Elképesztő tanulmányok százai bizonyítják, hogy a DMSO átalakíthatja a rák kezelését

(Forrás: Midwestern Doctor: Hundreds of Studies Show DMSO Transforms The Treatment of Cancer – eredeti cikk itt olvasható)

A DMSO átalakíthatja a rák kezelését?

• ✨ A dimetil-szulfoxid (DMSO) hatékonyan kezeli az állapotok széles skáláját, beleértve a stroke-ot, fájdalmat, szöveti sérüléseket, autoimmun gyulladásokat és rákot is.
• 🌱 A DMSO képes gátolni a daganatsejtek növekedését, és következetesen képes arra, hogy a daganatsejteket visszaalakítsa normál állapotukba.
• 🛡️ A DMSO láthatóvá teszi a daganatsejteket az immunsejtek számára, lehetővé téve, hogy a szervezet olyan tumorokat is elpusztítson, amelyeket korábban az immunrendszer nem ismert fel.
• ⚕️ Hatékonyan kezeli a hagyományos rákkezelések főbb kihívásait, mint például a sugárzás okozta károkat, a kemoterápia toxicitását, és az „gyógyíthatatlannak” tartott áttétes rák okozta fájdalmakat.
• 💊 Jelentősen fokozza számos kemoterápiás gyógyszer hatékonyságát, ami lehetővé teszi, hogy biztonságosabb, alacsonyabb dózisokkal érjük el ugyanazt az eredményt.
• 🍃 Ha bizonyos természetes terápiákkal együtt alkalmazzuk, a DMSO rendkívül hatékony rákkezeléseket hozhat létre, forradalmasítva ezzel a rákgyógyászatot.

🎗️ A rákkezelés komplexitása

A rák az egyik legösszetettebb állapot, amellyel az orvostudománynak szembe kell néznie, hiszen két látszólag azonos rákos betegség hátterében is teljesen különböző okok állhatnak. Emiatt bármely standardizált protokoll (akár holisztikus, akár hagyományos), elkerülhetetlenül kudarcot vallhat bizonyos betegeknél.

Továbbá, mivel a rák körül óriási félelem uralkodik (például abból eredően, amit az ősi, zsigeri félelmek kiváltanak bennünk, vagy ahogyan a közösségünk reagál rá, illetve ahogyan az orvosi rendszer kihasználja mindezt a félelmet, hogy bizonyos terápiákat erőltessen), gyakran nagyon nehéz tiszta fejjel gondolkodni a helyzetről, vagy megtalálni a megfelelő ls kompetens egészségügyi tanácsadót vagy szakembert.

Hasonlóképpen, mivel hatalmas pénzügyi érdekek húzódnak meg a háttérben (például az onkológusok bevételének 65%-a kemoterápiás gyógyszerekből származik, és a rákgyógyszerek jelentik a legjövedelmezőbb gyógyszerpiacot), komoly ellenállás tapasztalható (például egészségügyi testületek vagy elégedetlen rokonok részéről) bárkivel szemben, aki alternatív rákkezeléssel próbálkozik. Ez különösen megnehezíti az alternatív kezelések alkalmazását – főleg, hogy egyik sem működik minden esetben tökéletesen.

👉 Megjegyzés: egy friss cikkben kiemeltem, hogy az urológusok eleinte nem voltak hajlandók használni a Lupront (amit most pubertásblokkolóként is használnak), mert veszélyesnek és hatástalannak tartották. Miután azonban jelentős pénzt kaptak a prosztatarák kezelésére történő felírásáért, gyorsan az első számú gyógyszerré vált.

Dimetil-szulfoxid (DMSO)

Pontosan hat hónapja használtam ezt a hírlevelet arra, hogy felhívjam a figyelmet a DMSO-ra, egy egyszerű, természetben előforduló vegyületre, amely számos rendkívüli gyógyhatással rendelkezik, miközben gyakorlatilag egyáltalán nem toxikus (erről részletesen itt írtam). Amikor az 1960-as években felfedezték, gyorsan Amerika egyik legkeresettebb gyógyszerévé vált, mivel számos „gyógyíthatatlannak” hitt betegséget gyógyított. A tudományos közösség nagy része hamarosan mögé állt, és rövid idő alatt több ezer tanulmány született szinte minden elképzelhető orvosi felhasználásáról. Példaként érdemes megnézni ezt az 1980-as „60 Minutes” műsort is róla.

A videonál be tudod kapcsolni a magyar feliratot a videólejátszó alatti jobb sarokban a CC feliratra kattintva.

Ezekben a cikksorozatban már bemutattam számos bizonyítékot, miszerint a DMSO hatékonyan kezel többek között:

Stroke-ot, bénulást, számos idegrendszeri betegséget (pl. Down-szindróma, demencia) és számos keringési zavart (pl. Raynaud-szindróma, visszerek, aranyér), amelyről itt olvashatsz (ez már le lett fordítva az oldalamra így azt linkeltem).

Szöveti sérüléseket (pl. ficamok, rándulások, bénulásos állapotok), melyről részletesen itt olvashatsz.

Krónikus fájdalmat (pl. porckorong-probléma, bursitis, ízületi gyulladás vagy komplex regionális fájdalomszindróma), amelyről itt olvashatsz.

Számos krónikus autoimmun, gyulladásos állapotot (pl. autoimmun betegségek), melyekről itt olvashatsz.

Különféle fejproblémákat, például fülzúgást, látásromlást, fogászati problémákat és arcüreggyulladást, melyekről itt olvashatsz.

Különböző belső szervi problémákat (pl. fülzúgás, látásvesztés, hasüregi betegségek, fogászati panaszok, hasnyálmirigy- és bélbetegségek), melyekről itt olvashatsz.

Számos bőrproblémát (pl. égési sérülések, visszerek, akne, hajhullás, fekélyek, bőrrák, autoimmun bőrbetegségek), melyekről itt olvashatsz (ez már le lett fordítva az oldalamra így azt linkeltem).

Különféle krónikus fertőzéseket (pl. tinnitus, herpesz, arcüreggyulladás), melyekről itt olvashatsz.

Amikor ezt a cikksorozatot elkezdtem publikálni (mivel a DMSO egyszerre hatékony és könnyen elérhető szer), gyorsan nagy figyelmet kapott. Ennek köszönhetően több ezer emberhez jutott el, és rövid idő alatt népszerű lett. Közel sem számítottam arra, hogy ekkora sikere lesz: azóta már közel kétezer visszajelzést kaptam olyan emberektől, akik használták a DMSO-t, és gyakran rendkívüli eredményekről számoltak be – különösen krónikus fájdalmak esetében.

Ez egyben rávilágít arra is, hogy a DMSO évtizedek óta milyen hatékonyan rejtve maradt a nyilvánosság elől, pedig számtalan esetben segíthetett volna az embereknek. A cikksorozat egyik megdöbbentő tanulsága számomra éppen az volt, hogy még a természetgyógyászatban jártas emberek közül is sokan most hallottak először erről a szerről. Ez pedig sajnos jól példázza, hogy az orvosi-ipari komplexum milyen hatékonyan képes eltüntetni bármit, ami veszélyeztetheti az érdekeit. Például az FDA – meglehetősen kicsinyes okokból – mindent megtett annak érdekében, hogy háttérbe szorítsa a DMSO-t.

Különösen érdekes, hogy miközben a DMSO daganatokra gyakorolt hatása kapcsán még a korábban felsorolt betegségeknél is jóval több kutatás és publikáció készült, a köztudatba ez a téma jutott el a legkevésbé. Már hónapok óta szerettem volna erről írni (különösen azért is, mert van egy elképesztő, természetes alapú rákkezelési protokoll, ami kifejezetten DMSO-t használ), de mindezidáig nem volt reális, annyira sok szakirodalmat kellett átnéznem. Külön köszönettel tartozom mindenkinek, aki támogatja ezt a hírlevelet, hiszen nélkülük nem lett volna lehetőségem arra, hogy ilyen mélységben belemerüljek az orvoslás ezen fontos, de elfelejtett aspektusaiba. (Aki teheti támogassa a doktor munkáját egy havi előfizetéssel – szerk. megjegyzése.)

A ráksejtek differenciálódása

Az élet kezdetén az első sejt még bármivé átalakulhat. Ahogy azonban osztódni kezd, lehetőségei fokozatosan beszűkülnek, egészen addig, amíg minden sejttípus elfoglalja a számára kijelölt helyet a testben. Ezt a folyamatot differenciálódásnak nevezzük, amely jelentős érdeklődést vált ki az orvoslásban, mivel a differenciálatlan sejtek (például őssejtek) képesek lehetnek elveszett sejtek pótlására azáltal, hogy differenciálódnak. A rák egy úgynevezett dedifferenciációs betegség, amely során a normális sejtek egy ősi túlélő programot aktiválnak, elveszítik szerkezetüket, rendezettségüket és kapcsolatukat a test egészével, majd féktelenül osztódva terjednek, és végül felemésztik a testet.

🌱 Így tehát minden olyan hatóanyag, amely képes lenne a ráksejteket differenciálódásra késztetni, és ezzel újra normális sejtekké alakítani, hatalmas segítség lehetne a rák kezelésében. Sajnos azonban jelenleg csupán egyetlen igazán „hatékony” szer vált általánosan elfogadottá az orvosi gyakorlatban: az all-transz-retinsav (az A-vitamin egy metabolitja), amelyet promielocitás leukémia (egy viszonylag ritka ráktípus) kezelésére használnak.

„Jelenleg tizenkét olyan tumorsejt-típus ismert a laboratóriumban, amelyben a DMSO képes a sejteket normál állapotuk felé visszaalakítani” – mondta nekem Dr. Jacob. — Morton Walker, 1983

😔 Szomorú tény, hogy ahogyan azt egy 2023-as áttekintő tanulmány is idézi, amely összegyűjtötte a DMSO daganatokat differenciáló hatását bizonyító tanulmányokat:

„A közelmúltban a DMSO bekerült biológiai alapú daganatterápiákba, valamint több FDA által jóváhagyott immunterápiás eljárásba, például a CAR-T sejtes terápiába és a melanóma kezelésére használt Mekinist-be (trametinib DMSO). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a DMSO farmakológiai oldószerként és krioprotektív anyagként való biológiai szerepe elismert, sehol nem említik meg azt a tényt, hogy a terápiás hatását is jelentősen fokozhatja ezekben a kezelésekben.”

👉 Megjegyzés: Bár az orvoslásban általában tartózkodnak a természetes rákterápiák kutatásától, a DMSO-t kifejezetten széles körben alkalmazzák a rákkutatásban, mert nagyon hatékonyan támogatja annak különböző aspektusait. Ez vezetett ahhoz a furcsa helyzethez, amit fentebb leírtunk.

🔬 Hogyan kezdődött?

Ez a történet még 1971-ben kezdődött, amikor az Egyesült Államok egyik vezető virológusa véletlenül felfedezte, hogy leukémiás sejtek (konkrétan eritroblasztok, amelyek egy viszonylag ritka ráktípust okoznak) 2%-os koncentrációjú DMSO hatására képesek visszadifferenciálódni normális sejtekké (ami akár 5 napot is igénybe vett). 3%-os koncentráció esetén a növekedésük leállt, 5%-nál pedig elpusztultak.

📌 További fontos eredmények:

• A ráksejtek nem fejlesztettek ki rezisztenciát a DMSO-val szemben, bár későbbi kutatások időnként azt mutatták, hogy egy kisebb részük mégis ellenálló lehetett vele szemben. Azonban a rezisztens sejteken a butirát képes volt a differenciálódás kiváltására (a butirát és a DMSO egymás hatását kölcsönösen erősítették vagy gyengítették).
• A kutatások feltárták a mechanizmust, bizonyították, hogy a differenciáció folytatódik még jóval azután is, hogy a DMSO-t eltávolították a környezetből, és hogy ez a differenciálódás egyes esetekben visszafordíthatatlan lehet.
• Bizonyították, hogy egyes szteroidok képesek gátolni vagy támogatni a DMSO differenciációt elősegítő képességét.
• Kiderítették, hogy a differenciáció folyamata hosszú ideig fennmaradhat, még akkor is, ha már nincs jelen a DMSO.
• Bizonyították, hogy a DMSO képes DNS-szinten is beavatkozni a sejtek működésébe, elősegítve a differenciációt és érési folyamatokat. (forrás)

Ezt követően általánosan elfogadottá vált, hogy a DMSO differenciálja az erythroleukémiás sejteket, és ezt több évtizedes vizsgálatok is alátámasztották.1, 2, 3, 4, 5,6, 7, 8, 9,10, 11, 12, 13,14, 15, 16, 17,18, 19, 20, 21,22, 23, 24, 25,26, 27, 28, 29,30, 31, 32, 33,34, 35, 36,37, 38, 39, 40,41, 42, 43,44, 45, 46, 47,48, 49, 50,51, 52, 53, 54,55, 56, 57, 58,59, 60,61, 62

👉 Megjegyzés: A DMSO erythroleukémiás sejtek differenciálására való képességét annyira elismerték , hogy 1992-ben kiválasztották a nemzetközi űrállomáson végzett mikrogravitációs kísérlethez.

Mivel az eritroleukémia szoros rokonságban áll a gyakoribb akut limfoblasztos leukémiával (AML), több évtizedes vizsgálatok szerint a DMSO differenciált AML-t is kimutatta.1, 2, 3, 4,5, 6, 7,8, 9, 10, 11,12, 13, 14,15, 16, 17,18, 19, 20,21, 22, 23,24, 25, 26, 27,28, 29, 30,31, 32, 33,34, 35, 36,37, 38, 39,40, 41,42, 43, 44,45, 46, 47,48, 49, 50,51, 52,53, 54, 55,56, 57, 58,59, 60, 61,62, 63,64, 65, 66,67, 68, 69,70, 71, 72,73, 74,75, 76, 77,78, 79, 80,81, 82, 83,84, 85, 86,87, 88, 89,90, 91, 92,93, 94, 95

Ezenkívül a DMSO számos más rákos megbetegedést is differenciált.

