Összefoglaló
Ebben a bejegyzésben feltárom, hogy az egészségügyi rendszer miért van válságban, és miért küzd egyre több ember krónikus betegségekkel. A modern orvoslás, bár hatékony akut problémák kezelésében, nem képes hosszú távon megoldani a civilizációs betegségeket. Az orvosi szemléletmód átalakítása szükséges, hogy a hangsúly a megelőzésre, az egészséges életmódra és az egyén testi-lelki egyensúlyára helyeződjön. Ráadásul, a táplálkozás, a környezeti hatások és az életmódválasztások is jelentősen hozzájárulnak a betegségek terjedéséhez.
Ha nincs időd most olvasni, meghallgathatod audió formájában is a blogcikket, megpróbáltam szépen felolvasni, de pár baki azért így is maradt benne, nézd ezt el nekem, majd ebben is lassan belejövök 🙂
Az amerikai (és az európai) egészségügy és élelmiszeripar egy olyan komplex hálózatot alkot, amely mélyen gyökerező problémákkal küzd, és amely egyre inkább kihat az emberek egészségére. Ebben a blogbejegyzésben lefordítottam a legfontosabb részeit a Tucker Carlson által készített interjúnak, amely feltárja, hogyan vált az amerikai társadalom az ipari érdekek áldozatává, és miért van szükség gyökeres változásokra ahhoz, hogy egészségesebb jövőt építsünk.
A jelenlegi egészségügyi rendszer csapdája
Dr. Casey Means, Stanfordon képzett sebész, aki később a hagyományos orvosi pályát elhagyva a preventív orvoslás felé fordult, világosan megmutatja, hogyan működik a mai amerikai egészségügyi rendszer. A rendszer alapvetően a betegségek kezelésére összpontosít, nem pedig azok megelőzésére. Casey rájött, hogy sebészként csupán a tüneteket kezelte, miközben figyelmen kívül hagyta a betegségek valódi okait. Ez a felismerés és édesannya korai halála (hasnyákmirígy rák diagnózisa után 12 nappal halott volt) vezette ahhoz a döntéshez, hogy feladja a sebészi karriert, és inkább arra koncentráljon, hogy megértse, miért szenvednek egyre többen krónikus betegségekben.
Az amerikai egészségügyi rendszer alapvetően a mennyiségre, nem pedig a minőségre épül. Az orvosokat arra ösztönzik, hogy minél több beteget lássanak el, minél több beavatkozást végezzenek el, és minél több gyógyszert írjanak fel, anélkül hogy valójában foglalkoznának a betegek egészségi állapotának hosszú távú javításával. Ez a rendszer, ahogyan Casey is fogalmazott, “arra épül, hogy a páciensek betegségeiből profitot termeljen.”
A feldolgozott élelmiszerek és a “SAD” avagy a sztenderd amerikai diéta/étrend, valóban “szomorú = sad”
Az amerikaiak egészségi állapotának romlása szoros összefüggésben áll az étrendjükkel. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek az amerikai étrend gerincét képezik, rendkívül károsak az egészségre. Ezek az élelmiszerek tele vannak finomított cukrokkal, feldolgozott gabonákkal és növényi olajokkal, amelyek olyan adalékanyagokat, szennyeződéseket, gyulladáskeltő anyagokat tartalmaznak, amelyek nem léteztek 100 évvel ezelőtt. Az élelmiszeripar célja, hogy ezeket az élelmiszereket minél olcsóbbá és addiktívabbá tegye, ami hosszú távon jelentős egészségügyi problémákhoz vezet.
Calley Means, Casey tesvére, aki politikai tanulmányokat folytatott, rámutatott arra, hogy az élelmiszeripar és a dohányipar összefonódása milyen mélyen gyökerezik az amerikai társadalomban. A 90-es években a legnagyobb élelmiszeripari cégek tulajdonosai közül kettő, az RJ Reynolds és a Philip Morris, valójában a dohányiparból jött. Ezek a cégek az addiktív cigaretták készítésében szerzett szakértelmüket átvitték az élelmiszeriparba, és megalkották az ultrafeldolgozott élelmiszereket, amelyek az amerikai étrend alapját képezik.
