Oltás amnézia

A cikk eredeti forrása: Vaccine Amnesia: Why Did The Media Stop Covering Vaccine Disasters?

Miért hagyta abba a média az oltási katasztrófákról való tudósítást?

Elfeledett híradó-részletek mutatják be, mennyire széles körben elismerték az oltáskárosodásokat, mielőtt a gyógyszeripar felvásárolta a médiát.

A történet dióhéjban:

• Van valami a vakcinákban – például az ígéret, hogy egy egyszerű injekció biztonságosan és hatékonyan véget vethet minden betegségnek –, ami mindig mélyen megérintette a kormányzati tisztviselők elméjét.
• Sajnos ez az ígéret gyakran hazugság, így újra és újra biztonságtalan és hatástalan vakcinák kerülnek piacra. Amikor ez megtörténik, azok a tisztviselők, akik érdekeltek bennük, mindent megtesznek azért, hogy megvédjék a vakcinákat a vizsgálattól, és eltussolják az egyre felbukkanó figyelmeztető jeleket – az orvosi szakma pedig engedelmesen együttműködik ebben.
• Korábbi évtizedekben a sajtó sokkal kevésbé volt korrupt, mint manapság, és időnként valódi oknyomozó riportokat közölt, amelyek rávilágítottak arra a hatalmas szenvedésre, amit sok embernek el kellett viselnie.
• Ezek az anyagok együtt azt mutatják, mennyivel őszintébb volt egykor a média a problémákkal kapcsolatban, és azt is, hogy mennyire ugyanazokat a hazugságokat halljuk ma is, mint amikről akkoriban beszéltek.
• Mivel azok a televíziós műsorok sok, vakcinák által megsérült embernek segítettek felismerni, hogy nincsenek egyedül, ez óriási PR-problémát jelentett a vakcinaiparnak – amit végül úgy oldottak meg, hogy a jövőben minden hasonló riportot megakadályoztak.
• Ez a cikk annak reményében íródott, hogy sikerül megtörni a kollektív amnéziát, éppen most, amikor a gyógyszeripar médiára gyakorolt befolyása meginogni látszik. Ezért ebben az írásban 54 híradóanyagot gyűjtöttem össze a védőoltások veszélyeiről, amelyek szinte teljesen feledésbe merültek.

A blogcikk egyik központi üzenete, amit szerettem volna kiemelni, az, hogy ugyanazok az orvosi katasztrófák újra és újra megismétlődnek – mert azok, akik felelősek értük, soha nem kerülnek elszámoltatásra. Ha megértjük, mi történt a múltban, az segít meglátni és megérteni, mi zajlik most, és mi valószínű, hogy történni fog a jövőben.

Például, mivel a vakcinákat „kockázatos, de szükséges” eszközöknek tekintik, az orvosi szakma és a kormány újra meg újra arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvánosságnak azt kell mondania: „a vakcinák biztonságosak és hatékonyak”. Ezt azzal indokolták, hogy a tömeges oltási kampányok során esetlegesen bekövetkező sérülések kockázatát ellensúlyozza az a „nélkülözhetetlen” haszon, amit az oltások nyújtanak. Ennek eredményeként újra és újra találunk példákat súlyos oltási sérülések szisztematikus eltussolására a „nagyobb jó” érdekében. A legrégebbi ismert eset, amelyről tudok, 1874-ben történt, a himlőoltással kapcsolatban. Az egészségügyi hatóságok pedig már akkor is ugyanazokat a kifogásokat találták ki, mint amiket azóta is hallunk, hogy megmagyarázzák, miért nem sikerült a vakcináknak megakadályozniuk azokat a betegségeket, amelyek ellen elvileg védelmet kellett volna nyújtaniuk.

Mivel a legtöbb vakcina esetében a kockázat meghaladja az előnyt (erről részletesen itt írtam), a tömeges oltási paradigma csak úgy tartható fenn, ha minden, a káros hatásokra utaló bizonyítékot elhallgatnak, majd ezt a bizonyítékhiányt használják fel annak „bizonyítására”, hogy az oltások biztonságosak. Ennek megfelelően az évtizedek során egyre több erőfeszítés történt az oltási károk eltitkolására.

Például – ahogy korábban bemutattam – közel egy évszázadon át a vakcinák utáni súlyos neurológiai károsodásokat rendszeresen közölték az orvosi szakirodalomban. Ma azonban az oltási sérüléseket cenzúrázzák, és gyakorlatilag lehetetlen bármilyen, a vakcinákat bíráló cikket megjelentetni egy „tekintélyes” tudományos folyóiratban.

Ugyanígy, noha a „tudomány” szerint a vakcinák biztonságosak, szinte lehetetlen hozzáférni bármilyen nyers adathoz, amely objektíven választ adhatna erre a kérdésre – amire Steve Kirsch a COVID-19 idején hívta fel a közvélemény figyelmét, amikor nyilvánosságra hozta azokat a végtelen akadályokat és elhallgatásokat, amelyekbe ütközött az adatok megszerzésére irányuló kitartó próbálkozásai során.

Megjegyzés: A VAERS, egy nyilvánosan elérhető, a lakosság által is feltölthető sérülési adatbázis, eredetileg az 1986-os Nemzeti Gyermekkori Oltáskárosodási Törvény részeként jött létre, hogy kezelje az orvosok és a vakcinagyártók vonakodását a sérülések jelentésétől (és így azt állíthassák, hogy a hiányuk bizonyítja, hogy nem is történtek). A törvény hatálybalépése után a média, a kormány és az orvosi ipar mindent megtett annak szabotálására és becsmérlésére (mivel soha nem akartak nyílt jelentési rendszert).

Furcsa módon, az egyik kevés adathalmaz, amelyhez hozzáférhettünk a COVID vakcinák veszélyeiről, Dél-Koreából származott, ahol a nemzeti egészségbiztosítási szolgálat elektronikus orvosi nyilvántartásait elemezték (ami Szöul lakosságának nagyjából a felét tette ki), és számos gyakori rendellenesség nagymértékű növekedését tárták fel.

Állapot	Változás (%)
Bursitis (nyáktömlő-gyulladás)	96–170%
Rotátorköpeny-szindróma	173–456%
Befagyott váll	91–216%
de Quervain-tenosynovitis*	98–185%
Endometriózis	8–228%
Zúzódás	77–526%
Övsömör	87–212%
Látásromlás	183–573%
Fülzúgás (tinnitus)	20–102%
Középfülbetegség	74–178%
Fogágybetegség	23–260%
Porckorongsérv	79–133%
Spondylosis (gerincmeszesedés)	24–135%
Talpi bőnye-gyulladás (plantar fasciitis)	90–326%
Achilles-ín-gyulladás	99–257%
Menstruációs rendellenesség	35–186%
Alopecia (hajhullás)	125–274%
Szemölcsök	66–158%
Zöldhályog (glaukóma)	47–123%
Belsőfül-betegség	112–178%
Egyéb fülbetegség	58–113%

*de Quervain-tenosynovitis = hüvelyujj-ínhüvely gyulladás

Ezt követően egy másik tanulmány is megjelent, amely kimutatta, hogy a COVID vakcinák 68%-kal növelték a depressziót, 44%-kal a szorongásos és disszociatív, stresszhez kapcsolódó és szomatoform rendellenességeket, valamint 93,4%-kal az alvászavarokat.

Ezt azért említem, mert egyrészt lelkiismeretlen dolog, hogy soha senki más nem kapott hozzáférést olyan adatbázisokhoz, amelyek kimutathatták volna ezeket a súlyos problémákat, másrészt mert nemrégiben Sonia Elijah-tól megtudtam, hogy elkészítettek egy tanulmányt, amire mindenki évek óta várt, aki gyors lefolyású rákot látott a COVID-oltás után. A COVID vakcinák és a rák közötti kapcsolatot vizsgálva megállapították, hogy hat ráktípus jelentősen megemelkedett az oltottak körében egy évvel az oltás után:

Pajzsmirigy (+35,1%), Gyomor (+33,5%), Vastagbél- és végbélrák (+28,3%), Tüdő (+53,3%), Mell (+19,7%), Prosztata (+68,7%).