🩸 Vérrák: akut promielocitás leukémia,1,2 krónikus myeloid leukémia,1,2,3 cutan erythromyeloleukémia,1 szőrsejtes leukémia,1 hisztiocitás limfóma,1,2, 3non-Hodgkin limfóma,1 T-sejtes leukémia,1 T-sejtes limfóma1

🧠 Szervi rákok: 1,2,3,4,5,6 mell, vastagbél,1 nyelőcső,1,2 bél1,2 vese,1,2 máj,1,2,3,4,5,6,7,8 tüdő,1,2,3,4 prosztata,1,2 végbél,1 petefészek,1,2 gyomor1, pajzsmirigy

🎗️ Egyéb rákos megbetegedések: 1,2,3,4,5,6 fibroszarkóma,1,2 melanoma,1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11, nasopharyngealis, rhabdomyosarcomák 1, 2 daganatok (burgonyában)1

Összességében ezek a tanulmányok kimutatták, hogy:

A DMSO általában differenciálta a rákos sejteket (ritkán fordult elő olyan kutatás, amelyben nem), mégpedig dózisfüggő módon (pl. gyakran használt koncentráció: 0,5–2%). Magasabb koncentrációknál (pl. 1,5%-nál) ezek a változások gyakran tartósnak bizonyultak. Egyes esetekben azonban egy kisebbségnyi DMSO-rezisztens sejtcsoport is megjelent, amihez további differenciáló anyagokra volt szükség.

A ráksejtek növekedése, proliferációja és túlélése gyakran párhuzamosan csökkent. Ezzel egyidejűleg a daganatszuppresszor gének (pl. P21, PTEN, RB) expressziója növekedett, a daganatot elősegítő fehérjék elnyomódtak, a ráksejtek meggyengültek (például átmeneti DNS-károsodások 1, 2 révén), és programozott sejthalálba léptek. A rákot kiváltó faktorok (például a C-myc 1, 2, 3, C-myb, nucleolaris antigén p145) .

Differenciáció során számos anyagcsere-útvonal aktivitása növekedett (például a JAK–STAT, ERK, NF-kB útvonalak, hiszton H2A foszforilációja elnyomódtak), valamint kulcsfontosságú sejt enzimek expressziója (Protein kináz C 1, 2, 3, PI 3-kináz, TXA₂, valamint Protein Kináz C, CYP3A4, citokróm b5 reduktáz, PI 3-kináz, citokróm b5 reduktáz, CYP3A4, továbbá acetilkolinészteráz és karbonanhidráz aktivitás is fokozódott).

Több fehérje szintje emelkedett (pl. GPI-80, Fibronectin, GPI-80, TNF-α, kalcium), és nőtt az intracelluláris kalcium koncentrációja, valamint fokozódott a nukleozidok sejten belüli szállítása. Jelentős változások történtek a G-fehérjék jelátviteli folyamataiban is.

Csökkent néhány anyagcsere-funkció (például a glükóz transzport, transzferrin szintézis, diacilglicerin-szintézis, transzferrin, diacilglicerol szintézis, PI-transzfer protein asszociációja a sejtmaggal, valamint a hemoxigenáz-1 aktivitása is csökkent).

Egyes tényezők fokozták a DMSO differenciáló hatását (például TNF-α, PP2, PTEN elnyomása), míg más tényezők csökkentették azt (például azbeszt, dexametazon, hidrokortizon, lítium-klorid, hyperthermia). Ugyanakkor a mikrogravitáció vagy a hipertermia nem mindig befolyásolta a hatását.

👉 Megjegyzés: léteznek más olyan vegyületek is, amelyek időnként képesek differenciációt indukálni, de számos esetben a DMSO sokkal hatékonyabb ezeknél (például az oxitocin bizonyos sejteket szívsejtekké képes alakítani, de ha azok kezdetben csak egyrétegűek, akkor nem differenciálja őket teljesen, miközben a DMSO igen).

A ☀️ D-vitaminról többször is kimutatták, hogy szinergikusan erősíti a DMSO AML-sejteket differenciáló hatását 1, 2, 3, 4 (kivéve ebben a tanulmányban), és képes elkötelezni az AML-sejteket, hogy makrofágokká differenciálódjanak 1, 2. Ugyanakkor az eritroleukémiás sejtek DMSO által kiváltott differenciálódását gátolta.1, 2

A retinsav (az A-vitamin metabolitja) szintén ígéretesnek bizonyult a ráksejtek differenciálásában, és szinergikusan hat a DMSO-val együtt alkalmazva 1, 2. A retinsav a DMSO-tól eltérő differenciációs útvonalat használ.1, 2 Ezek mellett más biokémiai hatások is felmerültek a DMSO differenciáló képességének magyarázatára (például egy tanulmány szerint a DMSO szabadgyökökkel való kölcsönhatása idézheti elő a differenciációt).

👉 Megjegyzés: erőteljes etikai kifogásaim vannak az állatkísérletekkel szemben, és őszintén remélem, hogy mivel ezekből már így is rengeteg készült, nem kell újra elvégezni őket azért, hogy „bizonyítsák” a DMSO hatékonyságát.

Strukturális változások

Egy nemrégiben készült tanulmány (amit később részletesen tárgyalok a cikkben) kimutatta, hogy 1%-os DMSO jelentősen megváltoztatta a melanómasejtek citoszkeletonját, miközben normális sejteknél nem okozott ilyen változást.

Felmerült az a feltételezés is, hogy a DMSO a ráksejtek abnormális citoszkeletonját módosítva képes differenciációt előidézni. Más adatok is összekapcsolják a DMSO differenciáló hatását a citoszkeleton változásaival, például:

Egy korai tanulmány szerint a DMSO négy nap alatt fokozatosan átszervezte a melanómasejtek citoszkeletonját, ami differenciálta és megállította növekedésüket.

A citokalazin-B, amely megzavarja a citoszkeleton szerkezetét, képes megakadályozni, hogy a DMSO differenciálja az eritroleukémiás sejteket.

A tumorsejtek általában rendezetlenül nőnek a tenyészetben, szemben a normális sejtek rendezett növekedésével. Kimutatták, hogy a sejtkultúrához adott 1–2%-os DMSO 3 nap alatt drámaian csökkentette ezt a rendezetlenséget, rendezett egyrétegű sejtrétegeket hozva létre, amelyek hasonlítanak a nem daganatos fibroblasztokhoz – ezt a változást valószínűleg a normalizált citoszkeleton okozza.

👉 Megjegyzés: egy tanulmány Raman-spektroszkópiával is vizsgálta a DMSO által indukált AML differenciációt.

A DMSO más strukturális változásokat is előidéz a rákos sejtekben:

Megállapították, hogy a DMSO megváltoztatja a sejthártya átmeneti hőmérsékletét (33,0°C-ról 36,8°C-ra emeli), ezzel gél-szerűbb állapotba hozva azt, ami korrelálni látszott a leukémiás sejtek differenciálódásával. Egy későbbi tanulmány szerint más AML differenciáló vegyületeknek is hasonló hatásuk van.

Egy 1969-es tanulmány elektronmikroszkópiával kimutatta, hogy a DMSO a sűrű, gélszerű citoplazmát és struktúráit homogén, folyékony (szol) állapotúvá alakítja. Egy másik korai vizsgálatban szintén megfigyelték, hogy a DMSO képes volt „feloldani” ezt a rostos akadályt, lehetővé téve, hogy számos, DMSO-val kevert daganatellenes gyógyszer (pl. vinblasztin) normalizálja a ráksejtek struktúráját (bár még jóindulatúan túlnövekedve).

Amikor eritroleukémiás sejteket DMSO-val kezeltek, a citoplazma savassága nőtt (pH 0,18-al csökkent), és víztartalma gyorsan csökkent (15 perc alatt 12%-kal, 9 óra alatt 23%-kal).

Az AML-sejtek differenciációja során a DMSO jelentősen csökkentette a sejtek viszkozitását1,2, valamint az eritroleukémiás sejtek negatív felszíni töltését és elektroforetikus mobilitását is jelentősen csökkentette1,2, ami a sziálsav-tartalmuk elvesztésével volt magyarázható.

Egy vizsgálat során, amely azt kutatta, hogy a DMSO differenciáló hatása összefügg-e a sejthártya változásaival, két különböző rákos sejtvonal membránjainak lipid-összetételét elemezték DMSO-kezelés előtt és után. Megállapították, hogy a DMSO megnövelte a negatív töltésű foszfolipid-tartalmat, miközben csökkentette a neutrális lipidek mennyiségét (ezáltal növelve a membrán fluiditását). Mivel a sejtek külső negatív töltése javítja a zéta-potenciált, és a nagyobb membránfluiditás lehetővé teszi, hogy több foszfolipid érintkezzen a sejtkörnyezet víztartalmával, mindez arra utal, hogy a DMSO javíthatja a ráksejtek zéta-potenciálját (ezt a hatást a DMSO normál sejtekre is kifejti).

👉 Megjegyzés: egy további tanulmány is elemezte a membrán-lipidek DMSO általi változását differenciáció során.

A sejtek elektromos töltöttsége, belső vízállapota és a rák kialakulása közötti összefüggések

Számos fent említett kutatás rávilágít egy régóta ismert jelenségre: a rákos átalakulás részben összefügg a sejtek belső elektromos töltöttségével és a sejten belüli víz szerkezetével.
Ideális esetben a sejtekben található víznek energiát termelő, folyékony kristályszerű állapotban kellene lennie, amit például a membrán átmeneti hőmérsékletének növekedése is támogat. Erről a témáról korábban már bővebben írtam itt.

👉 Megjegyzés: Ezek a változások, illetve maga a rák kialakulása is gyakran összefügg a sejtek energiaszintjének csökkenésével, amelynek hátterében általában a mitokondriumok működési zavara áll. Több tanulmány szerint a DMSO képes fokozni a mitokondriumok energiatermelését, és lehetővé teszi számukra, hogy működésüket akkor is folytassák, amikor már károsodtak.¹, ², ³

💧 Poláris oldószerek szerepe a rák elleni küzdelemben

Bizonyos bizonyítékok szerint a DMSO rákellenes hatása annak is köszönhető, hogy poláris oldószerként viselkedik:

• Több kutatócsoport is igazolta, hogy a poláris oldószerek képesek gátolni az egerekbe oltott emberi daganatok növekedését, és bizonyos poláris vegyületek képesek rákos sejtek differenciációját előidézni.
• A poláris oldószerek (például a DMSO) képesek a rendezetlen, szorosan egymás mellé tömörülő ráksejteket átstrukturálni, olyan párhuzamosan rendezett orientációba, amely a nem rákos szövetekre jellemző. Ezt megerősítette egy Sloan-Kettering intézet által készített amerikai kormányzati jelentés is, amely azt találta, hogy a DMSO megváltoztatja a ráksejtek felszíni fehérjéit, lazább sejtszerkezetet és lassabb növekedési sebességet eredményezve.

🧬 Miért fontos mindez?

Az említett kutatások alapján a DMSO egy olyan vegyületnek tűnik, amely egyszerre képes:

• ✨ normalizálni a ráksejtek elektromos és vízállapotát,
• 🔋 javítani a sejtek energiaellátottságát,
• 🌊 szerkezetileg rendezni és differenciálni a tumorsejteket.

Ezek a változások együttesen jelentősen hozzájárulhatnak a rák terápiás megközelítéséhez, és új utakat nyithatnak a természetes és kíméletes rákkezelések területén.
Íme a részletes magyar fordítás, linkekkel együtt, jól áttekinthető formázással, címekkel és kiemelésekkel:

🌊 Egyéb poláris oldószerek hatásai és jelentőségük

• Más poláris oldószerekről is kimutatták, hogy képesek sejtdifferenciációt előidézni (pl. lásd ezt a tanulmányt és ezt a tanulmányt).
• A DMSO azon képessége, hogy fokozza bizonyos rákos sejtek immunfelismerhetőségét, valószínűleg abból adódik, hogy megváltoztatja a sejtmembrán felszínén található antigéneket vagy receptorokat.
• A poláris oldószerek lehetővé teszik, hogy kemoterápiás szerek olyan sejtekbe is bejussanak, amelyekbe normál körülmények között nem tudnának behatolni (és a vér-agy gáton is képesek átjuttatni, így az egyébként nehezen kezelhető agydaganatok is elérhetővé válnak a kemoterápia számára). Ez rendkívül fontos, mivel sok esetben veszélyesen magas kemoterápiás dózisokat kell alkalmazni, hogy biztosan elérje a gyógyszer az agyat.

🔬 Pleomorfizmus – az elfeledett orvosi paradigma

A pleomorfizmus az orvoslás egyik elfeledett ága, amely szerint a mikroorganizmusok képesek különböző alakokat (morfológiákat) felvenni, ezek közül egyes formák pedig kifejezetten károsak lehetnek az egészségre. Korábbi alternatív rákterápiák úttörői – például Rife és Naessens – úgy gondolták, hogy ezek a nehezen kimutatható mikroorganizmusok okozzák a rák bizonyos típusait. Ahogy korábban már bemutattam ebben a cikkemben, ezek a szervezetek sok autoimmun betegséghez is kapcsolódnak.

🧪 Egy 1967-es orosz kutatás eredményei

Egy 1967-ben végzett orosz tanulmányban rákos betegeknél pleomorf baktériumokat próbáltak kimutatni. Bár a tenyésztésük nehézségekbe ütközött, végül sikeresen izolálták ezeket a baktériumokat több beteg véréből, valamint olyan emberek véréből is, akik hosszabb ideje rákban elhunyt emberekkel érintkeztek.

Páciensek vérmintáiból nyert tenyészetek

– Összesen 53 betegtől 59 vérmintát vettek (néhány betegtől többször is kellett mintát venni).
– Emellett 17 daganatból közvetlenül is vettek mintát, melyek közül 16-ból sikerült baktériumot kitenyészteni; az egyetlen negatív eredmény egy granulómás csomóból származott. Egy esetben a daganatból kétszer kellett mintát venni, mivel az első mintavételből nem sikerült kinyerni a baktériumokat.
– Bizonyos esetekben a mikroorganizmusokat közvetlenül a sejtek belsejében is megtalálták.

👉 Megjegyzés: A baktériumok morfológiáját a tanulmány részletesen ismerteti, és lényegében megegyezik azzal, amit más pleomorf kutatók az évek során leírtak.

Három különböző hatóanyagot teszteltek a baktériumokon: etambutolt (egy antibiotikum), lizozimet (egy enzim, amely számos nyálkahártya-váladékban található, és amely védi a szervezetet a behatoló szervezetektől), valamint DMSO-t. Azt találták, hogy a lizozim tett egy kicsit, de a DMSO sokkal többet.

TSB = Trypticase szójabroth. vonB = von Brehmer közeg. S = serkentett növekedés.

A DMSO hatását szemléltető növekedési görbék sorozatát is rendelkezésre bocsátották (az egyiket megjegyeztem, hogy azonosítani lehessen, mit jelképeznek az egyes szimbólumok).

