az eredmények együttesen további vizsgálatot indokolnak az alumíniumexpozíciók (magas, alacsony és semmilyen) tekintetében számos gyermekkori krónikus betegség, köztük az autizmus esetében.

A HHS kutatása a védőoltások és az autizmus közötti lehetséges biológiai mechanizmusokról

A HHS értékelni fogja a korai gyermekkori oltások és az autizmus közötti lehetséges biológiai mechanizmusokat. A további vizsgálatra szoruló mechanizmusok közé tartozik az:

  1. alumínium adjuvánsok hatása,
  2. a mitokondriális rendellenességekkel küzdő gyermekek kockázatai,
  3. a neuroinflammáció káros hatásai és még sok más.

*„A védőoltások nem okoznak autizmust” címsor nem került eltávolításra az amerikai szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottságának elnökével kötött megállapodás értelmében, miszerint az a CDC weboldalán marad.

Forrás: https://www.cdc.gov/vaccine-safety/about/autism.html

Szőcs Hanna

Szőcs Hanna (szerző)

Gyermekkoromat vidéken töltöttem, ahol a természetes és egészséges életmód mindennapos volt. Zöldségeket, gyümölcsöket termesztettünk, állatokat neveltünk, gyógynövényeket gyűjtöttünk és készítettünk belőlük teákat, tinktúrákat nagymamámmal. Ez az életmód alapozta meg az egészségtudatos gondolkodásomat. Később fokozatosan kiiktattam a szintetikus tisztítószereket és kozmetikumokat az életemből. Tanulmányaim során fitoterapeuta és természetgyógyász képesítést szereztem. Szenvedélyem a modern táplálkozástudomány, daganatos betegségek kutatása, biohacking és mitohacking. Folyamatosan képzem magam, szakmai előadásokon és képzéseken veszek részt, figyelemmel kísérem hazai és külföldi szakemberek munkásságát.

Jogi Nyilatkozat

Az ezen a weboldalon közölt információk nem minősülnek orvosi diagnózisnak, kezelésnek vagy tanácsadásnak. Az itt található információk nem helyettesítik az orvosi vagy dietetikai kezelést, beavatkozást vagy vizsgálatot. A HannaHealth blog nem vállal felelősséget az oldalon szereplő információkért, amelyek nem tekinthetők diagnosztikai vagy terápiás ajánlásnak. A weboldalon található cikkek kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi vagy dietetikai felügyeletet. Az oldalon esetlegesen megjelenő termékek nem minősülnek gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek. Nem tulajdonítok nekik semmilyen gyógyító hatást, és csak saját felelősségre, megfelelő orvosi felügyelettel történő alkalmazásukat javaslom.