Továbbá azt is megállapították, hogy az emlékeztető oltások számos ráktípust súlyosbítottak:

Hasnyálmirigy (+125%) Gyomor (+23%) Agy (+24%) Nyelőcső (+21%) Máj (+17%) Epevezetékek (+55%) Húgyhólyag (+21%) Méhnyak (+27%), Prosztata (+26%), Hodgkin-limfóma (+201%)

Megjegyzés: a hasnyálmirigy- és gyomorrák növekedése statisztikailag szignifikáns volt.

Ha egy lépést hátrálunk, és figyelembe vesszük, hányan kapták meg az oltásokat, az ilyen mértékű rákos megbetegedések társadalmi költségei megdöbbentőek, és az a döntés, hogy az ilyen adatokat visszatartották a nyilvánosság elől az „oltási habozás elkerülése érdekében”, a COVID-katasztrófa egyik legnagyobb bűne volt.

Megjegyzés: ebben a cikkben megpróbáltam összegyűjteni minden olyan médiamegjelenést, ahol az oltások biztonságosságáról vitatkoztak. Amit a klipek során észre fog venni, az az, hogy ugyanazokat az érveket használták az oltási rend védelmében (pl. csak további kutatásokra van szükségünk, és hamarosan…), de évtizedekkel később még mindig „további kutatásokra van szükség”, és hogy sok minden, amire az oltásbiztonság szószólói figyelmeztettek és amiért hevesen elítélték őket, később bekövetkezett.

Tömegmédia cenzúra

Az ilyen intézkedések csak azért voltak lehetségesek, mert a vállalati média elnyomott minden ellenvéleményt a vakcinákkal szemben – még akkor is, amikor az amerikaiak nagy része úgy érezte, hogy a kötelező oltások súlyosan károsítják vagy megölik a beoltottakat, és a sajtónak alapvető kötelessége lett volna erről tudósítani.

A TheBlaze által benyújtott FOIA-kérelemre válaszolva [Biden] HHS-je felfedte, hogy hirdetéseket vásárolt olyan nagy hírcsatornáktól, mint az ABC, a CBS és az NBC, valamint olyan kábeltévés hírcsatornáktól, mint a Fox News, a CNN és az MSNBC, olyan hagyományos médiakiadványoktól, mint a New York Post, a Los Angeles Times és a Washington Post, olyan digitális médiacégektől, mint a BuzzFeed News és a Newsmax, valamint több száz helyi újságtól és tévéállomástól. Ezek a médiumok együttesen felelősek voltak számtalan olyan cikk és videó szegmens közzétételéért a vakcináról, amelyek szinte egységesen pozitívak voltak mind a hatékonyság, mind a biztonság tekintetében.

Megjegyzés: a hálózatonként elköltött összeg ismeretlen, de valószínűleg összesen egy milliárdot tett ki. Továbbá 2009-ben a H.H.S. titkára a kongresszus előtt tanúskodott hasonló partnerségekről (pl. a Szezám Utcával) a H1N1 vakcina népszerűsítésére.

Emiatt a médiában sokan szerettek volna felszólalni a vakcinák ellen, de gyakorlatilag nem tehették meg, és tudomásom szerint néhány Fox-műsorvezető enyhe kritikáján kívül csak ketten tették meg. Az egyikük, egy helyi állomásnál nemrég felvett riporter, élő adásban jelentette be, hogy a Fox elhallgattatja azokat a történeteket, amelyeket a közönség hallani akart (és azonnal kirúgták), majd titkos felvételeket adott át a Project Veritasnak, amelyek alátámasztották ezt a cenzúrát.

A másik Tucker Carlson volt, aki kihasználva, hogy Amerika legnépszerűbb hírműsorvezetője, és hogy műsora nem függött a gyógyszeripari finanszírozástól, felszólalhatott a vakcinák ellen anélkül, hogy kirúgták volna. Ennek ellenére ez még mindig hatalmas kockázatot jelentett számára, és végül, miután leadta ezt a figyelemre méltó 2023. április 19-i szegmenst (ami nagy bátorságot igényelt), a Fox News óriási költségére azonnal kirúgták.

Miután elhagyta a Fox News-t, Tucker nyíltan beszélni kezdett arról, hogy a gyógyszeripari pénzek mennyire megakadályozták a veszélyeiket kiemelő történetek adásba kerülését. Hasonlóképpen, más volt hírműsorvezetők is megerősítették beszámolóit. Például:

Amikor a Fox News-nál voltam [kb. 2007-ben], és az oltáskárosodások lehetőségéről beszéltünk… Kirohantak a stúdióba, hogy leállítsanak. – Megyn Kelley

Hasonlóképpen, Sharyl Attkisson (egy elismert CBS oknyomozó újságíró) részletesen dokumentálta (pl. 2020-as könyvében és még inkább 2025-ös könyvében), hogy a 2000-es évek elején a gyógyszeripar, érezve a katasztrofális oltási programokról szóló negatív tudósítások által rájuk nehezedő nyomást, lobbizott a jövőbeli negatív tudósítások megakadályozása érdekében. Miután ez megtörtént, lehetetlenné vált számára, hogy bármely oltási kezdeményezést kritizáló, jól elkészített riportot adjon le, és hasonlóképpen, a 2000-es évek után az oltási kockázatokról szóló történetek a hirdetői nyomás miatt „eltűntek”.

Azonban a dolgok nem mindig így voltak. A nagy hálózatok korábban számos megdöbbentő riportot sugároztak az oltási katasztrófákról – és sok esetben az általuk bemutatott veszélyek a mai újságírói normák szerint annyira egyértelműek voltak, hogy gyakran tapasztalom, hogy ezeknek a (korábban elképzelhetetlen) riportoknak a megosztása az oltásokkal kapcsolatban bizonytalan emberekkel megnyitja a szemüket az egész zűrzavarra.

Most nézzünk át néhányat az elfeledett oltási katasztrófákból és az mellettük kialakuló cenzúrából.

Tömeges cenzúra

A vietnámi háborút sokan tartották annak az eseménynek, amely megtörte a közvélemény szövetségi kormányba vetett bizalmát.

Megjegyzés: sokan úgy vélik, hogy az amerikai közvéleményt a vietnámi háború ellen fordító konkrét esemény a My Lai-i mészárlás volt – egy esemény, ahol amerikai katonák háborús bűnöket követtek el vietnámi civilek ellen, amíg egy másik amerikai katonai csoport saját elhatározásából véget nem vetett a mészárlásnak. Haboztam, hogy részletesen leírjam-e ezt a cikkben, mivel úgy gondolom, kritikus fontosságú megérteni, mit hoz ki az emberekből a háború, de végül úgy döntöttem, túl megrázó lenne sok olvasó számára.

Ez a kormányba vetett bizalomvesztés természetesen riasztotta a kormányt, és a Pentagon egy összehangolt kampányt indított annak megakadályozására, hogy ez újra megtörténjen, amit a következőkkel értek el:

• A sorkatonaság megszüntetése és áttérés egy önkéntes hadseregre.
• Annak biztosítása, hogy a közvélemény csak egy megszépített képet kapjon arról, ami a jövőbeli háborúkban történt (pl. beágyazott újságírók által szolgáltatott, kormány által jóváhagyott felvételekkel, és a tömegmédiát erősen lebeszélték arról, hogy bármilyen felvételt közöljenek, ami feltárja az egyes háborúk borzalmait).

Megjegyzés: Colin Powell őrnagy volt az egyik Pentagon-tiszt, aki vezette a My Lai-i mészárlás eltussolására irányuló erőfeszítéseket. Ezután feljebb lépett a ranglétrán, végül George Bush védelmi minisztere lett, és hírhedten hazudott az ENSZ-nek Irak tömegpusztító fegyvereiről – egy hazugság, amely több százezer ember halálát okozta és az USA-nak billiókba került. Powell esete egy a sok közül, amely illusztrálja, mennyire megjutalmazza a kormány azokat, akik eltussolják az atrocitásait.

Nehéz még csak elkezdeni is leírni, mennyi munkát fektettek abba, hogy elrejtsék a háború borzalmait a nyilvánosság elől, és sajnos ez rendkívül hatékony volt, a háborút egy olyan dologból, amit az amerikai közvélemény nagy része hevesen ellenzett, egy elvont fogalommá változtatta, amellyel szemben nagyrészt közömbösek voltak.