Az élelmiszeripar és a dohányipar összefonódása nem csak az amerikai étrendet formálta át, hanem az orvosi irányelveket is befolyásolta. Az élelmiszeripar által finanszírozott tanulmányok révén sikerült kialakítani az élelmiszerpiramist, amely azt sugallta, hogy az állati eredetű zsírok rosszak, míg a szénhidrátok és cukrok jók. Ez a hamis iránymutatás hosszú távon jelentős egészségügyi károkat okozott, mivel az amerikaiak étrendje jelentős mértékben eltolódott az ultrafeldolgozott élelmiszerek felé.
Az élelmiszer-piramis az egyes alapvető élelmiszercsoportokból naponta elfogyasztandó optimális adagok számának ábrázolása. A sokáig biológiai tankönyveinkben is megtalálható piramist 1992-ben az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) hozta létre, nem meglepően épp ezért a gabonák alkották a legszélesebb talapzatát. Az 1992-ben bevezetett piramis az „Élelmiszer-iránymutató piramis” vagy „Helyesen táplálkozó piramis” nevet kapta. Ezt 2005-ben frissítették „MyPyramid”-ra, majd 2011-ben felváltotta a „MyPlate” magyarul okos tányér.
Az orvosi oktatás és a gyógyszeripar korrupciója
Az orvosképzés és a gyógyszeripar közötti szoros kapcsolat szintén súlyos problémákat vet fel. Az amerikai orvosi egyetemek tantervét jelentős mértékben befolyásolja a gyógyszeripar, amely hatalmas összegeket fektet be az orvosi képzésbe. A Stanford Egyetemen például, ahol Casey Means tanult, egy 3 millió dolláros Pfizer-támogatás révén módosították a tantervet. Bár a támogatás elvileg nem járt kötöttségekkel, nyilvánvaló, hogy egy ilyen mértékű pénzügyi támogatás hatással van arra, hogy mit és hogyan tanítanak az orvosi egyetemen.
Az orvosi képzés során a diákok leginkább a farmakológiára és a sebészeti beavatkozásokra koncentrálnak, míg a táplálkozástudomány és a holisztikus szemlélet háttérbe szorul. Az orvosokat arra képezik ki, hogy a tüneteket kezeljék, nem pedig arra, hogy megértsék a betegségek mögötti okokat, és hogy hogyan előzhetők meg azok.
Calley Means, aki a politika világában dolgozott, kiemelte, hogy a gyógyszeripar és az élelmiszeripar hogyan finanszírozza az orvosi kutatásokat, és hogyan befolyásolja az orvosi irányelveket. Az Amerikai Diabétesz Szövetséget például olyan cégek finanszírozzák, mint a Coca-Cola, ami teljesen ellentmondásos, hiszen a cukrozott üdítőitalok a diabétesz egyik fő okozói.
Az amerikai társadalom szellemi válsága
Az interjú azonban nem csak az egészségügyi és élelmiszeripari rendszer problémáira világít rá, hanem egy mélyebb társadalmi és szellemi válságra is. Az amerikai társadalom elvesztette a fókuszt a valóban fontos dolgokról, mint például a gyermekek egészsége és a családi élet jelentősége. Az ipari érdekek által irányított rendszer a családokat háttérbe szorítja, és egyre mélyebb szakadékot teremt az egészséges életmód és a társadalom többi része között.
Casey és Calley Means mindketten arról beszélnek, hogy a szüleik milyen nagy hangsúlyt fektettek a kritikus gondolkodásra és a kérdezésre. A családjukban az volt a legfontosabb, hogy mindig kérdéseket tegyenek fel, és ne fogadják el vakon a társadalmi normákat. Ez a fajta nevelés segített nekik felismerni az egészségügyi és élelmiszeripari rendszerek hibáit, és arra ösztönözte őket, hogy keressék a valódi okokat és megoldásokat.