👉 Megjegyzés: amikor DMSO-t adtunk friss leukémiás vérmintákhoz, az teljesen gátolta a vérben szabadon lévő vagy a krénes vörösvértestek perifériájához tapadt részecskék táncoló mozgását (egy másik gyakori pleomorf megfigyelés), de egyáltalán nem károsította a vörösvértesteket.

Tekintettel arra, hogy ezek a mikroorganizmusok rákos elváltozásokat idézhetnek elő, a DMSO azon képessége, hogy elpusztítja őket (mivel a sejtfal nélküli kis baktériumok a legérzékenyebbek a DMSO-ra), potenciálisan magyarázatot adhat a dedifferenciáló tulajdonságaira is. Hasonlóképpen, az a képessége, hogy képes ezeket eliminálni, magyarázatot adhat arra, hogy a DMSO miért kezel olyan sok autoimmun betegséget hatékonyan.

🧫 Pleomorf baktériumok érzékenysége különböző kezelésekre

A kutatók három különböző hatóanyagot teszteltek a baktériumokon:

– Etambutolt (antibiotikum)
– Lizozimet (a test nyálkahártyáinak védelmét szolgáló természetes enzim)
– DMSO-t

Az eredmények szerint a lizozim enyhe hatást fejtett ki, viszont a DMSO jóval hatékonyabbnak bizonyult.

📈 DMSO hatása a pleomorf baktériumok növekedésére

A tanulmányban a kutatók több olyan növekedési görbét is közöltek, amelyek jól szemléltetik a DMSO hatását ezekre a mikroorganizmusokra (az egyik ilyen grafikont magyarázó megjegyzésekkel is elláttam, hogy könnyebb legyen értelmezni a jelöléseket).

👉 Megjegyzés: Amikor a DMSO-t friss leukémiás vérmintákhoz adták, teljesen megszüntette a vérben szabadon mozgó, illetve a rücskösödött (krenált) vörösvértestek szélén található részecskék jellegzetes „táncoló” mozgását (ez egyébként egy gyakori jelenség a pleomorf baktériumok jelenlétében), miközben egyáltalán nem károsította a vörösvértesteket.

🦠 Miért fontos ez?

Mivel ezek a mikroorganizmusok potenciálisan szerepet játszhatnak a rák kialakulásában, a DMSO azon képessége, hogy képes ezeket hatékonyan eliminálni (a kis, sejtfal nélküli baktériumok ugyanis a legérzékenyebbek a DMSO-ra), további magyarázatot adhat arra, hogy a DMSO miért tudja a ráksejteket újra differenciálni normális sejtekké.

Emellett a pleomorf baktériumokat elimináló képessége azt is megmagyarázhatja, hogy miért olyan hatékony a DMSO számos autoimmun betegség kezelésében is.

A rák növekedésének gátlásaAmikor a DMSO differenciálta a rákos sejteket, gyakran megfigyelték, hogy lassította azok növekedését tenyészetekben vagy beültetett állatokban (pl. 62,6%-kal a petefészekrákos sejteknél 5 nap után). Ezt a jelenséget viszont különböző rákos megbetegedésekben figyelték meg, beleértve azAML-t1,2,3, az emlőrákot1 (hatékonyabban, mint a talidomid), a Burkitt-limfómát1,2 CML1 vastagbélrák,1,2 eritroleukémia,1 bélrák,1,2 májrák,1,2,3 tüdőrák,1,2,3 melanoma,1,2,3,4,5,6 orrgarat,1 burgonyatumor,1 végbélrák,1 petefészekrák,1,2,3 prosztatarák,1,2,3,4 (és a hormonszuppresszióval szembeni rezisztencia megszüntetése ), szarkómák1.

🎯 További mechanizmusok, amelyek révén a DMSO gátolja a rákos sejtek proliferációját

A korábbi szakaszokban említetteken kívül további mechanizmusokat is azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a DMSO ráksejt-növekedést gátló képességével:

• A DMSO jelentősen csökkenti a c-myc és ras génexpresszióját (¹, ²), akár 80-90%-kal is. Ezek a gének köztudottan szorosan kapcsolódnak a kontrollálatlan rákos növekedéshez.
• Csökkenti a telomeráz aktivitását, amely lehetővé teszi a ráksejtek korlátlan osztódását (forrás).
• Csökkenti az AP-1 fehérje szintjét, amely szorosan összefügg a ráksejtek terjedésével, és az új rákellenes kutatások egyik célpontja (¹, ²).
• Növeli a HLJ1 tumorszupresszor fehérje expresszióját (¹, ², ³), valamint képes a mutálódott p53 fehérjét funkcionális formájába visszaállítani.
• Megállítja és szinkronizálja egyes halhatatlan sejtvonalak kontrollálatlan növekedését, helyreállítva a kontaktgátlásukat, így ezek a sejtek már nem nőnek tovább, amikor más sejtekkel érintkeznek (forrás).

👉 Megjegyzés: a rapamicin fokozta a DMSO AML növekedését gátló hatását, míg a dexametazon ezzel szemben gátolta az eritroleukémia differenciációját.

🌀 A DMSO és a programozott sejthalál (apoptózis)

A DMSO gyakran nemcsak differenciálja a ráksejteket, hanem egyúttal programozott sejthalált (apoptózist) is előidéz bennük. Több kutatás is igazolta, hogy a DMSO fokozza az apoptózist az alábbi ráksejtekben:

• Differenciált AML-sejtekben (forrás).
• EL-4 limfómasejtekben (a kaszpáz-9 útvonal aktiválásával) (forrás).
• Hisztiocitás limfómában, még akkor is, ha anti-apoptotikus Bcl-2 fehérjét termeltek (¹, ², ³). Ez részben a DMSO mitokondriális membrándepolarizációt fokozó, illetve egy eddig ismeretlen tirozin-kináz aktiválását kiváltó hatásának köszönhető (forrás).
• Timusz limfómában, a c-myc expresszió csökkentésével, amely csökkenti az ornitin-dekarboxiláz (ODC) aktivitását (forrás).
  👉 Megjegyzés: egy másik FDA által engedélyezett rákellenes gyógyszer is csökkenti az ODC aktivitását, de csak gátolja a sejtnövekedést, apoptózist nem vált ki.

📌 További megfigyelések a DMSO rákellenes hatásairól

A korábbi szakaszban ismertetett hatások mellett még más mechanizmusok is összefüggésbe hozhatók a DMSO daganatellenes képességével:

• A DMSO képes csökkenteni a daganatszerű makrofágok proliferációját CSF-1R receptoraik szintjének csökkentése révén.
• A rákot okozó SV-40 vírussal transzformált humán bőrsejtekben (keratinocitákban) is apoptózist vált ki 2,5%-os koncentrációban, míg a normális keratinocitákban nem okozott ilyen hatást (forrás).

👉 Megjegyzés: egy tanulmány szerint a DMSO hatására nem volt jelentős kaszpáz-9 aktiváció (amely az intrinszik apoptotikus útvonalat képviseli), így valószínűleg a DMSO az extrinszik apoptotikus útvonalon keresztül idézi elő a sejthalált.

⚖️ A DMSO rákellenes hatásának dózisfüggése

Számos tanulmány igazolta, hogy a DMSO daganatellenes tulajdonságai dózisfüggően jelentkeznek. Például:

• A DMSO melanóma-sejteket differenciált és növekedésüket dózisfüggően gátolta (0,5%-os koncentráció 31,4%-os gátlást eredményezett, míg a 2%-os koncentráció már 88,94%-kal csökkentette a növekedést). Legalább 1,5%-os koncentráció esetén ez a hatás véglegessé vált, tartósan differenciálta a melanómát és lassította növekedését.
• Egy 2014-es kutatásban egerekbe implantált emlőráksejteknél mutatták ki, hogy a daganat növekedésének beindulása után adott DMSO önmagában, dózisfüggően csökkentette a daganatok méretét (szemben a kontroll sóoldattal).

• Egy 2019-es kutatás szerint a DMSO szintén dózisfüggően csökkentette emlő- és tüdőráksejtek életképességét.

• Egy 2020-as tanulmányban kutatók megállapították, hogy a DMSO (5%-os koncentrációban) jelentősen (akár 69%-kal) csökkentette az eritroleukémia, AML, máj- és emlőráksejtek proliferációját, valamint csökkentette a CDK2 és a ciklin A expresszióját (amelyek a daganatos növekedéshez szükségesek). Ez a gátló hatás már 2%-os koncentrációtól jelentkezett, és a koncentráció növelésével egészen 10%-ig fokozódott.
• Egy másik, 2020-as kutatásban kimutatták, hogy már 2%-os DMSO koncentráció is gátolta az emberi daganatsejtek növekedését (1%-nál még nem), és ez a hatás tovább erősödött 5-6%-os koncentrációig. A DMSO ebben a koncentrációban sejtkárosodást is okozott, valamint csökkentette a CDK2 és a ciklin A szintjét.

👉 Megjegyzés: A Burkitt-limfóma sejtjeinél érdekes módon a DMSO általában apoptózist okoz, de egy szűk koncentráció-tartományban (1-2%) ezt az apoptózist paradox módon gátolta – ilyen jelenséget más daganattípusnál nem figyeltek meg. Néhány tanulmány szerint (például ez) a DMSO bizonyos körülmények között növelheti a daganatsejtek életképességét vagy áttétképző potenciálját, de a kutatások túlnyomó többsége egyértelműen gátló hatásról számol be.

• Egy 1967-es tanulmány többször is kimutatta, hogy a 2%-os DMSO hatékonyan pusztította el a leukémiás fehérvérsejtek többségét, miközben a normál (egészséges) fehérvérsejtek sokkal nagyobb ellenállást mutattak, különösen, ha a DMSO-val való érintkezés időtartama nem haladta meg az egy napot.
• Egy 2020-as tanulmány szerint a DMSO jelentősen gátolta négy különböző rákos sejtvonal proliferációját, és jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint az alkohol vagy a metanol.

🔬 DMSO rákellenes hatása nagyon alacsony koncentrációkban

Talán legfontosabb eredményként, egy 2021-es kutatás kimutatta, hogy már rendkívül alacsony DMSO-koncentráció (a vizsgált legalacsonyabb: 0,0008%) is jelentősen befolyásolta a ráksejtek biokémiai aktivitását. Ez megmagyarázhatja, miért képes a testben szétterjedő kis mennyiségű DMSO is befolyásolni a daganatokat.

🐁 Állatkísérletekben igazolt rákellenes hatások

Számos állatkísérlet szintén igazolta, hogy a DMSO hatékonyan kezel különböző daganatokat állatokban:

• Egy 1989-es kutatásban agresszív prosztatadaganattal rendelkező patkányok 2,5%-os DMSO-t kaptak szájon át, ami jelentősen lelassította a daganat növekedését.
• Egy 1967-es egérkísérletben emlőrákot indukáltak, és megállapították, hogy a DMSO ivása kis mértékben csökkentette a daganat kialakulásának gyakoriságát, és mérsékelte a daganat okozta testsúlycsökkenést is.
• Egy 2008-as MRI-vizsgálat során egerekbe ültetett daganatok érhálózatát elemezték egyhetes DMSO-kezelés előtt és után. A kutatás szerint a DMSO jelentősen csökkentette a daganat érhálózatának áteresztőképességét, ami kulcsfontosságú lehet, hiszen a „lyukas”, áteresztő erek hozzájárulnak a daganat gyors növekedéséhez és áttétek képződéséhez, gyulladást okozhatnak, és akadályozhatják a kemoterápiás szerek hatékony bejutását a daganatsejtekhez.

👉 Megjegyzés: Számos holisztikus gyógyászati irányzat szerint a daganatok egyik fő oka a szövetek rossz vér- és nyirokkeringése. A DMSO kimagaslóan hatékony a vérkeringés javításában (erről itt olvashatsz bővebben), így ez is hozzájárulhat daganatellenes hatásához.

• Egy 2011-es kutatásban egereknél Dalton-limfómát idéztek elő, majd DMSO-t injekcióztak be, ami jelentős daganatregressziót okozott. A DMSO megnövelte a TNFα és a p53 fehérjék szintjét a limfómasejtekben, ezzel megzavarta anyagcsereútjaikat, és beindította az apoptózist (a normál fehérvérsejtek eközben sértetlenek maradtak).
• Hörcsögöknél kimutatták, hogy a DMSO képes megelőzni bizonyos rákkeltő vegyületek (9,10-dimetil-1,2-benzantracén és 3-metilkolantrén) által okozott daganatokat. Két további tanulmányban (¹, ²) megállapították, hogy a DMSO részben megakadályozta, hogy a metilkolantrén bőrrákot (különösen malignus formákat) okozzon egerekben.

👉 Megjegyzés: Egy 1967-es nyúl-kísérlet szerint a DMSO nem fokozta a hasüregbe ültetett tumorsejtek s and of M-protein and immunoglobulin G in serum).

👤 Humán klinikai vizsgálatok

Végezetül néhány klinikai kutatás is igazolta, hogy a DMSO önmagában is jelentősen javíthatja a rákbetegek túlélési esélyeit:

• Egy 1992-es iraki tanulmány (melynek vezető kutatója korábban kimutatta, hogy a DMSO sikeresen gyógyít több nehezen kezelhető emésztőrendszeri problémát is) 198 olyan vastagbélrákos beteg esetében végzett kontrollált vizsgálatot, akiknél már áttétek voltak a közeli nyirokcsomókban. Azt találták, hogy az elektrosebészeti beavatkozás után alkalmazott hosszú távú orális DMSO-kezelés jelentősen javította az 5 éves túlélési arányt.
• Ugyanez a kutató egy másik 1992-es kontrollált vizsgálatban 228 olyan beteggel dolgozott, akiknél gyomorrák miatt eltávolították a gyomor kétharmadát. A napi orális DMSO-kezelés jelentősen növelte az 5 éves túlélési arányukat a 160 értékelhető beteg esetében.
• Egy 1999-es klinikai vizsgálatban 25 hólyagrákos betegnél az intravezikálisan alkalmazott DMSO sikeresen kezelte a rákot, és ha egy specifikus biomarker negatív lett a terápia után, az jelentősen csökkentette a daganat kiújulásának esélyét.

🛡️ DMSO és az immunrendszer aktiválása

Mivel a szervezet az immunrendszerre támaszkodik a daganatok eltávolításához, számos természetes és konvencionális terápiás stratégia az immunválasz fokozására irányul. Szerencsére, bár a DMSO rendkívül hatékonyan csökkenti az autoimmun folyamatokat és gyulladást a szervezetben, nem gyengíti az immunrendszer daganatellenes képességét, sőt, inkább fokozza azt.