Megjegyzés: a legjobb dokumentumfilm, amit láttam arról, hogyan alakult át a katonai propaganda az évtizedek során, a „Why We Fight”.

A háború megszépítése sok párhuzamot mutat az általunk tapasztalt fejlődő orvosi cenzúrával. Például ugyanaz a PR-cég, amely egy szívszorító, de teljesen kitalált tanúvallomást hozott létre, hogy az USA-t bevonja az Öböl-háborúba, hosszú múltra tekint vissza a gyógyszeriparral való együttműködésben, és szerződést kötött a COVID-narratíva népszerűsítésére és az oltási habozás megszüntetésére.^1,2,3

Fordulópontok az orvosi cenzúrában

Számos orvosi katasztrófa történt, amelyek széles körű közfelháborodást váltottak ki, és a vietnámi háborúhoz hasonlóan ezek az események arra a következtetésre juttatták a kormányt, hogy elengedhetetlen a nyilvánosság megakadályozása a jövőbeli orvosi atrocitások megismerésében. Ezen események közé tartoznak:

A polio vakcina

1955-ben, egy gyorsított jóváhagyás után, a kormány egy nagyra értékelt vakcinát hozott forgalomba, és két héttel később Amerikában elkezdtek megjelenni olyan esetek, ahol a gyerekek lebénultak abban a végtagjukban, amelybe a Salk-féle polio vakcinát beadták.

Némi vizsgálat után kiderült, hogy:

• Az öt vakcinagyártó közül csak kettő állította elő ugyanazokat a „biztonságos” vakcinákat, amelyeket a klinikai vizsgálatokban használtak – ami azt jelentette, hogy a lakosság által kapott vakcinák közül sokat (amelyek akkoriban új kísérleti technológiának számítottak) soha nem teszteltek embereken.
• Salk sürgetésére a vakcina tömeggyártásakor egy másik és kevésbé biztonságos gyártási eljárást alkalmaztak.
  Megjegyzés: ez történt a COVID-19 vakcinákkal is, és sokan most úgy vélik, ez a fő oka annak, hogy annyira veszélyesek voltak.
• Bernice Eddy, az NIH egyik munkatársa, azonnal felfedezte, hogy ez a tömeggyártott vakcina bénulást okozott majmokban.
  Megjegyzés: Eddy korábban már felbosszantotta az NIH-t, miután felfedezte, hogy az adenovírus vakcinák rákot okoznak (ami miatt az NIH számtalan akadályt gördített a munkája elé), de végül Eddy győzött, és az adenovírus vakcinákat abbahagyták a gyermekeknek adni – legalábbis a COVID-19-ig (mivel a J&J vakcina egy módosított adenovírus).
• Az összes bénulást okozó vakcina ugyanattól a gyártótól (Cutter Laboratories) származott.
  Megjegyzés: később a Wyeth-től (amely a rendkívül veszélyes DPT vakcina gyártásáról ismert) is azonosítottak bénulást okozó tételeket, de a nagyközönséget erről soha nem tájékoztatták – amit a CDC polio felügyeleti egységének vezetője szerint azért tettek, hogy a közvélemény ne jöjjön rá, hogy a polio vakcina általában véve nem biztonságos és hatástalan.
• A (korai) FDA a vakcina biztonsági tesztelését a vakcinagyártókra bízta, ahelyett, hogy maga végezte volna el.
  Megjegyzés: Úgy vélem, ez a fő oka annak, hogy a „forró” vakcinatételek, amelyek aránytalanul sok kárt okoznak a beoltottaknak, visszatérő problémát jelentenek az orvostudományban.
• Sok biztonsági aggály merült fel a Salk-vakcina tesztelésével kapcsolatban, de a szakmai kiadványok úgy döntöttek, hogy cenzúrázzák ezeket, és ehelyett folyamatosan azt az üzenetet ismételték, hogy a vakcina teljesen biztonságos és hatékony.

A közvélemény érthető módon felháborodott emiatt, a kormány PR-válságba került, és számos per húzódott a Cutter ellen a bíróságokon. Erre reagálva a szövetségi kormány úgy döntött, hogy közvetlenül beavatkozik az oltási program minden aspektusába, így egy nagyrészt semleges külső ellenőrből jelentős érdekeltté vált. Ahogy sejtheti, ez az összeférhetetlenség arra motiválta a kormányt, hogy eltussolja a vakcináival kapcsolatos biztonsági problémákat (pl. a befektetéseinek védelme vagy a közvélemény előtti rossz színben való feltűnés elkerülése érdekében), és hamarosan a megszokott üzletmenet folytatódott a polio vakcinával.

A Turtles All The Way Down-t idézve:

Talán a legzavaróbb eleme az egész programnak a ismert kockázatok és az ismételt biztonsági ígéretek közötti eltérés volt. – Paul Meier, a Johns Hopkins Egyetem Közegészségügyi Karának epidemiológia professzora

A Nemzeti Alapítvány egy orvosoknak küldött feljegyzésben szintén hangsúlyozta, hogy a [polio] vakcina teljesen biztonságos, és a bénulás kockázata „nulla”.

Egy új program előremozdításának legjobb módja, ha eldöntjük, mit tartunk a legjobb döntésnek, és utána nem kérdőjelezzük meg, továbbá nem vetünk fel kérdéseket a nyilvánosság előtt, és nem tesszük ki a nyilvánosságot a téma nyílt megvitatásának. – Paul Meier egy szakértői panelen beszélt a vakcináról.

1960-ban, öt évvel a Cutter-incidens után, Bernice Eddy, az NIH egyik munkatársa megállapította, hogy a polio vakcinák egy rákot okozó vírussal (SV-40) szennyezettek, és nem alkalmasak a lakosságnak történő beadásra. Amikor értesítette a feletteseit, utasították, hogy ne hozza nyilvánosságra (nehogy a közvélemény elveszítse bizalmát az oltási programban), de végül úgy döntött, hogy egy rákkonferencián publikálja az eredményeit – ami után azonnal lefokozták és elvesztette a laboratóriumát.

Megjegyzés: 1959-ben a kormányzati tisztviselők tudomást szereztek arról, hogy a vakcinájuk rákot okoz, és kétségbeesetten keresték a megoldást (a probléma végső soron abból adódott, hogy költségeket takarítottak meg azzal, hogy a vakcinákat importált (fertőzött) majomvesékből állították elő), miközben mindent megtettek a népszerűsítésükért a lakosság körében.

Az idő múlásával egyre több bizonyíték merült fel arra, hogy a polio vakcinák széles körben szennyezettek az SV-40 vírussal. Végül 1963-ban a szövetségi kormány arra kényszerítette a vakcinagyártókat, hogy hagyják abba a vakcina SV-40-el fertőzött majomveséken való eéőállítását – ekkorra már 40-98 millió amerikai (és világszerte sokkal többen) fertőződött meg –, bár van rá érv, hogy az SV-40 egészen 2000 körülig jelen volt néhány vakcinában. Ez pedig a rákos megbetegedések hatalmas növekedéséhez vezetett, ami a COVID vakcinákig példa nélküli volt:

Megjegyzés: bár az amerikai egészségügyi hatóságok kijelentették, hogy az SV-40 nem okoz rákot emberekben, számos beszámoló létezik olyan orvosoktól, akik a rákos megbetegedések robbanásszerű növekedését tapasztalták a polio vakcinák piacra kerülése után. Úgy gondolom, ez az elmélet érvényes, mivel az egyik leggyakoribb terápia, amelyről kiderült, hogy következetesen segít a szolid tumorokon (amelyeket az SV-40 gyanúja szerint okoz), úgy tűnik, az SV-40 vírus ellenszereként működik. Nemrégiben kiderült, hogy a COVID vakcinák gyors tömeggyártására választott meggondolatlan módszer azt eredményezte, hogy azok az SV-40 vírus promóter régiójával szennyeződtek (amit sokan szintén rákkeltőnek gyanítanak).

Évtizedekkel később (valószínűleg 1997-ben) a Kanadai Műsorszolgáltató Társaság (Canada’s Broadcasting Corporation) egy figyelemre méltó műsort sugárzott, amelyben kiemelték a legújabb eredményeket, miszerint az SV40 vírust daganatokban találták meg, hogyan okoz rákot, és részletesen bemutatták, hogyan szennyeződtek a polio vakcinák a vírussal.