Minden gyógyszernek van mellékatása, kérdés megéri e?
Több gyógyszert is említenek, amelyeknek jelentős káros hatása lehet a társadalomra. Az egyik ilyen gyógyszer az Ozempic (GLP-1 agonista), amelyet eredetileg cukorbetegek kezelésére fejlesztettek ki, de manapság egyre inkább súlycsökkentő gyógyszerként írják fel. Bár az Ozempic hatásos lehet bizonyos körülmények között, a tömeges felírása komoly kérdéseket vet fel. Aggasztó, hogy a gyógyszer hatására, különösen a középkorú és idősebb egyének, nemcsak a zsírtömeget, hanem jelentős mennyiségű izmot is leadnak. Ez sérülékenyebbé teheti őket az esések és a törések szempontjából és nagymértékben befolyásolhatja a mobilitást, így növelheti a korai halálozás kockázatát. Továbbá, a gyógyszer mellékhatásai között szerepel a pajzsmirigyrák, vesefunkciós zavarok, és hasnyálmirigy–gyulladás is. Kritikát fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszeripar gyakran elhallgatja vagy lekicsinyli ezeket a potenciális veszélyeket, különösen akkor, ha a profit az elsődleges szempont.
Továbbá az Adderall-t nem csupán mint egy modern ADHD kezelésére használt gyógyszert említik, hanem rávilágítanak annak mélyebb történelmi gyökereire is. Az Adderall elődjei, az amfetaminok, eredetileg a náci Németországban váltak széles körben használttá, ahol a katonák harci képességeinek fokozására alkalmazták őket. Ezek a szerek, amelyek akkoriban a gyors reakcióidő és az éberség növelésére szolgáltak, ma már az amerikai diákok és fiatal felnőttek széles körében elterjedtek (15%), különösen a tanulás és a munka teljesítményének javítása céljából. Az Adderall ma egyike a leggyakrabban előírt gyógyszereknek az ADHD kezelésére, de használata gyakran túlmutat a hivatalos indikációkon, ami komoly társadalmi és egészségügyi kérdéseket vet fel.
A videóban említett “Blitzed: Drugs in the Third Reich” című könyv fontos háttérinformációkat nyújt az Adderall történetéről. A könyv részletesen tárgyalja, hogyan használták a náci Németországban az amfetaminokat, hogy fokozzák a katonák teljesítményét a háború alatt. Ez a történelmi elemzés rávilágít arra, hogyan váltak ezek a szerek a modern gyógyszeripar alapvető elemeivé, és hogyan alakult ki a mai, sokszor visszaélésszerű használatuk az amerikai társadalomban. A könyv bemutatja, hogy az amfetaminok, amelyek egykor a hadviselés eszközei voltak, hogyan fejlődtek tovább, és hogyan váltak elérhetővé a nagyközönség számára, jelentős hatást gyakorolva a mai mentális egészségügyi kezelésre és a társadalmi normákra.
Hogyan javíthatunk az egészségünkön?
Az amerikai társadalom egészségügyi válsága megoldható lenne, ha az emberek felismernék, hogy az egészségük és a jólétük nagyrészt a saját kezükben van. Az orvosi és élelmiszeripari rendszerek azonban folyamatosan akadályozzák, hogy az emberek megértsék, miért betegednek meg. A rendszer alapvetően az emberek betegségéből profitál, és nem érdekelt abban, hogy az emberek valóban egészségesek legyenek.
Ahhoz, hogy valódi változásokat érjünk el, elengedhetetlen, hogy megértsük a betegségek valódi okait. Az amerikaiaknak (és ugyanígy az európaiaknak is) fel kell ismerniük, hogy a jelenlegi étrendjük és életmódjuk jelentős szerepet játszik az egészségügyi problémák kialakulásában. Az egészségügyi rendszernek pedig át kell állnia egy megelőzésközpontú szemléletre, amely az emberek valódi jólétét tartja szem előtt.