🎯 A DMSO az immunterápiás kezelések célját valósítja meg:

A DMSO egyik kulcsfontosságú hatásmechanizmusa, hogy megakadályozza, hogy a daganat elkerülje az immunrendszer figyelmét. Így az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a daganatsejteket.

📚 Korai kutatások és eredmények

Az első ilyen jellegű alkalmazások egyike George Moore nevéhez fűződik, aki neves rákkutatóként olyan nehezen kezelhető HPV-eredetű szemölcsökkel foglalkozott, mint a condylomata acuminata (amelyeket rendszerint fájdalmas kezelésekkel, például műtéttel vagy krioterápiával kezeltek). Moore helyi immunválasz kiváltására dinitroklórbenzolt (D.N.C.B.) használt, amelyet DMSO-val kombinált. Erről 1978-ban írt JAMA-cikkében („Condyloma – egy új járvány”) számolt be, ahol sikeresen kezelte 23-ból 22 olyan betegét, akiknél más szerek, mint a podophyllum nem hatottak.

Korábban, 1975-ben a Lancet folyóiratban arról számolt be:

„A D.N.C.B.-t alkalmaztuk a bőrön megjelenő áttétes daganatok kezelésére, például melanóma vagy emlőrák esetén. Ilyen esetekben az antigén bőrön való áthatolása kulcsfontosságú. A dimetil-szulfoxid (DMSO) hozzáadása a D.N.C.B.-hez vízoldékony alapban, valamint záró kötés használata nagyon hatásosnak bizonyult. Ugyanakkor óvatosság szükséges, mert helyi reakciók néha súlyosak lehetnek, különösen a hónalj vagy bőrredők környékén. A szolid tumoráttétek teljesen elpusztíthatók. Az antigén alapú helyi immunterápiás ágensek kutatását és értékelését ki kell terjeszteni.”

Egy másik szerző, aki kapcsolatban állt Moore-ral, beszámolt arról is, hogy Moore azért kezdte el ezeket a szemölcsöket kezelni, mert nem értett egyet az addig használt „barbár” kezelési módszerekkel, és a DMSO-val kombinált D.N.C.B. kezelése annyira hatékony volt (amelyet „rák-vakcinának” nevezett), hogy férfibetegek tömege kezdett hozzá fordulni.

👉 Megjegyzés: Ahogy azt ebben a cikkben is bemutattam, a helyileg alkalmazott DMSO számos bőrelváltozás, például szemölcsök és daganatok esetén is hatékony lehet.

Sokkal később, egy kulcsfontosságú 2016-os tanulmány

Egy meghatározó 2016-os kutatás bebizonyította, hogy DMSO segítségével „oltóanyag” készíthető a rák ellen. A vizsgálat során májráksejteket tettek ki 2%-os DMSO-nak, amely átmenetileg lelassította a sejtek növekedését és véglegesen megváltoztatta génexpressziójukat. Ezeket a kezelt sejteket egerekbe injektálták, és – ellentétben a nem kezelt sejtekkel – nem alakítottak ki daganatokat. Fontos eredményként a DMSO-val kezelt sejtek daganatellenes immunválaszt váltottak ki, amely lehetővé tette, hogy az egerek teljesen elpusztítsák a kezeletlen májráksejteket is. E kezelés részleges immunitást biztosított az egerek számára más daganattípusokkal, például a B16-F10 melanóma sejtekkel szemben is. A vizsgálat kimutatta, hogy a DMSO-kezelés fokozta a ráksejteket elpusztító immunsejtek (CD4+, CD8+ T-sejtek és NK-sejtek) aktiválódását. A funkcionális immunrendszer nélküli egerek nem reagáltak a kezelésre, ami megerősíti az immunválasz kulcsfontosságát.

Megjegyzés: a vakcinákkal kapcsolatos számos probléma miatt (például autoimmun reakciók vagy mikro-stroke-okat kiváltó anyagok) óvatosan használom itt az „oltás” kifejezést, de valóban így jellemezhető a folyamat (és nem tartalmazza a vakcinákban tipikusan megtalálható mérgező anyagokat).

A DMSO megakadályozza a ráksejtek immunrendszeri elkerülését

Számos tanulmány mutatta ki, hogy a DMSO megakadályozza, hogy a ráksejtek elrejtőzzenek az immunrendszer elől:

• A DMSO jelentősen növelte a tüdőráksejtek differenciálódását és az H-2K és H-2D antigének felszíni expresszióját legalább 100-szorosára, ami segíti az immunrendszert a daganatok azonosításában és elpusztításában. Egy későbbi kutatás igazolta, hogy ez a változás drámaian növelte a sejtek immunrendszer általi elpusztítását. Egy másik tanulmány T-sejtes limfómában igazolta ugyanezt.
• A DMSO jelentősen csökkentette a tüdőrák áttétképző képességét, ami a sejtfelszíni I. osztályú antigének fokozott expressziójának köszönhető.
• A DMSO fokozta a lép (valószínűleg a makrofágok) képességét, hogy felismerjék és elpusztítsák a daganatsejteket.
• A DMSO elősegítette melanómasejtek antigénexpresszióját.

Hasonlóan, más tanulmányok is igazolták, hogy a DMSO fokozza a daganatellenes immunsejtek jelenlétét. Például:

• Egy 2014-es tanulmányban a DMSO növelte a daganatellenes makrofágok mennyiségét és csökkentette a daganatokat támogató makrofágokat.
• Egy 1975-ös vizsgálat szerint a DMSO fokozta a T-sejtek MIF termelését, ezzel erősítve az immunválaszt.

Végül, amikor a DMSO AML-sejteket immunsejtekké differenciált, ezek a sejtek képesek voltak hatékony immunválaszt létrehozni (potenciálisan hasznos lehet leukémia esetén):

• Hatékony immunválaszt indítottak el.
• Jobban kötötték a szénhidrát antigéneket, amely szükséges a makrofágok számára az idegen kórokozók bekebelezéséhez.
• Jelentős mértékben reagáltak immunreceptorokra (pl. TLR2, TLR4), melyek aktiválják az immunválaszt a patogének ellen.

Amiloidózis és Multiplex Mielóma kezelése DMSO-val

Multiple myeloma (MM) egy olyan vérdaganat, amelyet a csontvelőben lévő rosszindulatú plazmasejtek ellenőrizetlen növekedése jellemez. Ezek a sejtek kóros fehérjéket termelnek, amelyek eláraszthatják a szervezetet (ez néha olyan problémákat okoz, hogy szükségessé válik a plazmaferézis vérszűrés).

Ahogy ebben a cikkben is bemutattam, több mint 40 tanulmány igazolja, hogy a DMSO megakadályozza az amiloid fehérjék összecsapzódását, és elősegíti azok kiürülését a szervezetből (például egy tanulmány ezt 125 Bence Jones fehérje vizsgálata után találta meg)—ez pedig hatalmas paradigmaváltást jelent ennek a jelenleg gyógyíthatatlan betegségnek a kezelésében. Mivel az amiloidok az MM-esetek 10-15%-ában jelen vannak, fokozatosan megjelentek esettanulmányok arról, hogy DMSO segített egyes MM-betegeken:

• Egy 1981-es esettanulmány (képalkotó vizsgálatokkal) kimutatta, hogy a DMSO hatékony kezelés volt a lágyrészi MM amiloidózis esetén.
• Egy 1987-es esettanulmányban japán kutatók plazmacserét alkalmaztak a káros fehérjék eltávolítására egy Bence-Jones típusú MM-es beteg és egy fulmináns hepatitisben szenvedő páciens esetében. A vizsgálat azt találta, hogy a DMSO jelentősen növelte a nem kívánt fehérjék szűrését, nem károsította a szűrőmembránt, és nem okozott mellékhatásokat (például hemolízist, sokkot, lázat vagy májkárosodást).

• 1984-ben egy Bence-Jones típusú myeloma multiplexes beteg a kéztőalagút-szindrómáját (amelyet amiloidózis okozott) helyileg alkalmazott DMSO kenőccsel kezelte.
• 2009-ben egy MM-beteg tüdő amiloidózisát sikeresen kezelték DMSO-val.
• Végül, egy 2000-es esettanulmány arról számolt be, hogy a DMSO nemcsak az MM amiloidózis tüneteinek enyhítésére, hanem annak gyógyítására is alkalmas lehet. Egy korábban nem diagnosztizált MM-es beteg esetében (akinél súlyos problémákat okozott a végbél alatti nyálkahártyában és az ajkakon, valamint egy csomót képzett az állkapocs alatti régióban) hosszú távú kombinált kemoterápiát alkalmaztak (vincristin, doxorubicin és dexametazon), IFN-alfa és orális DMSO mellett.

A kezelés eredményeként jelentős javulás következett be az amiloidózis tüneteiben, valamint az MM jelentős javulását is megfigyelték (például a csontvelő plazmasejtjeinek szintje, valamint az M-fehérje és az immunglobulin G szintje a szérumban csökkent).

🩺 A rákkal járó fájdalom kezelése DMSO-val

A daganatos megbetegedések – és az alkalmazott kezelések – nem csupán életveszélyes állapotokat idézhetnek elő, hanem súlyos, legyengítő tüneteket is okozhatnak, amelyek közül az egyik leggyakoribb a fájdalom. Ez a fájdalom olykor olyan mértékű, hogy még az erős opioidok (például a fentanil) sem elegendőek a kezelésére (a betegek 10–20%-ánál).

Szerencsére a DMSO rendkívül különleges fájdalomcsillapító mechanizmusa miatt képes lehet számos olyan nehezen kezelhető állapot enyhítésére, amelyre más módszer nem hatásos. Több száz páciens számolt már be életminőséget jelentősen javító eredményekről a DMSO helyi alkalmazása után, amikor minden más kezelés kudarcot vallott (tapasztalatok itt olvashatók). Ezáltal sokan úgy találták, hogy a DMSO rendkívüli enyhülést hozott a metasztatikus rák okozta fájdalmakra.

Egyik legismertebb példa Otis Bowen MD, Indiana állam korábbi népszerű kormányzója, aki „illegálisan” használt helyileg alkalmazott DMSO-t felesége terminális multiplex mielóma okozta fájdalmainak enyhítésére, majd az AMA 1981-es országos gyűlésén nyilvánosan elítélte az FDA abszurd tiltását. Bowen később Reagan egészségügyi minisztere lett, de még akkor sem tudta feloldani az FDA korlátozását.

Tudományos bizonyítékok a DMSO fájdalomcsillapító hatására:

• Egy 1967-es tanulmány: két idős, rákos beteg DMSO-val történő kezelése, egyiknél kiváló, másiknál jó eredménnyel.
• Egy másik 1967-es kutatásban hét áttétes daganatos beteg közül kettő teljes, kettő pedig részleges fájdalommentességet tapasztalt DMSO hatására.
• Egy 2011-es tanulmány: 26 súlyos, előrehaladott állapotú rákos beteg kapott DMSO-t és nátrium-bikarbonátot (NaHCO₃), mely jelentősen csökkentette fájdalmaikat, olyannyira, hogy mindannyian abbahagyhatták a morfium használatát, és életminőségük is számottevően javult.

👉 Megjegyzés: egy további tanulmány szerint a DMSO fájdalomcsillapító hatása a membránok hiperérzékenységének csökkentésén alapulhat, mivel képes gátolni az NMDA- és AMPA-receptorok által indukált ionáramlást, ami összefügg a központi fájdalomszenzitizációval (forrás). Ez megmagyarázhatja, hogy a DMSO miért hatékony a komplex regionális fájdalom-szindróma kezelésében is (bővebben itt).

🛡️ A DMSO védelme a daganatellenes kezelések káros hatásaival szemben

A DMSO egyik fő előnye, hogy képes megvédeni a sejteket és szöveteket különböző káros behatásoktól:

• Égési sérülések
• Fagyási sérülések
• Vérveszteség
• Fulladás (asphyxia)
• UV-sugárzás
• Hanghullámok okozta károsodás

Emellett rendkívüli mértékben gyorsítja a sérülések gyógyulását, például ficamok vagy égési sérülések esetén (ficamok, égési sérülések).

Mivel a rákkezelések során jelentkező komplikációk jelentős része magából a terápiából ered, a DMSO értékes kiegészítő lehet, különösen mivel a ráksejteket nem védi meg a daganatellenes kezelésektől, hanem sokszor még fokozza is azok hatékonyságát (részletesebben itt):

• Egy vizsgálat szerint a DMSO védelmet nyújt az emberi hematopoetikus őssejteknek a sugárkezelés ellen, viszont nem védi meg az akut mieloid leukémia (AML) sejteket.
• Erythroleukémiás sejtekben, sugárkezelés után a DMSO nem védelmet nyújtott, hanem sejthalált idézett elő.
• Az AML-sejteket sugárzásra érzékenyebbé tette a DMSO.

Ezzel szemben más kutatásokban a DMSO sikeresen védte a sugárzásra érzékennyé tett nem daganatos sejteket is.

👉 Megjegyzés: a DMSO emellett kiválóan segíti a sebészeti beavatkozások utáni gyógyulást is, például egyoldali masztektómián átesett kutyáknál intravénásan alkalmazva jelentősen csökkentette a műtét utáni gyulladást (részletesebben itt).

☢️ Sugárkezelés és a DMSO védő hatása

Már 1961-ben felismerték, hogy a DMSO jelentősen képes védeni a sejteket és szöveteket a sugárzás okozta károsodásokkal szemben is.

Megjegyzés: 1967-re már széles körben elfogadott volt, hogy a DMSO (még helyileg, bőrön keresztül alkalmazva is) hatékonyan védi a szöveteket a halálos dózisú röntgensugárzástól, ráadásul sokkal hatásosabban, mint más akkoriban elérhető sugárvédő anyagok.

Mivel a daganatos megbetegedések kezelése gyakran igényel sugárkezelést (amelynek számos szövődményére nincs elfogadott kezelési mód), a DMSO erős sugárvédő hatásának köszönhetően nagy segítséget jelenthet a sugárterápia okozta szövődmények enyhítésében – különösen, ha a sugárzás előtt, de akár utána alkalmazzák.

Megjegyzés: vegyes érzéseim vannak a sugárkezeléssel kapcsolatban, mivel bár időnként szükséges lehet (különösen ha nem állnak rendelkezésre hatékony alternatívák), számos mellékhatása (pl. szövetek fibrózisa) még évekig gondokat okozhat. Véleményem szerint a sugárkezelés széles körű elterjedése nagyrészt annak köszönhető, hogy a bányamágnás James Douglas kidolgozta a rádium olcsó előállítási módját, majd jelentős összeget adományozott Amerika vezető rákkutató intézetének egy sugárterápiás program fejlesztésére (részletesebben itt).