Továbbá, számos súlyos vesebetegség szorosan összefügg az SV-40-nel (és hasonlóképpen robbanásszerűen megnőtt az előfordulásuk a polio vakcinák piacra kerülése óta). Sajnos, mivel az SV-40-t az oltási programon keresztül juttatták be a népességbe (és emberről emberre, valamint magzatra is átterjed), általános vonakodás mutatkozott a veszélyeinek tanulmányozásától – vagy annak elismerésétől, hogy évtizedekkel később is jelen volt a vakcinaellátásban.

Akit érdekel, ez a 28 perces videó Dr. Suzanne Humphries-tól leírja, mi történt:

A polio-fiaskó egyik legfontosabb tanulsága az FDA-nak a Szövetségi Nyilvántartásban (Federal Registrar) tett beismerése volt, miszerint egy vakcina biztonságával kapcsolatos kétségek, függetlenül azok érvényességétől, nem létezhetnek, mert ez kevesebb embert késztetne az oltás felvételére:

„…bármilyen kétség – akár megalapozott, akár nem – a vakcina biztonságosságát illetően nem engedhető meg, hogy fennmaradjon, tekintettel arra, hogy biztosítani kell: a vakcinát a nemzet közegészségügyi célkitűzéseivel összhangban a lehető legszélesebb körben továbbra is használják.”

A sertésinfluenza fiaskó

Amikor a legkorábbi influenza elleni vakcinák 1945-ben piacra kerültek, a közvélemény csekély érdeklődést mutatott irántuk. Dr. Joseph Anthony Morris-t a korai FDA toborozta, hogy végezze el a kutatást e vakcinák biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítására (ami végül ahhoz vezetett, hogy az FDA vezető oltóanyag-ellenőrzési tisztviselője lett). Mégis, miután megállapította, hogy hatástalanok (csak 0-40%-ban működtek) és nem biztonságosak, felettesei figyelmen kívül hagyták az adatait, és piacra dobták a vakcinákat, miközben azt állították, hogy biztonságosak és hatékonyak.

Bernice Eddy-hez hasonlóan ő is jelentős megtorlással szembesült: zaklatták, lefokozták, elvesztette a laboratóriumához való hozzáférését, és megakadályozták eredményeinek közzétételét. Mielőtt kirúgták, Morris úgy döntött, hogy harcol az FDA súlyos kötelességszegése ellen, ezért ügyvédet fogadott és a Szenátushoz fordult. Ez egy 1972-es szenátusi meghallgatáshoz vezetett, amely arra a következtetésre jutott, hogy a Morris által felvetett problémák csak a jéghegy csúcsát jelentik, és a meghallgatás eredményeként harminckét nem biztonságos és nem bizonyított hatású vakcinát vontak ki a forgalomból. A legfontosabb, hogy az FDA elődjének (a DBS-nek) a magatartását annyira felháborítónak ítélték, hogy megszüntették és a modern FDA-val helyettesítették (ami sajnos nem oldotta meg az ügynökségen belüli korrupciót).

A vakcinagépezet elhallgattatta a sertésinfluenza-botrányt kirobbantó bejelentőt

Gannett News Service jelentése

WASHINGTON – Azok a szövetségi alkalmazottak, akik útját állják a kormányzati és ipari érdekeket szolgáló vakcinagépezetnek, könnyen eltaposhatók.

Egy ilyen bejelentő volt Dr. J. Anthony Morris, a nagyra becsült virológus-kutató, aki a Food and Drug Administration (FDA) biológiai szabványokkal foglalkozó részlegén dolgozott 1976-ban.

Morris, aki most 66 éves, akkor veszítette el az állását, amikor az ügynökség vezetője elbocsátotta, miután egyedül mert hangot adni kétségeinek a sertésinfluenza-vakcinával kapcsolatban, amelyet Gerald Ford elnök minden amerikai férfinak, nőnek és gyermeknek ajánlott.

Morris, aki az influenza oltások szakértője volt, már jóval a sertésinfluenza-fiaskó előtt bajkeverő hírében állt felettesei körében.

Öt évvel korábban már figyelmeztette a kongresszusi bizottságokat arra, hogy a szövetségi kormány nem védi megfelelően a lakosságot – tudatosan engedte piacra az influenza oltások millióit, amelyek alacsony hatóanyagtartalmúak voltak, nem követelte meg, hogy az oltásokat a forgalomba hozatal előtt hatékonynak bizonyítsák, és nem hívta vissza azokat a vakcinákat, amelyek egy, állatkísérletekben rákot okozó vírussal voltak szennyezettek.

Amikor bizonyítékokat mutatott be arra, hogy az influenza elleni vakcina nagyrészt hatástalan, megfosztották a vakcinák ellenőrzéséért felelős feladataitól. Amikor pedig azt javasolta, hogy lassú vírusok szennyezhetik a vakcinákat, a projektben végzett munkáját leállították.

Morris állítása szerint az influenza elleni oltások nem nyújtották azt a védelmet, amelyet az amerikai közegészségügyi szolgálat ígért. Megállapításait azonban sem az oltásokat gyártó cégek, sem az orvosok nem fogadták lelkesedéssel, akik évente emberek millióinak adták be ezeket az oltásokat.

Morris végül teljesen ellehetetlenült: kutatásait leállították, és utasítást kapott arra, hogy semmisítse meg 5000 laboratóriumi egérből álló állományát, amely az oltások biztonságát vizsgáló fontos kutatásaihoz kapcsolódott.

Miután áthelyezték az új FDA-hoz (ahol a nemrég lezajlott szenátusi vizsgálat miatt védett volt az elbocsátástól), továbbra is ő volt a felelős az influenzáért. 1976 februárjában egy sertésinfluenza-törzset találtak egy márciusban elhunyt katonában. Miközben az FDA egy új, 1918-as influenzajárványtól való félelmet próbálta kelteni, Morris-t bevonták a vizsgálatba, és arra a következtetésre jutott, hogy a sertésinfluenza-törzs nem ad okot aggodalomra, mivel ritkán terjed emberről emberre.

Megjegyzés: Amennyire tudom, az emberiség történetének két leghalálosabb járványa a fekete halál (amelyről még mindig sokat nem tudunk) és az 1918-as influenza volt. Az 1918-as influenza miatt az orvosi közösség megszállottjává vált annak, hogy megakadályozzon bármi hasonlót a jövőben, ami többek között egy hatalmas influenza-oltási apparátus elárasztásához vezetett Amerikában, amely sajnos sokakat károsított, de következetesen nem nyújtott semmilyen hasznot.

Mivel ez a sertésinfluenza-törzs lassan szaporodott, nem volt kivitelezhető elegendő mennyiséget előállítani belőle egy vakcinához, mielőtt a „pandémia” a feledés homályába veszett volna, így valakinek egy igazán elképesztő ötlete támadt – miért ne hibridizálnák a gyorsan növő 1918-as influenzával? Mivel ez megoldást kínált a vakcinagyártási határidő betartására, a kormány támogatta.

Dr. Morris nem támogatta ezt az ötletet, és hamarosan felfedezte, hogy a vészhelyzeti vakcina nem biztonságos és hatástalan, de amikor ezt jelentette a feletteseinek az FDA-nál, azt mondták neki, hogy tartsa magában az aggályait. Morris ezután úgy döntött, hogy egy előadókörútra indul, amely magában foglalta a Donahue show-t (Amerika egyik legnagyobb talk show-ja), és figyelmeztette a közvéleményt a vakcina veszélyeire.

Megjegyzés: Nem sikerült megtalálnom az 1976-os műsor átiratát vagy másolatát. Azonban egy beszámoló szerint Morris „figyelmeztetett, hogy a kísérleti vakcina súlyos allergiás és neurológiai reakciókat okozhat, nagyon alacsony hatékonyságú, és teljesen felesleges, mivel a kérdéses vírus egy közönséges sertésvírus volt, nem pedig erősen patogén, és a februári észlelését követő két héten belül eltűnt, és sehol máshol nem észlelték.”