Ez különösen fontos a jövő generációi számára, mivel a jelenlegi trendek alapján az amerikai gyerekek egészségi állapota is folyamatosan romlik. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a mozgásszegény életmód és az elektronikai eszközök túlzott használata mind hozzájárulnak a fiatalok egészségügyi problémáinak növekedéséhez. A jelenlegi rendszer nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek egészségét is veszélyezteti, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar összefonódása
A videóban bemutatott történetek rávilágítanak arra, hogy az amerikai egészségügyi és élelmiszeripari rendszer alapvető reformokra szorul. Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar közötti összefonódás eredményeként az amerikai társadalom egyre inkább kiszolgáltatottá válik a krónikus betegségekkel szemben. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, az embereknek fel kell ismerniük, hogy az étrendjük és életmódjuk közvetlen hatással van az egészségükre, és hogy a jelenlegi rendszer nem az ő jólétüket szolgálja.
A jövő lehetőségei
A megoldás egyszerű: meg kell érteni, hogy miért betegedünk meg, és meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy javítsuk az egészségünket és életminőségünket. A változás azonban nem csak az egyének szintjén kell, hogy megtörténjen, hanem a társadalmi és ipari szinten is. Az egészségügyi rendszer reformja, az élelmiszeripari szabályozások szigorítása, valamint a társadalom egészségügyi tudatosságának növelése mind alapvető lépések ahhoz, hogy egy egészségesebb jövőt építsünk.
Ehhez szükség van arra, hogy az emberek jobban odafigyeljenek arra, mit esznek, és hogy hogyan élnek. Az élelmiszeriparnak fel kell ismernie, hogy az egészségesebb élelmiszerek előállítása hosszú távon nem csak a társadalom egészségét, hanem a gazdaságot is javíthatja. Az egészségügyi rendszernek pedig át kell térnie egy olyan modellre, amely a megelőzésre és a hosszú távú egészségmegőrzésre koncentrál.
Egy egészségesebb társadalom kialakítása nem könnyű feladat, de lehetséges. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a jelenlegi rendszer hibái és a rossz életmódbeli döntések hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak. Azonban ha hajlandók vagyunk változtatni, és megtesszük a szükséges lépéseket, akkor javíthatjuk az egészségünket és hosszabb, boldogabb életet élhetünk.
Az modern társadalom jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e meglátni a problémákat, és megtalálni rá a megfelelő megoldásokat. Az élelmiszeripar és az egészségügy átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségesebb generációkat neveljünk fel, és hogy egy olyan világot hozzunk létre, ahol a hosszú élet és a jó egészség nem kiváltság, hanem alapvető jog mindenki számára.
Könyvajánló
Jó energia
Szerző: Dr. Casey Means
Mi van, ha a depresszió, a szorongás, a meddőség, az álmatlanság, a szívbetegségek, a merevedési zavarok, a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a demencia, a rák és sok más, életünket kínzó és megrövidítő egészségügyi állapotnak valójában ugyanaz a kiváltó oka?
Képességünk, hogy megelőzzük és visszafordítsuk ezeket a betegségeket – és hihetetlenül jól érezzük magunkat ma – a mi kezünkben van, és egyszerűbb, mint gondolnánk. A kulcs a metabolikus működésünk – az általános egészségünk legfontosabb és legkevésbé megértett tényezője. Ahogy Dr. Casey Means ebben az úttörő könyvben elmagyarázza, szinte minden egészségügyi problémánkat meg lehet magyarázni azzal, hogy a testünk sejtjei milyen jól termelik és használják fel az energiát. Ahhoz, hogy frusztráló tünetektől és életveszélyes betegségektől mentesen élhessünk, sejtjeinknek optimális energiával kell rendelkezniük, hogy képesek legyenek „jó energiát” termelni, azt az alapvető üzemanyagot, amely fizikai és mentális jólétünk minden aspektusára hatással van.