🔬 Hogyan védi ki a DMSO a sugárzás okozta károsodásokat?

A sugárzás több módon is károsíthatja a szöveteket:

• Közvetlenül roncsolja a kémiai kötéseket, ezáltal károsítja a DNS-t, RNS-t és fehérjéket, valamint a mitokondriális membránokat is (melyek különösen érzékenyek a sugárzásra).
• Közvetett módon károsít: reaktív oxigéngyököket és szabadgyököket képez, melyek károsítják a sejtek komponenseit (forrás).
• Immunválaszt provokál, például IL-1, IL-6, TNF-α és TGF-β felszabadításával, ami krónikus gyulladáshoz, fibrózishoz és adhéziókhoz vezethet (forrás).
• Sejtöregedést (senescence) okoz, amely a sejtek tartós növekedési leállását eredményezi.
• Úgynevezett bystander hatást vált ki: a sugárzásnak kitett sejtek környezetében lévő, nem közvetlenül érintett sejtek is elpusztulnak vagy károsodnak (például ha a sejtek mindössze 1%-át éri sugárzás, a sejtek kb. 30%-a mutat toxikus hatást; forrás). Ez a jelenség valószínűleg mitogén sugárzások által közvetített.

A DMSO mindezeket a káros hatásokat képes ellensúlyozni. Például, korábbi cikkekben bemutattam, hogy a DMSO képes:

• Védeni a DNS-t és RNS-t sugárzás által okozott károsodástól.
• Megvédeni a sejteket a sugárzás által létrehozott reaktív oxigéngyökök és szabadgyökök károsító hatásaitól.
• Csökkenteni a sugárzás okozta gyulladásos immunválaszt és a következményes fibrózist.
• Csökkenteni a sugárzás által okozott sejtöregedést (senescence).
• Mérsékelni a sugárzás okozta bystander hatást (szomszédos sejtek károsodását).

🎗️ A DMSO további jótékony hatásai sugárzás okozta károsodások kezelésében

A DMSO további előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, melyek kifejezetten hasznosak lehetnek a sugárterápia mellékhatásainak mérséklésében. Számos korábbi kutatás rámutatott arra, hogy a DMSO képes:

• Csökkenteni és megelőzni különböző szervekben a fibrózist (szövetek kóros elhegesedését).
• Feloldani a szöveti összenövéseket (adhéziókat).
• Csökkenteni a kulcsfontosságú gyulladáskeltő citokineket (bővebben itt is olvasható).
• Visszafordítani a sejtöregedési (seneszcens) folyamatokat, különösen sejtvédelmi válasz (cell danger response) állapotban lévő sejtek esetében (bővebben itt).
• Semlegesíteni a sugárzás okozta káros szabadgyököket, például töltött ionok megkötésével és stabilizáló DMSO-gyökök létrehozásával (forrás). Ezáltal képes:
  • Megakadályozni a sugárzás okozta szabadgyökök képződését (forrás, forrás).
  • Megvédeni a DNS-t a szabadgyökök káros hatásaitól (forrás 1, 2, 3, 4, 5).
  • Fontos megjegyezni: egy kutatás szerint ez a védő hatás csak folyékony állapotú sejtek esetében működött (fagyasztott sejteknél nem), míg egy másik kutatás kimutatta, hogy a DMSO a sugárzás után akár 10 nappal alkalmazva is védő hatású lehet.
• Megelőzni a „bystander hatás” során bekövetkező károsodásokat, tehát a sugárzás által közvetlenül nem érintett sejtek sérüléseit (valószínűleg a hosszú élettartamú szabadgyökök kialakulásának megakadályozásával).
• Segíteni a haj visszanövését, amely gyakori mellékhatása a sugárkezelésnek.
• Csökkenteni a kromoszómákat érintő sugárzás okozta károsodást.
• Felgyorsítani a sugárzás okozta szöveti sérülések regenerációját és gyógyulását.

Mindezek alapján jól látható, hogy a DMSO szelektíven, elsősorban az egészséges szöveteket védi, míg a rákos sejtek növekedésére gyakorolt hatása jellemzően korlátozott vagy akár kedvezőtlen számukra.

👉 Érdekesség: Az AML sejtek DMSO általi differenciálódását követően kezdetben érzékenyebbé váltak a sugárzásra, de 3-5 nap elteltével (miután teljesen differenciálódtak) ellenállóbbá váltak vele szemben.

További kutatások szükségesek annak pontosabb feltárására, hogy hogyan lehet stratégiailag felhasználni a DMSO-t a rákos sejtek célzott támadásának fokozására, miközben optimálisan védjük az egészséges szöveteket.

🔬 Sejtszintű vizsgálatok

Számos kutatás bizonyítja, hogy a DMSO védelmet nyújt a sejtek számára a sugárzás okozta károsodásokkal szemben, különösen akkor, ha előzetesen alkalmazzák (profilaktikusan):

Tanulmányok ismételten kimutatták, hogy a DMSO védi a sejteket (különösen profilaktikus alkalmazás esetén) azoktól a károsodásoktól, amelyeket a gyakran halálos sugárzás okoz. Például:

• A DMSO-ról kimutatták, hogy megvédi a bőrsejteket a gamma-sugárzás okozta sejthaláltól, és hogy a hörcsögsejteket négyszer ellenállóbbá teszi a sugárzással szemben.
• Egy részletes tanulmányban kimutatták, hogy ha a besugárzás előtt 3%-os DMSO-t adtak, a védőhatás fokozódott (egészen 15%-os DMSO alkalmazásáig).

A DMSO ezen kívül:

• Megvédte a kataláz és a tejsav-dehidrogenáz enzimeket az röntgensugarak általi inaktiválódástól (akár már 0,28%-os DMSO-koncentráció mellett is).
• Megfigyelték, hogy a DMSO enzimatikus aktivitásra gyakorolt védőhatása már a sugárkezeléssel kapcsolatos legkorábbi kutatásokban is jelen volt (például kataláz védelmében), ami segítette a DMSO biokémiai működésének megértését.
• Megvédi a limfocitákat és a makrofágokat a DNS-károsodástól és sejthaláltól, valamint a kromatint a gamma-sugaraktól.
• Megóvja az emberi vesesejteket a fagyasztás és a sugárzás okozta károsodástól, valamint a testhőmérsékleten lévő sejteket olyan ellenállóvá teszi a sugárzással szemben, mint a fagyasztott sejteket.
• Bizonyos baktériumokat megvéd a röntgensugárzás káros hatásaitól (ebben és ebben a tanulmányban is bemutatva), miközben egy másik baktériumfaj spóráit érzékenyebbé tette.

A legfrissebb kutatás szerint egy 2024-es tanulmány kimutatta, hogy a pluripotens őssejtekké módosított bőrsejteket DMSO-val kezelve, azok védelmet kaptak a sugárzás által okozott genetikai károsodások ellen.

Végül, egy másik tanulmány (amely deutériumot tartalmazó DMSO-t használt) megvizsgálta azokat a kémiai változásokat, amelyeket a DMSO és a víz sugárzás hatására elszenved.

🌱 Növényi kutatások

• A sugárzás előtti DMSO-kezelés akár 52%-kal csökkentette a növények kromoszómatöréseit (forrás).
• Egy másik kutatás szerint a DMSO az árpa-, búza- és tritikále-magokban is csökkentette a kromoszómakárosodást, a csíranövények sérüléseit és pusztulását is (forrás).
• A DMSO és az UV-sugárzás kombinációja fokozta egy maláriaellenes vegyület termelését növényekben (forrás).

🐁 Állatkísérletek

• Egy 1967-es tanulmány kimutatta, hogy míg egy halálos sugárdózis után csak az egerek 9%-a élte túl, intraperitoneális DMSO adásával a túlélési arány jelentősen nőtt:
  • 50%-os DMSO: 54% túlélés
  • 75%-os DMSO: 67% túlélés
  • 90%-os DMSO: 63% túlélés
• Ha a DMSO-t egy órán belül beadták patkányoknak egy halálos sugárdózis után, 70%-uk túlélte.
• Újszülött patkányok bőrére kenve megvédte őket a röntgensugárzás okozta károsodástól.
• A DMSO megvédte a gőték szervezetét a halálos röntgen- és gamma-sugárzástól, valamint megakadályozta a szervek és a bőr károsodását.
• Muslicáknál a DMSO jelentősen csökkentette a röntgensugárzás okozta halandóságot és a spermiumok mutációit.
• A DMSO megvédte az aranyhörcsög embriókat a gamma-sugárzástól és (a DNS-javítás felgyorsításával) megelőzte a röntgensugárzás okozta petefészekkárosodást.
• Az egerek farkát sugárzás előtt DMSO-ba mártva (de nem utána) jelentősen csökkent a mortalitásuk.
• A DMSO-val kezelt egérfarok csontjai tovább növekedtek még nagy dózisú sugárzás után is.
• Ha a DMSO-t a sugárzás előtt 8 perccel adták be, megakadályozta a szürkehályog kialakulását egerek szemében.
• Egerekben megakadályozta a sugárzás által kiváltott szájnyálkahártya-gyulladást (pl. fekélyeket) azáltal, hogy elősegítette az őssejtek DNS-javítását.
• Megvédte az egerek gyorsan osztódó bélkryptasejtjeit a sugárzástól (ez a tanulmány is megerősítette).
• Patkányoknál megakadályozta a sugárzás okozta oxidatív stresszből eredő vesekárosodást.
• Nyúlmodellben a DMSO védelmet nyújtott a Cobalt-60 sugárzással szemben, és csökkentette a gyulladásos reakciót anélkül, hogy károsította volna a tüdő vagy a hajszálerek szerkezetét.
• Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a DMSO más radioaktív izotópok által okozott sejtkárosodás ellen is védelmet nyújt.
• 2022-ben egereken végzett kísérletben kimutatták, hogy a DMSO védi az egerek heréit a sugárzás okozta károsodástól:
  • Megőrizte a herék tömegét és hormonális funkcióját.
  • A spermiumok életben maradtak, és nem halmozódtak fel DNS-károsodások, mivel a DMSO segítette a DNS-javítást.
• 2020-ban egerekben végzett tanulmány kimutatta, hogy a DMSO bizonyos mértékben megelőzte a sugárzás okozta fibrózist.
• Megállapították, hogy a DMSO még hatékonyabban védett a sugárzás ellen, ha levorinnal, metilált levorinnal vagy izolevorinnal kombinálták.
  • A kutatás szerzői egy áttekintő tanulmányt is publikáltak, amely részletesebben tárgyalja a DMSO sugárzásvédő és rákellenes hatásait.
• A DMSO belélegzése védelmet nyújtott az egerek számára a sugárzás ellen (ebben a tanulmányban is megerősítve).
• Egy egereken végzett vizsgálatban 100%-os DMSO (de sem 80%, sem ennél alacsonyabb koncentráció nem) növelte a bőr sugárérzékenységét.
• Ha 30%-os DMSO-t alkalmaztak újszülött patkányok bőrére 20 perccel a röntgensugárzás előtt, az védelmet nyújtott a sugárzás okozta károsodás ellen.
• Patkányoknál a besugárzás után alkalmazott DMSO növelte az ATP, ADP és AMP szinteket, ami arra utal, hogy segített a sugárzás utáni regenerációban.
• Amikor a patkányokat negatív kondicionálásra használt sugárzásnak tették ki (például hogy undorodjanak a szacharintól), a DMSO megakadályozta ezt a negatív kondicionálást.

🧬 Emberi adatok DMSO-val végzett sugárvédelemről és sugárkezelési károkról

Korábban ebben a sorozatban megmutattam, hogy a DMSO figyelemre méltó képességgel rendelkezik a bőr védelmére és gyógyítására a sérülésektől, és viszont,1966 óta számos orosz, német és japán tanulmány(beleértve a klinikai vizsgálatokat is) bizonyította a DMSO figyelemre méltó képességét az emberi bőr (kollagénjével és mukopoliszacharidjaival ^együtt1) sugárzással szembeni védelmére.^{1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13}

Ezek közé tartoznak azok a tanulmányok, amelyekben:

• A besugárzás radioaktív kobalttal történt.
• Trasylolt és epsilon-aminokapronsavat adtak DMSO-val együtt a későbbi sugársérülés megelőzésére, vagy DMSO-t használtak CoQ10-el együtt a sugársérülések módosítására.

Ezzel kezelték a sugárzási fibrózist^,1,2 a sugárzási dermatitist, a sugárzási sérüléseket vagy más helyi sugárzási szövődményeket.

👉 Megjegyzés: bár a DMSO utólag is kezelheti a sugárzás okozta sérüléseket, sokkal jobban működik, ha a sugárterápia előtt adják.