Azonban a figyelmeztetése süket fülekre talált, és a vakcinát Amerika-szerte szétosztották. Hamarosan halmozódtak a sérülések ebből a kísérleti vakcinából: több százan bénultak le Guillain–Barré-szindrómában, tucatnyian haltak meg, és több ezer pert indítottak.

Megjegyzés: a hivatalos szám (amely szerint 100 000-ből 1 ember kapott GBS-t) valószínűleg alulbecsülte a tényleges sérüléseket. Például egy kolléga, aki akkoriban praktizált, azt osztotta meg, hogy pácienseinek 6%-a kapott GBS-t, és egy olvasó itt szintén megosztotta, hogy ő is. Hasonlóképpen, amikor a COVID-19 vakcinák megjelentek, egy páciens, aki megtagadta az oltást, elmondta nekem, hogy még mindig súlyos sérülésekkel küzd az 1976-os vakcina miatt, és nem fog újra bedőlni a kormány átverésének.

Ugyanilyen figyelemre méltó, hogy a Donahue show nyilvános platformot biztosított Dr. Morris aggályainak, de vegyük fontolóra az 1979-es Sixty Minutes műsort, amelyet Amerika-szerte sugároztak, és hogy milyen kísértetiesen párhuzamos azzal, ami évtizedekkel később a COVID-19 vakcinákkal történt:

Szerkesztő megjegyzése: raktam magyar feliratot a videóra, a videó jobb sarkában lévő CC gombra kattinva érhető el.

Megjegyzés: ebben a cikkben néhány híradóklipet, mint a fentit, „műsorként” jelöltem meg. Ezek a részletesebb, kemény oknyomozó újságírást tartalmazó darabok (nem pedig azok, ahol ellentétes oldalakról érkező emberek vitatkoznak a témáról, vagy egy vendég osztja meg az oltások veszélyeit).

Ami a leginkább rendkívülinek találok ebben a műsorban, az az, hogy míg az 1976-os vakcina sokkal kevésbé volt káros, mint a COVID-19 vakcina, a tömeges cenzúra jelenlegi korszakában egy ilyen riport leadása elképzelhetetlen lenne.

Az események egyik legfigyelemreméltóbb aspektusa, hogy hogyan látták ezeket a kormányzati tisztviselők. A Public Health Crisis Survival Guide (az Oxfordon keresztül idézve) figyelemre méltó betekintést nyújt az adminisztratív gondolkodásmódba:

1976 elején a Járványügyi és Megelőzési Központok (Centers for Disease Control and Prevention) javaslatot tett, és Gerald Ford elnök jóváhagyta azt a tervet, hogy az országot beoltsák a sertésinfluenza ellen, egy új fertőzés ellen, amely csak nemrég jelent meg egy New Jersey-i katonai bázison. Míg az ügynökség vezetői azt képzelték, hogy felnőnek egy válság kihívásához, a rossz irányítás és a gyenge kommunikáció a közegészségügy számára katasztrófához vezetett. A problémák között szerepeltek a vakcina gyártásának logisztikai nehézségei, a Kongresszussal való viták, valamint az oltási cél felülvizsgálatának képtelensége annak fényében, hogy a betegség soha nem tért vissza. Amikor a beoltott emberek neurológiai szövődményekkel megbetegedtek, az oltási erőfeszítés véget ért, de nem azelőtt, hogy súlyos kárt okozott volna a közegészségügyi ügynökségekbe vetett bizalomban.

Megjegyzés: ez gyakorlatilag azt mondja, hogy a „hiba” ebben a katasztrófában a média rossz irányítása volt, ami károsította a közbizalmat a rendkívül fontos oltási programban, ahelyett, hogy mondjuk… egy nem biztonságos, hatástalan és szükségtelen vakcinát erőltettek volna a piacra, és figyelmen kívül hagytak volna minden ezzel ellentétes figyelmeztetést.

Végül, 2009-ben, amikor egy új sertésinfluenza elleni vakcinát népszerűsítettek (amely szintén felesleges volt és volt néhány biztonsági problémája), a CBS sugárzott egy riportot, amely általában oltáspárti volt, de elismerte a szülők néhány aggályát.

Hasonlóképpen, 2009-ben a Fox sugárzott egy riportot arról, hogy meg kell érteni az oltás kockázatait és előnyeit, amely a kísérleti sertésinfluenza vakcina lehetséges problémáira összpontosított, ahol még túl korai volt ismerni a kockázati profilt.

Megjegyzés: nagyobb adathalmazok később komoly problémákat mutattak ki ezzel a vakcinával kapcsolatban, például azt, hogy narkolepsziát okozott.

Szamárköhögés (Pertussis)

Az egy évszázaddal ezelőtt kifejlesztett eredeti szamárköhögés elleni vakcina rendkívül veszélyes volt, és már a kezdetektől fogva bizonyítékok merültek fel (amelyeket itt gyűjtöttem össze), hogy görcsöket, maradandó agykárosodást és csecsemők hirtelen halálát okozta (valószínűleg a légzőközpontok mikrosztrókjai miatt). Alaposan tanulmányoztam ezt a témát, mert sok ismerősöm szenvedett maradandó agykárosodást tőle (ahogy számos olvasó is^1,2), és a mai napig időnként találkozom olyan emberekkel (pl. egy epilepsziással), akiknek az egész életét felforgatta ez a vakcina.

A legszomorúbb ebben az egészben az, hogy:

• Minden esetben a gyermek gyermekorvosa nem ismerte fel a kezdeti mellékhatást (amit ellenjavallatként kellett volna felismerni a később maradandó károsodást okozó reakcióra), és gyakran tagadta a gyermek sérülését, ragaszkodva ahhoz, hogy a vakcina 100%-ban biztonságos és hatékony.
• A szamárköhögés elleni vakcina haszna legjobb esetben is csekély (pl. a járványok gyakran oltott közösségekben törnek ki).
• A szamárköhögés könnyen kezelhető antibiotikumokkal és szájon át szedhető C-vitaminnal.
• Lehetséges volt egy biztonságosabb (de nem teljesen biztonságos) szamárköhögés elleni vakcinát készíteni. Azonban, mivel ezek előállítása többe került, az iparág soha nem tette meg, amíg az 1980-as évekbeli perek és az 1986-os Oltáskárosodási Törvény nem ösztönözte őket erre.
  Megjegyzés: ez nagyon hasonlít a hírhedt Ford Pinto-feljegyzéshez, ahol a Ford vezetősége úgy döntött, hogy nem javítják ki a Pinto hajlamát a felrobbanásra autóbalesetek után, mivel a perek rendezésének költsége jelentősen kevesebb volt, mint az autók biztonságossá tételének költsége. Sajnos sok hasonló példa létezik a profit emberek elé helyezésére.

Azonban ahelyett, hogy kivonták volna a szamárköhögés elleni vakcinát a piacról (vagy legalább egy biztonságosabbat kértek volna), a kormányzati tisztviselők figyelmen kívül hagyták a számtalan problémát, amellyel szembesültek, és továbbra is erőltették a vakcinát a világra (még akkor is, amikor más fejlett országok fokozatosan elhagyták).

Megjegyzés: egy gondolkodási iskola szerint a kormány ragaszkodása a szamárköhögés elleni vakcinához abból fakad, hogy mindig a tetanusz és a diftéria vakcinával együtt csomagolják, és a tetanusz vakcina (HcG-vel keverve) a leghatékonyabb sterilizáló vakcina, amit valaha kifejlesztettek (a WHO évtizedeket töltött a fejlesztésével, és sok tragikus esete van a harmadik világban való alkalmazásának).

Végül 1982-ben az NBC úgy döntött, hogy egy műsort sugároz erről a vakcináról, amely sokkolta Amerikát, és ismét rávilágított arra, hogy az amerikai kormány milyen mértékben hazudik az oltási program védelme érdekében:

Szerkesztő megjegyzése: raktam magyar feliratot a videóra, a videó jobb sarkában lévő CC gombra kattinva érhető el.

A videó sugárzása után perek indultak a DPT–gyártók ellen, és az ország minden tájáról szülők kezdték el felvenni a kapcsolatot az NBC-vel, hogy összekapcsolják őket más, hasonló sérülésekkel küzdő szülőkkel. Hamarosan ezek a szülők egy csoportot alkottak, amely sikeresen elindította a modern politikai mozgalmat a vakcinagyártók ellen.