A DMSO bizonyítottan más szöveteket véd. Például:

• DMSO-t kapott 80 beteg, akiknél a mell- vagy nemi szervi rák (vagy nem rákos betegség) kezelése során késői helyi sugárzási szövődmények (induratio, fekélyek) alakultak ki, ami a kezelés magas hatékonyságát és mellékhatások hiányát eredményezte.
• Egy 1985-ös orosz vizsgálatban 22 méhnyakrákos betegnek adtak helyi DMSO-t egy régebbi, gammasugarakat kibocsátó készülékkel végzett belső sugárkezelés előtt. Megállapították, hogy 59 kontrollcsoporttal összehasonlítva (akik csak sugárterápiát kaptak), a DMSO megakadályozta az általában várható sugárzás okozta égési sérüléseket és a kezelés egyéb toxikus reakcióit (pl. a húgyhólyagban és a végbélben). Ezenkívül, míg a normális szöveteket megvédte, a DMSO nem védte a rákos szöveteket.
• Egy 2006-os vizsgálatban 807 méhnyakrákban szenvedő méhnyakrákos betegnél 113 betegnek adtak 10%-os DMSO-t a hólyagjába egy órával a heti intrakavitális sugárkezelés előtt, valamint 473 betegnek, akik 100%-os DMSO-ban oldott metronidazolt is kaptak. Azoknál, akik egyiket sem kapták, a végbél és a hólyag sugárkárosodása 19,0% és 8,8% volt, azoknál, akik csak DMSO-t kaptak, 9,5% és 7,1%, azoknál pedig, akik DMSO-t és metronidazolt kaptak, 1,7% és 1,7%. Emellett a vizsgálat megállapította, hogy a nagyobb DMSO-dózisok nagyobb védelmet nyújtottak.
• Egy 1978-as amerikai vizsgálatban, amelyben DMSO-t alkalmaztak a húgyutak különböző gyulladásos állapotainak kezelésére, 12 olyan beteg vett részt, akiknek hosszú ideje fennálló sugárfertőzéses hólyaghurutjuk volt (pl, prosztatarák-terápia következtében), akiknek 50%-a pozitívan reagált a DMSO-ra (3 „kiváló”, 2 „jó” és 1 „közepes”).
  Megjegyzés: egy 1979-es orosz tanulmány szintén DMSO-t használt sugárhólyaghurut kezelésére, míg a sugárhólyaghurut esetében drámai eredményeket produkáló DMSO-ról szóló anekdoták itt olvashatók.
• Egy japán tanulmány ( e kutató által készített és itt összefoglalt ) 22 mell- és méhnyakrákos beteget értékelt és megállapította, hogy a DMSO megvédte őket a sugárfertőzéses dermatitisz ellen (pl, erózió, hólyagosodás, viszketés és fájdalom), ugyanakkor fokozta a rák sugárérzékenységét (mivel a DMSO-val kezelt területeken hamarabb jelentkezett bőrpír és hámlás), és felgyorsította a normális szövetek visszanövését. Emellett megállapították, hogy amikor a DMSO-t csak az egyik oldalon alkalmazták, a nem alkalmazott oldal rosszabbul teljesített, hogy a sugárterápiát követő hiperpigmentáció nagyobb volt a DMSO-val kezelt betegeknél, és hogy a 22 beteg közül csak egynek kellett abbahagynia a DMSO-t (mivel olyan bőrkiütése volt, amely összefüggésben állhatott a DMSO-val).
• Ez a szerző részletezte egy tüdőrákos beteg esetét, akit három hónapos sugárterápiával kezeltek, de súlyosan károsodott a tüdeje (ami miatt oxigénre volt szüksége, és bizonytalan volt, hogy túléli-e – de a helyi és szájon át alkalmazott DMSO után gyorsan felépült. Hasonlóképpen megosztotta egy másik tüdőrákos nő esetét is, akinek a kezelés következtében jelentős tüdőszövődményekre számítottak (mivel a halálos dózis határán lévő dózisra volt szüksége), de minden egyes kezelés előtt helyi DMSO-t szedett, és ehelyett nem voltak szövődményei, és három évvel később teljesen egészséges volt.

Elég figyelemre méltó tehát, hogy mindez ismeretlen marad. Az egyik fenti (2022-es) tanulmány szerzőjét idézve:

Összefoglalva, eredményeink a DMSO sugárvédő hatását mutatják a férfi reproduktív rendszerre, ami további vizsgálatokat igényel a férfi termékenység megőrzésének jövőbeli alkalmazása érdekében a hagyományos sugárterápia és nukleáris balesetek során.

👉 Megjegyzés: a sugárterápia során tapasztalt nagyobb dózisok mellett a diagnosztikai sugárzás, különösen a CT-vizsgálatok (amelyek a röntgensugárzásnál sokkal nagyobb sugárdózisnak teszik ki a szervezetet) szintén rákkockázatot jelentenek – különösen, mivel a CT-vizsgálatok során a sugárzás dózisa több mint 10-szeres eltérést mutathat . A CT-vizsgálat viszont 17-24%-kal növeli a rák kialakulásának valószínűségét, és a kockázat növekszik. Minél fiatalabb volt a vizsgálat idején, és bizonyos ráktípusok esetében sokkal magasabb ^1,2,3,4,5. Egy 2009-es tanulmány becslése szerint 29 000 rákos megbetegedést okoztak a 2007-ben Amerikában végzett CT-vizsgálatok. Mint ilyen, igyekszem elkerülni a CT-vizsgálatokat, amelyeket nem tartok elengedhetetlennek (különösen azért, mert a részletes fizikális vizsgálat gyakran több használható információt nyújt), és őszintén remélem, hogy a jövőben valamikor a DMSO-t a CT-vizsgálatokkal együtt fogják adni (de sajnos a használatuk folyamatosan növekszik , és rendkívül jövedelmező növekedési piacnak tekintik őket ).

A kemoterápia a szervezetben sejtsokkot idéz elő, mely károsíthatja az egészséges szöveteket is. A DMSO kiválóan alkalmas ezen károsodások mérséklésére, miközben nem védi a daganatos sejteket, sőt, növeli azok pusztulását. Különösen hatékony hajhullás esetén, amely gyakori kemoterápiás mellékhatás (forrás). Számos orvos jelentett jelentős javulást DMSO alkalmazásával kemoterápia okozta hajhullás után (forrás).

💉 Kemoterápiás sérülések

Sokkot követően a sejtek gyakran védekező állapotba kerülnek, ahol funkcióik károsodnak vagy megszűnnek, és ha nem foglalkoznak velük, a sejtek végül elpusztulnak. Számos (gyakran csodás) regeneratív terápia (pl. ultraibolya vérsugárzás) viszont hatékonyan működik azáltal, hogy helyreállítja ezeknek a sokkolt sejteknek a működését. A DMSO kiemelkedik ebben a tekintetben, és ebben a sorozatban végig bemutattam, hogyan produkál szinte hihetetlen eredményeket azzal, hogy ugyanezt teszi az idegszövet (pl. stroke, agyvérzés vagy bénító gerincvelő-sérülés után) és számos belső szerv esetében .

Mivel a kemoterápia és a sugárzás sokkolja a szervezetet, a DMSO is képes megakadályozni az alkalmazásukat követő sejthalált – de az UVBI-hez hasonlóan ezt nem a rákos sejtek védelmében teszi (inkább a rákos sejtek eliminációját fokozza). Mint ilyen, amikor a pácienseinket hagyományos rákellenes kezelésben részesítjük, igyekszünk olyan terápiákat adni nekik, mint a DMSO, mivel úgy találjuk, hogy jelentősen csökkenti a kemoterápia mellékhatásait (pl. egy korábbi cikkemben tárgyaltam, hogy az UVBI mennyire hatékony ebben a tekintetben).

A test egyik olyan területe viszont, ahol ez a sejtfunkció-vesztés a legkönnyebben megfigyelhető, a hirtelen fellépő hajhullás. Mivel a kemoterápia a leggyorsabban mérgező a gyorsan osztódó sejtekre (aminek a hajnak kell lennie, hogy növekedjen), a gyors hajhullás a kemoterápia egyik leggyakoribb mellékhatása, és egy korábbi cikkemben, bemutattam a rengeteg bizonyítékot, hogy a megfelelően alkalmazott DMSO gyakran rendkívül hasznos a hajhullásnál (ahogy a költségesebb regeneratív terápiák is , amelyek megmentik a lefagyott hajsejteket). Emiatt sok orvos az évek során arról számolt be, hogy a DMSO rendkívüli módon képes a kemoterápia után elvesztett haj gyors visszanövesztésére.

💉 Kemoterápiás extravazáció kezelése

A kemoterápiás extravazáció azt jelenti, hogy a kemoterápiás szer véletlenül a vénán kívüli szövetekbe szivárog az intravénás (IV) beadás során. Ez egy súlyos szövődmény, mivel egyes kemoterápiás szerek veszélyesen toxikusak lehetnek a környező szövetekre, és súlyos szövetkárosodást, gyulladást, fájdalmat, fekélyesedést, sőt akár nekrózist (szövetelhalást) is okozhatnak.

Mivel az orvostudomány rendkívül vonakodott attól, hogy bármilyen alternatív rákkezelést fontolóra vegyen, amely veszélyeztetheti a saját bevételeit (függetlenül attól, hogy mennyi adat áll mögötte), a DMSO-t lényegében nem használták a rák kezelésében. Van azonban egy kivétel ez alól a szabály alól, mivel a DMSO képes kezelni egy, a kemoterápia során felmerülő kihívást jelentő problémát anélkül, hogy veszélyeztetné a meglévő piacot.

Mivel sok kemoterápiás gyógyszer meglehetősen mérgező, szigorúan ellenőrzött módon kell beadni őket. Sajnos azonban sok esetben a gyógyszer átjut a beadott vénán, és a környező szövetekbe szivárog.

Megjegyzés: mivel az extraváziót gyakran nem jelentik, a becslések széles körben eltérnek a gyakoriságát illetően (pl. a kemoterápiában részesülő felnőttek 0,1-6%-a ), de egy tanulmány meggyőzően bizonyította, hogy a betegek 39%-ánál fordul elő.

Mivel egyes kemoterápiás gyógyszerek (különösen az antraciklinek) toxikusak, ha ez a szivárgás bekövetkezik, és a gyógyszerek egy területen koncentrálódnak, az gyakran jelentős károkat okozhat a környező szövetekben, és fekélyesedéshez vagy nekrózishoz (szövetelhaláshoz) vezethet. Mivel a meglévő kezelések nem mindig adnak kielégítő eredményt, és a DMSO rendkívül hatékonyan gyógyítja a szöveti sérülések széles skáláját, végül az ilyen sérülések kezelésére használták, és gyorsan elterjedt.

Megjegyzés: jelenleg csak egy gyógyszer (dexrazoxán, amely egy EDTA-ból származó kelátképző szer) engedélyezett az antraciklin extravázió kezelésére. Ennek ellenére a dexrazoxánról szóló 2014-es áttekintés megjegyezte, hogy „a DMSO és a hűtés nem invazív kombinációja a leggyakrabban leírt terápia [a tudományos irodalomban], különösen a kis antraciklin extravazációkban” ésegy 2005-ös áttekintés 99%-os DMSO alkalmazását javasolta ezek kezelésére (ahogyan egy 1993-as cikk is ).

Emiatt az évek során számos állat- és emberkísérletet végeztek (jellemzően doxorubicinnel – amit korábban adriamicinnek hívtak), amelyek mindegyike megállapította, hogy a DMSO kezeli ezeket a sérüléseket. Az állatkísérletek közé tartoznak a következők:

Doxorubicin extravázióval kapcsolatos1981-es patkányvizsgálat azt mutatta, hogy 1 ml 90%-os DMSO napi lokális alkalmazása 2 napon keresztül kis mértékben csökkentette a fekély átmérőjét, míg a 10%-os DMSO 10%-os α-tokoferollal a fekély átmérőjének jelentős csökkenését eredményezte.

• Azt követően, hogy tíz hatóanyagotteszteltek annak megállapítására, hogy képesek-e kezelni az intradermális doxorubicin által okozott fekélyeket (sertéseken és patkányokon), egy 1982-es vizsgálat megállapította, hogy a DMSO volt az egyetlen, amelyik képes volt erre.Egy másik vizsgálat (amely bőrön belüli mitomicin C-t használt egereken bőrfekélyek létrehozására) ugyancsak a DMSO volt az egyetlen szer, amely gyógyította a keletkezett fekélyeket (és megelőzte azokat, ha előzetesen adták).Egy másik, sertéseken végzett vizsgálat szerint a DMSO megakadályozta a doxorubicin által kiváltott fekélyek kialakulását, míg egy negyedik vizsgálat szerint a DMSO gyógyította a vinorelbin extraváziós sérüléseit patkányokban.
• Egy1984-es és 1987-es sertésvizsgálat, amely szerint a DMSO kezelte a kemoterápiás extravazáció okozta sérüléseket.
• Egy1992-es és 2013-as patkányvizsgálat, amely szerint a DMSO védelmet nyújtott a doxorubicin okozta sérülésekkel szemben.
• Összehasonlítható eredményeket láttak embereken is, mint például:
• Egy1983-as esetleírás részletesen bemutatta a DMSO-nak a daunorubicin extravazáció kezelésére adott feltűnő javulást (egy másik 1983-as esetleírással együtt, ahol a DMSO-t doxorubicin extravazációs sérülés kezelésére használták).
• Egy 1989-es, 4 extraváziós sérülést szenvedett beteget vizsgáló sorozat szerint a DMSO, a jég és a szteroid injekció megakadályozta a fekélyek kialakulását és a szövetek elhalását.
• Egy1991-es, két betegből állósorozat kimutatta, hogy a DMSO rendkívül hatékonyan gyógyítja a mitomicin C véletlen extraváziója (érből való kiszivárgás) által okozott súlyos bőrelhalást, amely a gyógyszer ritka, de súlyos szövődménye, és becslések szerint az infúziók 0,01-6%-ában fordul elő. Ezenkívül a DMSO olyan kemoterápiás extravazáció esetében is hatásosnak bizonyult, amelyeket csak napokkal a kezdeti infúzió után észleltek.
• Egy1994-es esetjelentés két olyan esetet részletezett, amikor a DMSO sikeresen kezelte az extravazációs sérüléseket.
• Egy2001-es esetjelentés szerint a DMSO gyógyította az extravasációs sérülést (epirubicin és két másik kemoterápiás gyógyszer).
• Végül néhány humán kísérlet is megerősítette ezeket az eredményeket:
• Egy1987-es vizsgálat nyolc olyan beteg kezeléséről számolt be, akiknél az antraciklin vagy a mitomicin C extraváziója 10%-os alfa-tokoferol-acetát és 90%-os DMSO helyi kombinációjával történt, és azt találták, hogy ez minden esetben megakadályozta a későbbi szöveti nekrózis kialakulását (ami arra utal, hogy a DMSO-t az antraciklint gyakran követő szövődmények megelőzésére kell használni).
• Egy 1988-as vizsgálatban 20 betegnek 14 napon keresztül 6 óránként helyileg DMSO-t adtak antraciklin extravázióra, ami mindegyiküknél megakadályozta a fekélyek kialakulását. A 14 beteg közül, akiket 3 hónap múlva értékeltek ki, hat betegnél nem volt jele maradványkárosodásnak, míg tíznél pigmentált, indurált terület maradt.
• Egy1995-ös vizsgálatban helyi DMSO-t adtak (napi 8 órán keresztül 7 napon át) 3 napos szakaszos hűtés mellett minden olyan betegnek, akinél 3,5 év alatt extraváziót tapasztaltak (amely vagy doxorubicin, epirubicin, mitomicin, mitoxantron, ciszplatin, karboplatin, ifoszfamid vagy fluorouracil okozta). Ebből a 144 betegből 127-et lehetett értékelni, akik közül végül csak 1 betegnél alakult ki fekély az extravázió miatt, és egyiküknél sem jelentkezett a DMSO mellékhatása (az átmeneti bőrirritáción és a lehelet szagán túl).
• Egy1996-os vizsgálatban tíz egymást követő, kemoterápiából származó extraváziót tapasztaltbeteg kapott DMSO-t és alfa-tokoferolt, akik mindannyian elkerülték a fekélyesedést vagy a szövetelhalást.
• Egy2004-es vizsgálat 147 antraciklin extravázióban szenvedő beteggel (ami jellemzően 28%-uknál fekélyek kialakulásához vezet), megállapította, hogy 99%-uknál a DMSO csak 1-2%-uknál okozott fekély kialakulását.
• Végül, egy 2007-es tanulmány a DMSO és az α-tokoferol gélként, nem pedig folyékony oldatként történő alkalmazását vizsgálta az kemoterápiás extravazáció okozta sérülések kezelésére (ami ígéretesnek tűnt).

🧬 Egyéb kemoterápiás sérülések kezelése DMSO-val

Számos más tanulmány is készült a DMSO kemoterápia mellékhatásainak csökkentésére gyakorolt hatásáról:

• A DMSO megakadályozta a doxorubicin okozta szívkárosodást.
• Két esetben a DMSO sikeresen kezelte a doxorubicin által okozott palmar-plantaris erythrodysesthesiát.
• A doxorubicint néha szemhéjba injektálják a szemgörcsök kezelésére. A DMSO megakadályozta a bőrnekrózist, amely gyakran kíséri ezt a kezelést.
• A DMSO védelmet nyújtott a hydroxyurea által okozott születési rendellenességek ellen.
• A DMSO csökkentette a klórambucil rákkeltő hatását (ez a kemoterápia gyakran másodlagos daganat kialakulását idézi elő a kezdeti kezelés után).
• A bleomycin jól ismert arról, hogy károsítja a tüdőt (például pulmonalis fibrózist okoz). Egy 1985-ös patkánykísérletben a DMSO megakadályozta a bleomycin által okozott tüdőkárosodás nagy részét, valamint az ezzel járó súlyvesztést. Azonban egy következő tanulmány (amely eltérő adagolási rendet alkalmazott) azt találta, hogy a DMSO növelte a bleomycin toxicitását.
• Egy harmadik, 1987-es tanulmány is értékelte a bleomycin pulmonalis fibrózisra gyakorolt hatását.

Fokozó Gyógyszerek

Például, mivel a ráksejtek több inzulinreceptort tartalmaznak, mint a normál sejtek (ami lehetővé teszi számukra, hogy több cukrot vegyenek fel a véráramból), a kemoterápiát inzulinnal lehet keverni, hogy azt aránytalanul nagyobb mértékben a ráksejtek vegyék fel. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben sokan felfedezték, hogy ez lehetővé teszi számukra, hogy sokkal alacsonyabb (nem toxikus) dózisú kemoterápiát használjanak a rák gyógyítására (pl. lásd ezen a weboldalon).

A DMSO lényegében ugyanezt teszi (ahogy néhány más természetes rákterápia is, amelyeket alkalmazunk). Sajnos, annak ellenére, hogy a DMSO és a rák kapcsán rengeteg ígéretes kutatás készült, az elmúlt évtizedekben minimális volt a követés. Ezen a vonalon az egyetlen orvos, akiről tudok, hogy nyilvánosan írt róla (pl. lásd ezt a könyvet), DMSO-t használt az inzulin potenciálás terápiával kombinálva (pl. a DMSO-t közvetlenül a kemoterápiás infúziós fecskendőkbe vagy sóoldat tasakokba keverve), és prioritizálta annak használatát az agydaganatok esetében (mivel a DMSO átjut a vér-agy gáton).

Ennek az oka az volt, hogy a DMSO átjut a vér-agy gáton és koncentrálódik a daganatokban (pl. egy tanulmány kimutatott egy 1,5-szeres növekedést az agydaganatokban), és amikor kontrasztanyagként használják, a DMSO képes kimutatni olyan agydaganatokat, amelyeket a hagyományos kontrasztanyagokkal (pl. gadolíniummal) nem lehet kimutatni. Ezzel szemben a DMSO és a 5-FU nem tudott átjutni a vér-agy gáton (ami a használt dózis miatt lehetett).

Megjegyzés: mivel a standard kontrasztanyag, amelyet az MRI-khez használnak (gadolínium), néhány esetben jelentős krónikus betegségeket okozhat (lásd itt), igyekszem elkerülni a szükségtelen vizsgálatokat. Ennek következtében türelmesen vártam arra, hogy alternatív kontrasztanyagot fejlesszenek ki (pl. évtizedek óta rendelkezésre állnak az adatok, amelyek szerint a mangán alapú kontrasztanyagok biztonságos és hatékony alternatívái a gadolíniumnak^1,2,3), de ennek ellenére még mindig messze vagyunk attól, hogy elérhető legyen.

💊 Kemoterápiás szerek hatékonyságának fokozása DMSO-val

A kemoterápia jelentős problémája, hogy az egészséges sejteket is károsítja, mivel magas dózisok szükségesek például a vér-agy gát leküzdéséhez. A DMSO képes fokozni a kemoterápiás gyógyszerek hatását, lehetővé téve jóval alacsonyabb, így kevésbé toxikus dózisok használatát.

Ennek oka, hogy a DMSO képes:

• átjutni a vér-agy gáton,
• tumorsejtekben koncentrálódni (például agydaganatok esetében 1,5-szeres koncentrációt érhet el).

🧪 Kombinált terápiák DMSO-val

Számos korai tanulmány mutatta, hogy DMSO-val kombinált kemoterápia jelentős hatásjavulást eredményezhet:

• Egy 1975-ös tanulmányban 65, gyógyíthatatlan daganatos beteg kapott alacsony dózisú ciklofoszfamidot DMSO-val, GABA-val, GABOB-bal és acetilglutaminnal keverve, mely eredményeként:
  • 57 beteg állapota jelentősen javult, sokan fájdalommentessé váltak,
  • a limfómás és mellrákos betegek többsége teljesen meggyógyult (forrás).

Megjegyzés: ez a tanulmány azt is megállapította, hogy azok a betegek, akik nem tolerálták a ciklofoszfamidot, képesek voltak a DMSO-ra.

-Egy1975-ös patkányvizsgálat megállapította, hogy az orális DMSO növelte a ciklofoszfamid hatékonyságát, ami viszont a ciklofoszfamid adagjának csökkentését tette szükségessé a toxicitás kialakulásának elkerülése érdekében (ami a szerzők szerint potenciálisan biztonságosabb és hatékonyabb adagolási rendet hozhat létre a ciklofoszfamid számára). Azt is megállapították, hogy a DMSO növelte a túlélési időt előrehaladott rákos megbetegedésekben a következő gyógyszerek potencírozásával: 6-merkaptopurin, metotrexát, klórambucil, vinblasztin, prokarbazin, CCNU, MCCNU, BCNU, daunomicin, nitrogénmustár, dianhidrogalaktit, norbornyil és adriamicin. Ezzel szemben a citozin arabinozid, a vinkrisztin és az 5-fluorouracil esetében nem mutatkozott előny (mindegyiknél nem volt a ciklofoszfamidnál megfigyelt alacsonyabb toxicitási küszöbérték).

Megjegyzés: ambiciózus nyomon követési projektet végeztek különböző más rákellenes gyógyszerek tesztelésére. A klinikai vizsgálatok megkezdésének időpontjában azonban az FDA-n belüli joghatósági vita miatt leállították azokat.

-Egy 1983-as utóvizsgálat aztán megállapította, hogy a DMSO nem növelte egyik kemoterápiás gyógyszer toxicitását sem, de átmenetileg (2-3 órán keresztül) megnövelte annak kezdeti szintjét a szervezetben.

📌 Egyéb említésre méltó kutatások DMSO-val:

Összefoglalva, úgy véljük, hogy a DMSO módosítja a CPA [ciklofoszfamid] farmakológiáját patkányban azáltal, hogy növeli a CPA szisztémás hozzáférhetőségét és fokozza a gyógyszer diffúzióját a szöveti membránokon keresztül. Hasonlóképpen felgyorsítja a gyógyszer kiáramlását a plazmából, ami korrelál azzal, hogy a fent leírt terápiás vizsgálatokban a DMSO-val együtt alkalmazva a gyógyszer toxicitása alig növekedett. A DMSO azon képessége, hogy növeli bizonyos antineoplasztikus vegyületek hatékonyságát, de nem a toxicitását, valószínűleg a vegyületnek a tumorszöveten keresztül történő gyors impulzusának eredménye.

Ezenkívül ez a tanulmány azt is megállapította, hogy:

• Ezek a változások elsősorban akkor következtek be, amikor az orális DMSO-t a kemoterápiás gyógyszer orális formájával egyidejűleg adták.
• Bizonyos daganatok jobban reagáltak a DMSO hozzáadására, mint mások.
• A DMSO hozzáadása csökkentette a daganatok általános növekedését.
• Nem volt világos, hogy ezek az eredmények az emberekre is igazak-e, mivel két kisebb emberi vizsgálat(ez és ez) nem figyelte meg őket.

Egy 1987-es, méhnyakrákos betegeken végzett vizsgálat megállapította, hogy a méhnyak DMSO-ban oldott metronidazol alkalmazása a méhnyakra növelte a tumor regresszióját a sugárterápiát követően.

Egy 1988-as tanulmány szolgáltatta a legrészletesebb adatokat arról, hogy a DMSO hogyan erősítette a kemoterápiás szereket (különösen emlőrák ellen), valamint megvilágította a DMSO veleszületett rákellenes hatását:

⚠️ Fontos megjegyzés: az említett szerzők utóvizsgálata megállapította, hogy a 10%-os DMSO nagymértékben fokozta a különböző rákellenes gyógyszerek hatékonyságát a petefészekrákos sejteken.

-Hólyagrák miatt doxorubicinnel kezeltpatkányoknál 10% DMSO hozzáadása 7,1-szeres növekedést okozott a hólyagrák koncentrációjában (míg 50% 12,1-szeres növekedést) és 9,3-9,6-szoros növekedést a nyirokcsomókban. A doxorubicin 5%-os DMSO-ban történő keverése 44%-kal csökkentette a rák megszüntetéséhez szükséges doxorubicin mennyiségét.

-Egy2021-es ukrajnai vizsgálat 52 hólyagrákos betegnél , akiknél a hólyagrákot műtéti úton távolították el , megállapította, hogy a kemoterápiával együtt adott intravesikális DMSO jelentősen csökkentette az 5 éves kiújulást, és ennek nem voltak mellékhatásai.

4. ábra Relapszusok aránya csoportokban

A DMSO jelentősen fokozhatja egyes kemoterápiás szerek hatását, ezért az adagokat általában csökkenteni kell, és orvosi felügyelet szükséges a pontos dózis meghatározásához.

🚧 DMSO szerepe a rákos sejtek kemoterápiás rezisztenciájának áttörésében

A kemoterápiás kezelések egyik fő akadálya, hogy a ráksejtek gyakran rezisztenssé válnak a gyógyszerekkel szemben. Ennek egyik oka, hogy a daganatsejtek körül olyan fibrinszerű, citoplazmatikus védőgát képződik, amely megakadályozza a gyógyszerek bejutását a sejtbe.

Már egy 1969-es tanulmány megfigyelte, hogy:

• A DMSO lebontja a ráksejtek citoplazmatikus védőgátját, lehetővé téve a kemoterápiás szerek bejutását a sejtek belsejébe (másik 1969-es tanulmány, illetve egy 1971-es tanulmány is alátámasztja ezt).

🔬 A citoszkeleton szerepe és DMSO-val való módosítása

Egy 1983-as tanulmány rámutatott, hogy:

• A ráksejtek rendellenes citoszkeletonnal rendelkeznek, amely akadályozza a kemoterápiás szerek sejten belüli felszívódását.
• A DMSO a sejtek citoszkeletonját megváltoztatva lehetővé tette, hogy a kemoterápiás gyógyszerek a sejtek belsejébe jussanak.
• A DMSO jelentősen megnövelte a citoszkeletont célzó gyógyszerek (pl. vinblasztin) hatékonyságát, így akár az eredeti dózis 1/30-adától 1/1000-ed részére lehetett csökkenteni a szükséges mennyiséget.
• Intravenás DMSO és vinblasztin kombinációja jelentős tumor-nekrózist (daganatszövet elhalását) eredményezett.

Egy frissebb, 2022-es tanulmány pedig igazolta, hogy:

• Már 1% DMSO jelentős hatást gyakorolt a melanoma sejtek citoszkeletonjára, míg a normál sejtekre nem volt hatással.
• DMSO-t CaS-szel kombinálva (amely ionok felszabadítása révén programozott sejthalált okoz) jelentős károsodást okozott a ráksejtek citoszkeletonjában, míg a normál sejtek sértetlenek maradtak.

⚠️ Fontos megjegyzés: köztudott, hogy a kemoterápiát rutinszerűen alkalmazó egészségügyi dolgozók időnként véletlen expozíciót szenvednek a kemoterápiával szemben (pl,gőz belégzésével), ezért az olyan szervezetek, mint a CDC és a NIOSH dolgozói irányelveket dolgoznak ki ezzel kapcsolatban (mivel ezek az expozíciók növelik a különböző problémák, többek között a rákos megbetegedések kockázatát). Mivel a DMSO hatására a kemoterápiás gyógyszerek, amelyekkel összekeveredik, felszívódnak a bőrön keresztül, rendkívül fontos, hogy rendkívül óvatosak legyünk, amikor kemoterápiás gyógyszerekkel együtt adjuk be(különösen, ha helyileg alkalmazzuk).