Megjegyzés: ez a csoport (Dissatisfied Parents Together – Elégedetlen Szülők Együtt), amelyet Barbara Loe Fisher társalapított, később a National Vaccine Information Center (Nemzeti Oltásinformációs Központ) lett, és évtizedek óta az egyik fő csoport, amely az oltások biztonságáért és a szülői választás szabadságáért küzd.

Hasonlóképpen, az NBC műsor által a témára irányított figyelem eredményeként a Donahue show (Amerika legnagyobb talk show-ja) egy órát szentelt egy 1983-as nyilvános vitának orvosi szakértők között ennek a vakcinának a veszélyeiről és a kötelező oltások etikájáról – ami azóta sem történt meg (mivel az ilyen őszinte megbeszélések mindig feltárják az oltásokkal kapcsolatos problémákat, és így mindig ártanak az oltások támogatóinak).

Szerkesztő megjegyzése: raktam magyar feliratot a videóra, a videó jobb sarkában lévő CC gombra kattinva érhető el.

Aztán, 1986-ban, az ABC news egy riportot sugárzott a DPT vakcina veszélyeiről, ahol a szakértőket megkérdőjelezhették.

Megjegyzés: az évtizedek során Barbara Loe Fisher volt az elsődleges személy, akit meghívtak a televízióba, hogy felszólaljon a kötelező oltások ellen, és figyelemre méltó megfigyelni mind a kitartását, mind azt, hogyan változott a médiakörnyezet az évek során.

Ezután, 1990-ben, a CNN is sugárzott egy riportot a DPT vakcina veszélyeiről, ahol a szakértőket szintén megkérdőjelezhették.

1992-ben a Lifetime Network szintén feltárta a DPT vakcina veszélyeit (valamint egy egészségügyi dolgozó rubeola vakcina általi sérülését is megvitatták).

1994-ben az NBC egy műsort sugárzott a DPT vakcina veszélyeiről, amely kritizálta a CDC-t, és megvitatta a forró DPT-tételek széles körű problémáját.

Végül, 1997-ben az NBC egy vitát sugárzott az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egyik tagjával a tömeges oltások szükségességéről.

Hepatitis B vakcina

A Hepatitis B vakcina régóta vitatott, mivel:

• Elsősorban bizonyos magas kockázatú csoportoknak kedvez (pl. intravénás kábítószer-használók, akik közös tűt használnak, nagy mennyiségű védekezés nélküli szexuális kapcsolatot folytató egyének, vagy egészségügyi dolgozók), nem pedig az általános lakosságnak.
• Amerikában minden újszülöttnek beadják a kórházban, annak ellenére, hogy számukra nincs haszna – ez egy olyan politika, amelyet azért fogadtak el, hogy a magas kockázatú városi fiatalok némi védettséget kapjanak a hepatitis ellen, mivel valószínűtlen volt, hogy valaha is visszatérnének oltásokért.
• Gyakran okozott jelentős autoimmun problémákat, mivel némileg hasonlít az idegek burkolatához.

Egy 1999-es ABC News műsor mindezt leleplezte:

Pneumococcus oltás

2001-ben egy dallasi hírcsatorna egy éles hangvételű oknyomozó riportot sugárzott a pneumococcus oltásról, amely megjegyezte, hogy gyakran okoz görcsrohamokat, néha halált, és nem tesztelték inert placebo ellen, így a mellékhatások aránya valószínűleg magasabb. A műsor azt is kiemelte, hogy mind a CDC, mind az ACIP tagjai, akik mellette szavaztak, pénzügyi összeférhetetlenségben álltak, hogy a CDC hamisan reklámozta a fülfájás megelőzésére, és hogy hasonló probléma történt egy mostanra visszavont rotavírus vakcinával is.

Megjegyzés: Barbara Lou Fishernek kiváló mondata volt a riport végén: „Mi a tudományos abban a feltételezésben, hogy minden rossz, ami az oltás után történik, véletlen egybeesés? Ez nem tudomány, hanem politika.”

Továbbá, nemrégiben egy másik texasi hírcsatorna tudósított a közösség tagjainak növekvő érdeklődéséről az oltások elutasítása iránt (pl. a Facebookon és óriásplakátokon).

Anthrax (Lépfene)

A Bush-féle Öböl-háború előkészületei során az amerikai hadsereg attól tartott, hogy Szaddám Huszein lépfenét (amit mi adtunk neki) fog bevetni az amerikai csapatok ellen, ezért sürgősen megpróbáltak egy kísérleti lépfene elleni vakcinát készíteni (a feladatot a hadsereg egy mélyen érdekelt frakciójára bízták). Bár Huszein soha nem használt lépfenét, ez a vakcina végül sokkal több katonát sebesített meg súlyosan, mint az egész háború (a 697 000 szolgálatot teljesítő katonából körülbelül 250 000-nél alakult ki egy legyengítő „Öböl–háborús szindróma”). Figyelemre méltó, hogy a vakcinát nem vonták ki a forgalomból, hanem rutinszerűen rákényszerítették a katonákra, ami végül széles körű ellenálláshoz vezetett a politika ellen (annak ellenére, hogy a katonai hierarchiák általában tiltják az ellenvéleményt).

Végül a vizsgálatok három lehetséges magyarázatot tártak fel a történtekre (amelyeket itt részleteztek):

• Az anthrax vakcina egy titkos kísérleti program része volt egy új, szkvalén alapú adjuváns kifejlesztésére, amely később piacra került.
• Az anthrax vakcina készítésének nehézségei miatt a gyártó (ahogy azt a GAO feltárta) úgy döntött, hogy nagyobb szűrőt használ a vakcinatermékhez, ami megakadályozta a szűrők eltömődését, de egyben lehetővé tette, hogy sok mérgező komponens a vakcinába kerüljön.
• A vakcinák mikobakteriális szennyeződése.

Megjegyzés: bár mindegyikre meggyőző bizonyítékok vannak, szerintem a rossz szűrők a legvalószínűbb magyarázat – bár találkoztam olyan katonákkal, akik címkézetlen vakcinákat kaptak, majd krónikus egészségügyi problémáik lettek.

Mivel ez a vakcina óriási mértékű szenvedést okozott, széles körű társadalmi igény mutatkozott a kivizsgálására (ami végül egy törvény elfogadásához vezetett, amely korlátozta a hadsereget abban, hogy kísérleti vakcinákat adjon a csapatoknak – de, nem meglepő módon, ezt a COVID-19 alatt figyelmen kívül hagyták). Emiatt egy éles hangvételű, 2003-as műsor készült, amelyet a Democracy Now sugárzott (amely kisebb csatornákon, köztük a PBS-en is adásba került) – ami arra utal, hogy országos televízióban is bemutatták.

Megjegyzés: az Orvostudományi Intézetet (Institute of Medicine) bízták meg annak megállapításával, hogy az anthrax vakcina károsította-e a veteránokat. Arra a következtetésre jutott, hogy „nincs elegendő bizonyíték”, hasonlóan ahhoz, ahogyan arra a következtetésre jutott, hogy a vakcinák nem okoznak hirtelen csecsemőhalál szindrómát vagy autizmust (további részletek itt).

Himlő (Smallpox)

A Bush (II.)-féle iraki háború előkészületei során, hogy elnyerje a közvélemény támogatását a háborúhoz, azt a gondolatot hangoztatta, hogy Huszein himlőt tervez Amerikára szabadítani (annak ellenére, hogy nem rendelkezett vele). Így agresszív kampányt folytattak a vakcina mellett a nemzeti médiában, kezdetben a katonaságot és az egészségügyi dolgozókat célozva meg (hasonlóan a COVID vakcinákhoz). Azonban a rossz kockázat-haszon arány miatt (pl. szívizomgyulladást okozott), sokan ellenezték a tervet, és mire készen állt volna a lakosságra való kiterjesztésre, a program nagyrészt véget ért a katonaságban okozott sérülések és az ehhez hasonló műsorok miatt, amelyek nyilvánosságra hozták a problémáit.

Ezért úgy gondolom, hogy a kampány kudarcából levont tanulságokat beépítették annak biztosítására, hogy ugyanez ne történjen meg a COVID-19 esetében.

Influenza oltások

2005-ben a CNBC vitát rendezett egy nemrégiben hozott jogszabályi lépésről, amely teljes mentességet adott a vakcinagyártóknak minden általuk kifejlesztett „vészhelyzeti” vakcináért. Figyelemre méltó, hogy minden, amit Barbara Lou Fisher itt megjósolt, később valóra vált:

Az éves influenza oltásokról többször is kimutatták, hogy minimális hasznot nyújtanak a beoltottaknak (pl. mert általában nem egyeznek a ténylegesen keringő vírustörzzsel), miközben egyidejűleg különféle enyhe és súlyos mellékhatásaik vannak (pl. számos egészségügyi dolgozóval találkoztam, aki GBS-t kapott egyiktől). 2006-ban Sharyl Attkissonnak volt egy rövid CBS riportja, amely rávilágított egy CDC-tanulmányra, amely kimutatta, hogy az egész program értelmetlen az idősek halálozásának megelőzésében, de ennek ellenére a CDC-nek nem állt szándékában változtatni rajta.

Megjegyzés: amellett, hogy az influenza vakcinákról nem bizonyították, hogy jelentős hasznot nyújtanak, gyakran sokkal rosszabbá tehetik az influenzát, amit kiterjedt adatok támasztanak alá, és amit súlyosan beteg influenzás pácienseknél is megfigyeltünk.

2008-ban a Christian Broadcasting Network egy riportot sugárzott, amely rávilágított, miért abszurdak az éves influenza oltások.

2008–ban az ABC egy riportot sugárzott a széles körű társadalmi ellenállásról, amely New Jersey-ben a hat hónapos és idősebb gyermekek számára kötelezővé tett influenza oltások ellen irányult (mivel a CDC nemrégiben felvette azt az oltási rendbe).

2009-ben a CNN egy riportot sugárzott, amely kiemelte a New York-i egészségügyi dolgozók tiltakozásának nagyon is ésszerű ellenvetéseit egy újonnan elfogadott rendelettel szemben, amely kötelezővé tette számukra az éves influenza- és sertésinfluenza-oltásokat. Ez a riport különösen figyelemre méltó, tekintve, mi következett egy évtizeddel később a COVID-dal.

Ugyanabban az évben a CNN-en, egy vendég azon kijelentésére, hogy nem bízik az influenza oltásban, Piers Morgan elmondta, hogy miután Dr. Oz nyilvánosan beoltotta, tíz nappal később elkapta az influenzát. Ez a klip azért figyelemre méltó, mert amikor megkapta az influenza oltást, kifejezetten azt mondták, hogy lehetetlen tőle megkapni az influenzát (miközben a valóságban a vakcinák gyakran okozzák azokat a betegségeket, amelyeket megelőzniük kellene), és Piers azt mondta Dr. Oznak: „ha elkapom az influenzát, utánad megyek.”

Hasonlóképpen, 2009-ben a Sky Angel Network (egy keresztény csatorna, amely műholdas televízión volt elérhető) kritikus riportot sugárzott az influenza vakcinákról:

2012-ben a CNBC lehetővé tette az ellentétes felek számára, hogy megvitassák, etikus vagy racionális-e elbocsátani az egészségügyi dolgozókat az influenza oltás megtagadása miatt.

Autizmus

Néhány riportot sugároztak, amelyek a vakcinák és az autizmus közötti kapcsolatot tárgyalták. 1999–ben, röviddel egy kongresszusi meghallgatás előtt az autizmusról, a Fox News-on vitatták meg.

1999–ben a CNN egy kiegyensúlyozott műsort sugárzott az oltás okozta autizmusról, amelyben sérült gyermekek is szerepeltek.

1999–ben és 2000–ben az ABC News két riportot sugárzott a vakcinák és az autizmus közötti kapcsolatokról (beleértve a gyors regresszió eseteit is), megjegyezve, hogy mindenki egyetértett abban, hogy a betegség egyre gyakoribb (míg most a vakcinavédők azt állítják, hogy nem), és hogy a kormány „több kutatást fog végezni”, hogy kiderítse, miért.

Megjegyzés: az orvosi szakmában végtelen mantra, hogy az embereknek csak azért vannak aggályaik a vakcinákkal kapcsolatban, mert „Wakefield egy csaló tanulmánnyal becsapta a közvéleményt és hisztériát keltett”. Ahogy ezeknek a médiaklippeknek a kronológiája is mutatja, teljesen egyértelmű, hogy már jóval Wakefield előtt komoly aggodalmak merültek fel az oltások okozta agykárosodással kapcsolatban (akinek pontos tanulmányát folyamatosan félreértelmezték).

2002–ben a WFAA (egy dallasi csatorna) egy műsort sugárzott, amely rávilágított a higanytartalmú vakcinák és az autizmus közötti kapcsolatra, valamint a CDC vonakodására, hogy megossza a kapcsolatot vizsgáló adatait:

2002–ben egy helyi Fox csatorna szintén sugárzott egy riportot, amely arra fókuszált, hogyan okoznak a vakcinák autizmust.

2004-ben a CNN egy riportot sugárzott, amely nyíltan megvitatta az oltások veszélyeit és a szülői választás fontosságát az oltásokkal kapcsolatban:

2007-ben a CBS egy műsort rendezett, amely általánosságban tárgyalta az oltásokat és a fejlődési regressziót:

2007-ben a The Christian Broadcasting Network egy autizmusról szóló riportot sugárzott:

2008-ban a CBS The Doctors című műsora egy szelíd vitát engedélyezett a témában, ahol az oltás okozta agykárosodásról is szó esett:

Ugyanabban az évben a CNN meghívta azt az orvost, aki elérte, hogy az amerikai kormány elismerje, hogy a vakcinák okozták az autizmusát, hogy megvitassa a témát az orvosi tudósítójukkal:

Hasonlóképpen, 2008-ban Sharyl Attkisson interjút készített az NIH igazgatójával, aki elismerte, hogy néhány gyermeknél az oltások autizmust okozhatnak, és hogy ezt a lehetőséget nem szabad többé elutasítani, hanem kutatni kell, hogy azonosítani lehessen az erre fogékony gyermekeket.

Továbbá 2008-ban a CBS sugárzott egy riportot Sharyl Attkisson-tól, amely rávilágított a számos oltást támogató „szakértő” óriási összeférhetetlenségére.

2009-ben Larry King a CNN-en Jenna McCarthy-t és Jim Carrey-t látta vendégül, akik a túlzott oltások veszélyeiről, az oltás okozta autizmus kezeléséről és arról beszéltek, hogy az orvosok nem hajlandóak segíteni az autista gyermekeknek.

2009-ben a CBS szintén sugárzott egy riportot az autizmus és a vakcinák közötti kapcsolatról.

Megjegyzés: az „szakértő”, aki itt visszataszítóan elutasította az autizmust okozó vakcinákat, Fauci közeli barátja volt, és egy évtizeddel később Fauci jelölte őt az NIH panel elnöki székébe, amely eldöntötte, hogyan kell kezelni a COVID-ot Amerikában. Ott ismételten arra a következtetésre jutott, hogy a remdesivirnek kell lennie az elsődleges kezelésnek, és elutasította a sokkal jobb bizonyítékokkal rendelkező, szabadalmi védelem nélküli terápiákat – valószínűleg részben azért, mert jelentős finanszírozást kapott a remdesivir gyártójától.

2011-ben a Fox News egy riportot sugárzott a vakcinák által okozott autizmusról, és arról, hogy a kártérítést kapott szülők hajlandóak voltak felszólalni a témában, még a kártérítés elvesztésének kockázata árán is.

Ugyanabban az évben egy helyi Fox-csatorna vendégül látott egy autista gyermek édesanyját, aki megvédte Andrew Wakefield munkáját.

2015-ben a Newsmax sugározta, tudomásom szerint, az utolsó, vakcinák által okozott autizmusról szóló riportot, amíg RFK HHS-jelölése vissza nem hozta a témát a közbeszédbe.

Megjegyzés: az oltásbiztonsági mozgalom egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy nem volt olyan elismert orvos, aki többször is felszólalhatott volna az oltások veszélyeiről (mivel ez jelentősen növelte volna üzenetük hitelességét).

Kanyaró (Measles)

2015-ben, egy kanyarójárvány idején a CNN lehetővé tette egy integratív kardiológusnak, hogy megkérdőjelezze azt, és rávilágítson az oltások neurológiai veszélyeire.

Hasonlóképpen, abban az évben a Fox News egy rövid vitát sugárzott a témában.

2015-ben a Newsmax meghívott egy integratív idegsebészt is, hogy elmagyarázza, miért indokolatlan a kanyaróoltás erőltetése.

Végül egy helyi virginiai állomás arról tudósított, miért nem teljesen szükséges a kanyaró elleni oltás.

Gardasil

A COVID-19 előtt a HPV vakcinát (Gardasil) tartottam az egyik legrosszabb vakcinának a történelemben, mert:

• Teljesen felesleges volt, és tisztán profitorientált célból állították elő.
• A klinikai vizsgálatai azt mutatták, hogy rendkívül veszélyes. Például az oltást kapók 2,5-50%-ánál (a tartomány azért széles, mert a Merck szándékosan homályosan jelentette a sérüléseket) autoimmun és neurológiai betegségek alakultak ki.
• Sok fiatal lány, akit ismerek, súlyos és maradandó sérülést szenvedett a vakcinától.
• A Gardasil piacra kerülése pillanatától kezdve az FDA-t és a CDC-t elárasztották a súlyos mellékhatásokról szóló jelentések – amelyeket, akárcsak a COVID-19 vakcinák esetében, minden erejükkel igyekeztek eltussolni (gyakran nagyon hasonló módon).
• Súlyosan befolyásolta a fiziológiás zéta-potenciált, egy olyan tulajdonságot, amelyet a történelem számos legkárosabb oltásánál láttam (pl. Anthrax és COVID-19).

Sajnos, mivel 2006-ban vezették be, nagyon kevés tudósítás volt a veszélyeiről (vagy a klinikai vizsgálatok során történt csalásról) az amerikai sajtóban, a tudósítások a következők voltak:

2007-ben az NBC News, a HPV vakcina iskolások számára kötelezővé tétele elleni közfelháborodásra reagálva, egy riportot sugárzott, ahol az ellentétes felek röviden vitatták a kötelezővé tételt.

2009-ben a CBS washingtoni állomása egy riportot sugárzott, amely kiemelte a HPV vakcinával kapcsolatos súlyos problémákat.

Egy 2013-as nappali talk show-ban (amely jelentős ellenállásba ütközött utána, és a műsorvezető bocsánatkérésre kényszerült a sugárzásáért):

Valamint két rövid, némileg kritikus CBS riport 2008-ból és 2009-ből (az elsőt Sharyl Attkisson készítette):

Végül néhány riportot sugároztak helyi hírcsatornákon (pl. ez a 2016-os – amelyet azonnal követett egy helyi riport, ahol egy „szakértő” cáfolta azt, és egy 2022-es, amely egy perről szólt):

Megjegyzés: találtam egy másik híradó riportot a YouTube-on a Gardasil által károsított lányokról, amit elfelejtettem letölteni, mielőtt törölték volna „a szolgáltatási feltételek megsértése miatt”.

Azonban, mivel a gyógyszeripar nem birtokolta az európai médiát (mivel ott nem hirdethetnek – bár a Gates Alapítvány mégis talált módot a sajtó megvásárlására^1,2), egy dán csatorna végül készített egy (nagyon visszafogott) 2015-ös műsort a HPV vakcina okozta sérülésekről és a kormány hajlandóságának hiányáról, hogy tegyen valamit ez ellen:

Sok korábbi hírműsorhoz hasonlóan ez is (annak ellenére, hogy rendkívül visszafogott volt abban, amit megemlített) rendkívül ellentmondásos volt, futótűzként terjedt, és sok HPV vakcina által károsított lányt rádöbbentett, hogy nincsenek egyedül.

Összegzés

Az egyik legfontosabb pont, amit RFK ismételten hangsúlyoz, az a gyógyszeripar sajtóra gyakorolt hatalma. Ezzel kapcsolatban gyakran megosztja azt a történetet, hogy közeli barátja (Roger Ailes) a Fox News elnök-vezérigazgatója is volt, és támogatta RFK azon próbálkozását, hogy adásba kerüljön és megvitassa az oltáskritikus dokumentumfilmjét. Azonban mindezek ellenére Ailes nem tehette meg, mivel a Fox hirdetési bevételeinek körülbelül 70-75%-a gyógyszeripari cégektől származott, így a Fox nem engedhette meg magának, hogy elveszítse ezt a bevételt a szponzorok megsértésével.

Ennek nagy része végső soron egy 1997-es FDA döntésből ered, amely legalizálta a gyógyszerreklámokat közvetlenül a fogyasztóknak (ezzel Amerika lett az egyetlen ország Új-Zéland mellett, ahol ez lehetséges). Erre két megoldás körvonalazódik. Először is, RFK csapata történelmi kísérletet tesz a gyógyszerreklámok visszaszorítására és korlátozására (amire már évtizedek óta szükség lett volna).

Másodszor, a legtöbb nagy médiavállalkozás végső soron egyensúlyt teremt a szponzorok meg nem sértése és a közönség meg nem sértése (hanem inkább növelése) között. Azonban a tömegmédia monopóliuma miatt lehetséges volt számukra, hogy ostoba és gyakran hamis tartalmakat sugározzanak, amelyek a szponzoraikat szolgálják anélkül, hogy nézőket veszítenének, és így nem volt ösztönzés arra, hogy a nézők által vágyott igazságot sugározzák. Szerencsére a független médiaplatformok közelmúltbeli felemelkedése (amelyek gyakran megelőzik a hagyományos társaikat) megtörte ezt a monopóliumot.

Például Sharyl Attkisson, Megyn Kelly és Tucker Carlson esetében mindhármuknak el kellett hagyniuk kulcsfontosságú pozíciójukat a fősodratú médiában, hogy független újságírókká váljanak – mégis, most vitathatatlanul nagyobb befolyásuk van, mint akkoriban, de szabadságuk is van arra, hogy arról beszéljenek, amiről szeretnének (pl. amiről a közönség valóban érdeklődik), és így a korábban soha nem említett témák, mint például az oltások veszélyei, széles körű nyilvánosságot kapnak. Hasonlóképpen, több független produkció készült a COVID vakcinák veszélyeiről, mint szinte az összes korábbi vakcináról együttvéve.

Hasonlóképpen, ha megnézted az összes fenti részletet, észrevehetted, hogy az elmúlt évtizedekben az oltáskárosultak mellett nyilvánosan, országos televízióban legtöbbször Barbara Lou Fisher állt ki. Ez részben az ő rendíthetetlen elhivatottságának volt köszönhető, de annak is, hogy rajta kívül nemigen akadt orvos, aki ugyanezt megtette volna — Robert S. Mendelsohn kivételével, aki rendkívül jól beszélt a médiában, és szerepelt az 1983-as Donahue-vitában, de sajnos 1988-ban elhunyt.
A COVID-járvány óta azonban ez gyökeresen megváltozott: most először orvosok egy új, karizmatikus csoportja kap rendszeres médiafelületet, hogy felrázza és tudatosítsa a közvéleményt.

Még tíz évvel ezelőtt sem gondolta volna az oltásbiztonsági mozgalom legtöbb tagja, hogy ilyen változás bekövetkezhet, és ez a változás nagyrészt a hozzátok hasonló olvasóknak és nézőknek köszönhető, akik támogatásukkal lehetővé teszik a független média felemelkedését. Igazán hálás vagyok mindannyiótoknak, akik támogattátok azt a munkát, amit én és sokan mások most végezhetünk.

Megjegyzés: a cikkben szereplő videók közül sokat az NVIC-től származnak, és szintén össze vannak gyűjtve a Rumble csatornámon. Határozottan bátorítom Önt, hogy töltse le őket és készítsen belőlük megosztható tartalmakat, hogy a közvélemény tudomást szerezzen arról, hogy régóta létezett egy ellenállás az oltásokkal szemben, amelyet egyszerűen eltörölt a tömeges cenzúra.