💠 Cisplatin és DMSO – vizsgálatok eredményei

A DMSO egyik legtöbbet vizsgált kombinációja a cisplatin kemoterápiás szerrel kapcsolatos. Bár egyes kutatások szerint a DMSO csökkentheti a platinaalapú gyógyszerek hatékonyságát, számos tanulmány ezt cáfolja, kiemelve, hogy a DMSO csökkenti a cisplatin mellékhatásait, miközben fokozza annak daganatellenes hatását:

• Az egyik legkiterjedtebben tesztelt DMSO kombináció a ciszplatinnal, egy olyan gyógyszerrel, amely jelentős ígéretet mutatott a DMSO-val való párosításra, de aggodalomra ad okot, mivel a DMSO képes kötődni a platina tartalmú gyógyszerekhez (ciszplatin, karboplatin és oxaliplatin), és részben inaktiválja azokat. Ennek eredményeként egyes szerzők úgy vélik, hogy a DMSO-t nem szabad egyidejűleg szedni ezekkel a gyógyszerekkel, de más adatok ellene szólnak ennek az álláspontnak. A ciszplatinnal kapcsolatos vizsgálatok a következők:
• Egy 2015-ös egérvizsgálat szerint a DMSO csökkentette a ciszplatin vesetoxicitását, fokozta a tumor méretének csökkenését és növelte a túlélési időt azoknál az állatoknál, amelyek ezt kapták. Hasonlóképpen, ez a vizsgálat megállapította, hogy a DMSO növelte a ciszplatin hatékonyságát és csökkentette toxicitását.
• Egy 2019-es tüdőrákos sejtekkel végzett vizsgálat szintén azt mutatta, hogy a DMSO növelte a ciszplatin hatékonyságát.
• Egy másik 2019-es tanulmány szerint a DMSO megduplázta a ciszplatin toxicitását a tüdőráksejtekre (ezáltal sokkal kisebb terápiás dózisra volt szükség), és csökkentette a rákos sejtek kemoterápiás gyógyszerekkel szembeni rezisztenciáját.
• Egy 1995-ös, kísérleti úton előidézett hólyagrákos patkányokon végzett vizsgálat szerint a DMSO és a ciszplatin kombinációja csökkentette a rák inváziójának mélységét a csak ciszplatinhoz vagy a placebóhoz képest.
• Egy 2015-ös vizsgálat szerint a 0,1-0,3%-os DMSO csökkentette a ciszplatin CML elleni hatékonyságát.
• Egy 1991-es patkányvizsgálat megállapította, hogy DMSO adása ciszplatinnal együtt csökkentette annak vesetoxicitását (és a súlyvesztést), de nem csökkentette a karcinoszarkómára gyakorolt toxicitását.
• Egy 2008-as vizsgálat megállapította, hogy a ciszplatin DMSO-val való keverése mind a neurotoxicitását, mind a rákos sejtekre gyakorolt toxicitását csökkentette, a neurotoxicitás csökkenése körülbelül kétszerese volt a rákos sejtekre gyakorolt toxicitás csökkenésének. Jelentősen csökkentette a ciszplatin vesetoxicitását is, és lelassította a szervezetből való kiürülését.
• Miután egy 1997-es vizsgálat során észrevették, hogy a ciszplatin adagolórendszere nem okozott toxicitást a csontsarcomában szenvedő kutyáknál, a kutatók arra gyanakodtak, hogy az adagolórendszer DMSO komponense a felelős. Ezután igazolni tudták, hogy a ciszplatin rákellenes aktivitása csökkent, amikor DMSO-val keverték.
• Egy 2022-es tanulmány szerint a DMSO négyszeresére csökkentette a ciszplatin toxicitását az E. Coli baktériumokra (a ciszplatin a baktériumokra is mérgező).
• Egy 1982-es vizsgálatban hólyagrákos kutyákon, a DMSO és a ciszplatin keverése háromszoros növekedést okozott abban, hogy mennyi szívódott fel a hólyagizomba (ami hasonló ahhoz, amit ez a tanulmány talált).
• Egy 2014-es patkányvizsgálat szerint a DMSO nem fokozta a ciszplatin toxicitását a belső fülre, míg egy 2013-as zebrafish vizsgálat szerint a DMSO fokozta a ciszplatin toxicitását a fül szőrsejtjeire.

🔍 Egyéb kemoterápiás szerekkel végzett DMSO-vizsgálatok

A DMSO más kemoterápiás szerekkel való kombinálásáról is biztató eredmények állnak rendelkezésre:

• A DMSO-ról azt is kimutatták, hogy fokozza számos más rákgyógyszer hatékonyságát:
• Egy 1975-ös tanulmány szerint a DMSO az ifoszfamiddal együtt kezelte a patkányok karcinoszarkómáját.
• Egy 1981-es sejtes vizsgálat megállapította, hogy a DMSO nem növelte a ciklofoszfamid toxicitását, de potenciálisan csökkentette a tüdőrák elleni hatékonyságát.
• Egy 1986-os vizsgálat szerint a DMSO dózisfüggő módon növelte az akut limfocita leukémia (ALL) érzékenységét a nitrogénmustárral szemben (ez a vegyület a ciklofoszfamid származéka).
• Egy 1989-es vizsgálat megállapította, hogy a DMSO fokozta a ciszplatin, az 5-FU és a ciklofoszamid képességét az agresszív (beültetett) prosztatarák lassítására.
• Egy 1994-es esetjelentés két Kaposi-szarkómás AIDS-betegről számolt be, akiket sikeresen kezeltek bleomicinnel kevert helyi DMSO-val, és nem észleltek toxicitást.- Egy1998-as tanulmány szerint a DMSO növelte az 5-fluorouracil és a doxorubicin hatékonyságát.
• Egy 2001-es vizsgálat megállapította, hogy a DMSO differenciálódást indukált az emberi emlőráksejtekben, és növelte a doxorubicinnel szembeni érzékenységüket.
• Megjegyzés: egy számítógépes modellezéssel végzett vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a DMSO ellensúlyozhatja a tamoxifen rákellenes hatását.
  • Egy 2004-es vizsgálat megállapította, hogy a DMSO 96 órán belül 71,7%-os növekedési gátlást okozott az emlőráksejtekben, és javította a gemcitabin rákgyógyszer biztonságosságát és hatékonyságát.
  • Egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint a DMSO jelentősen csökkentette a prosztataráksejtek növekedését, és ez a hatás fokozódott, ha egyidejűleg adták nelfinavirral.
  • Végül a DMSO-t 5-fluorouracillal (5-FU) kombinálva ismételten bőrrák és szemölcsök kezelésére találták. Például ez az 1967-es tanulmány megállapította, hogy a DMSO jelentősen megnövelte az 5-FU hatékonyságát, és 5%-kal képes volt lokálisan kezelni a keratoacanthomát, a felületes bazális sejtes és korai stádiumú laphámsejtes karcinómát anélkül, hogy bármilyen mellékhatást okozott volna, és hasonlóképpen, ez a tanulmány a DMSO-t az 5-FU képességének fokozására használta a seborrheás keratosis kezelésére ( ami szintén reagál a DMSO-ra önmagában).

👉 Megjegyzés: néhány vizsgálat megállapította, hogy a DMSO néha növelheti egy rákkeltő anyag rákkeltő hatását, ha egyidejűleg adják vele, és a DMSO rontja vagy megakadályozza valaminek a rákkeltő hatását, ami nagymértékben függött attól, hogy hogyan alkalmazták.^1,2,3,4

📸 Fotodinamikus terápia (PDT) és DMSO

A fotodinamikus terápia (PDT) lényege, hogy a daganatsejtekbe fotoszenzibilizáló anyagot (például 5-aminolevulinsav, azaz 5-ALA) juttatnak, majd ezt fény hatására aktiválják. Így reaktív vegyületek keletkeznek, amelyek elpusztítják a ráksejteket. A DMSO jelentősen fokozza a fotodinamikus kezelés hatékonyságát:

• Egy 1995-ös vizsgálat szerint:
  • 5-ALA + 2% EDTA + 2% DMSO kombinációjával 48 bazálsejtes karcinómás (BCC) betegből 85,4%-nál teljes gyógyulás történt.
  • Felületes laphámrák (SCC) esetében (5 beteg) 100%-os volt a gyógyulás, mélyebb fekélyes SCC-k is részben javultak.
  • A DMSO és EDTA használata több mint kétszeresére javította a fotodinamikus kezelés hatékonyságát.
• Másik 1995-ös vizsgálatban 122 beteg 763 bazálsejtes karcinómáját kezelték:
  • A DMSO + EDTA jelentősen növelte az 5-ALA penetrációs mélységét.
  • A porfirintermelés duplájára nőtt (ez elengedhetetlen a PDT hatékonyságához).
  • Nodulo-ulceratív elváltozások esetén a kezelés hatékonysága 67%-ról 90% fölé emelkedett a vékonyabb, illetve 34%-ról 50%-ra a vastagabb elváltozásoknál.
• 2009-es tanulmány szerint 60 bazálsejtes karcinómás betegből 55 teljesen meggyógyult (jó kozmetikai eredménnyel), és ezek 81%-ánál nem alakult ki újra a tumor 6 év alatt (két kezelés esetén 91%-nál).
• Másik 2009-es tanulmányban 19 Bowen-kóros (korai SCC) és 15 bazálsejtes karcinómás beteg egyetlen kezelést kapott DMSO-val és EDTA-val kombinált 5-ALA-val:
  • 3 hónap után a daganatok 91,2%-a eltűnt.
  • 60 hónap elteltével a Bowen-kór esetében 57,7%, bazálsejtes karcinóma esetében pedig 63,3%-ban nem tért vissza.

👉 Megjegyzés: Természetes hatóanyagok DMSO-val kombinálva szintén ígéretes eredményeket adnak bőrrák kezelésében (erről lentebb bővebben).

💊 DMSO egyéb gyógyszeres kombinációi a daganatkezelésben

Más, kevésbé toxikus gyógyszerek is hatékonyabbá váltak DMSO-val kombinálva:

• Mivel a méhnyak sejtjei könnyen és óvatosan lekaparhatók és megvizsgálhatók, egy kutatócsoport azt értékelte, hogy különböző anyagok hatására hogyan alakulnak át rákos sejtekké, illetve hogyan differenciálódnak a rákos sejtek normális sejtekké. Ebből azt találták, hogy míg a DMSO önmagában nagyon keveset tett, ha kis mennyiségű dexametazonnal kombinálták, 2-3 héten belül gyorsan átalakította a rákos sejteket (pl. carcinoma in situ vagy áttétes méhnyakrákos elváltozások) normálisakká, és meggyógyította a környező szöveteket (pl, a rosszindulatú szövetek, amelyek jellemzően vörösek, szemcsések és törékenyek voltak, simává, rózsaszínűvé és rugalmassá váltak, csökkent vérzéssel és érrendszerrel), és a közzététel idején hatból hat beteg sikeres kezeléséről számolt be, köztük egy metasztatikus rákos betegről.

👉 Megjegyzés: A DMSO-t kolchaminnal kombinálva szintén használták bőrrák kezelésére.

• Egy 2015-ös tanulmány megállapította, hogy a DMSO jelentősen megnövelte a szerves ón-poliéterek toxicitását különböző rákos sejtekre.
• A rákos megbetegedések megszüntetésének egyik megközelítése a mágneses molekulák használata, amelyeket mágneses mezővel lehet melegíteni. Amikor egy 2021-es tanulmányban ezt az anyagot DMSO-hoz csatolták, kiderült, hogy hatékony kezelés a méhnyakrák ellen, és jelentősen fokozza a rákgyógyszer, a carmustin hatékonyságát.
• Egy 2002-es vizsgálatban, a rákkeltő nitrózaminoknak kitett és DMSO-val kombinált polién antimikotikumokkal kezelt állatok jelentős rákellenes hatást mutattak. Öt hónap elteltével ezen állatok 76%-a maradt életben, míg a kezeletlen kontrollcsoportban ez az arány csak 35% volt.

👉 Megjegyzés: időnként kutatási cikkek jelennek meg új DMSO-tartalmú (pl. ruthénium alapú) gyógyszerekről, amelyek hatékonyan szüntetik meg a rákos megbetegedéseket (pl,ez az 1989-es tanulmány, ez az 1994-es tanulmány és ez a 2012-es tanulmány, ahol az egyik szelektíven célozta meg az áttétes daganatokat, vagyez az 1995-ös tanulmány, ez az 1998-as tanulmány, ez a 2022-es tanulmány, ez a 2022-es tanulmány és ez a 2023-as tanulmány).

🌿 Természetes kombinációs terápiák és a DMSO

Ahogy a DMSO képes fokozni a kemoterápia hatását, úgy növeli meg számos természetes vegyület hatékonyságát is. Ez a kombináció számos esetben biztonságosabb és hozzáférhetőbb alternatívát kínál a daganatkezelésben.

Néhány példa:

• DMSO + A-vitamin + hőterápia:
  • 1969-es vizsgálat szerint szelektíven támadja a ráksejteket, fokozza bennük a lizoszomális enzimek felszabadulását.
• DMSO + gyógynövény-kivonatok:
  • 2018-as tanulmányban kimutatták, hogy vastagbélrák-sejteken szelektíven megállítja a sejtnövekedést és sejthalált okoz.
• DMSO + zsírsavak (egészséges tehenek vizeletéből izolálva):
  • 2023-as tanulmányban emlőrák-sejtek ellen hatékony kombinációnak bizonyult, egészséges sejtekre viszont nem volt toxikus.

👉 Viszont, bár a DMSO nagy ígéretet mutat számos, ebben a cikkben eddig kiemelt megközelítésben, úgy vélem, hogy a legnagyobb értékét egy erős természetes anyaggal kombinálni kell. Ennek oka, hogy néhány ilyen anyag figyelemre méltó hatékonyságot mutatott a rák kezelésében, sokkal hozzáférhetőbb és sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos lehetőségek (különösen figyelembe véve annak kockázatát, hogy a DMSO véletlenül egy nem kívánt toxint juttat a szervezetbe).

A cikk utolsó részében kitérek a legjelentősebb természetes DMSO-kombinációkra a rák kezelésére és azok alkalmazására (pl. bőrrák esetén), valamint útmutatást adok néhány, a cikk során említett témához (pl. sugárzás és CT-vizsgálat elleni védelem, méhnyakrák terápiás kombinációk és egyéb természetes módszerek a kemoterápia erősítésére), a DMSO beszerzésére és adagolására vonatkozó általánosabb útmutatások mellett a gyakori DMSO-alkalmazásokra (pl. fájdalom vagy ízületi gyulladás) és egyéb rákkezelési megközelítésekre.

🧁 DMSO + szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát)

Egy nemrégiben elhunyt olasz orvos vált a rák kezelésére szolgáló intravénás nátrium-bikarbonát (szódabikarbóna) használatának kiemelkedő támogatójává(amely korlátozott adatokkal támasztotta alá a használatát, és csak néhány intézmény kínálja), azzal az elmélettel, hogy a szisztémás candida fertőzéseket kezeli, amelyek valójában a rák kiváltó okai.

Azonban, bár az adatok korlátozottak erre a megközelítésre vonatkozóan, egy 2011-es vizsgálatban DMSO-t nátrium-bikarbonáttal kombinálva, intravénásan adták metasztatikus prosztatarákban szenvedő betegeknek. Megállapították, hogy 90 nap elteltével az ezzel a keverékkel kezelt betegeknél a tünetek (pl. fájdalom) jelentősen javultak, és a kezelésnek nem voltak jelentős mellékhatásai. Más jelentős javulást is tapasztaltak: