Csecsemő hozzátáplálás

Az anyatejes táplálás fontossága az első 6 hónapban

Az első 6 hónapban kizárólag anyatejjel táplálni a csecsemőt nem csupán egy hagyományos ajánlás, hanem egy olyan tudományosan alátámasztott megközelítés, amely jelentős hatással van a baba egészségére és fejlődésére. Az anyatej nemcsak a megfelelő tápanyagellátást biztosítja – amely magában foglalja a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat és ásványi anyagokat –, hanem olyan immunmoduláló összetevőket is tartalmaz, mint az antitestek, amelyek segítenek a csecsemőnek a fertőzések elleni védekezésben. A csecsemőknek magas zsírbevitelre van szükségük (min. 40%), mivel ketózisban születnek, és zsíron alapul az energiaellátásuk. Ezen túlmenően az anyatej hormonokat és növekedési faktorokat tartalmaz, amelyek támogatják a baba idegrendszerének és emésztőrendszerének optimális fejlődését.

↝Korábbi bejegyzésemben részletesen kitértem arra, miért is olyan kulcsfontosságú az anyatej táplálás az első hónapokban, érdemes azt is olvasni, mielőtt elmélyednénk a hozzátáplálás témájában. Az anyatej kivételes adaptációs képessége abban rejlik, hogy képes igazodni a baba egyéni igényeihez, így egy dinamikusan változó tápanyag-profil jön létre, amely lépést tart a csecsemő növekedésével. Ezen tényezők együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás az első fél évben ne csupán egy ideális táplálkozási mód, hanem egy befektetés a hosszú távú egészségbe.

Mi a teendő, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej?

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az anyatej mennyisége nem elegendő, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekben fontos alternatív megoldásokat találni, amelyek a lehető legközelebb állnak az anyatej összetételéhez, és nem tartalmaznak tehéntej alapú fehérjéket, hormonokat, laktózt, szintetikus vitaminokat vagy finomított olajokat.

Első lépésként érdemes megpróbálni anyatejet szerezni más forrásból. Az anyatejadó anyáktól származó tej, még ha csak napi egy adag mennyiségben is, jelentősen hozzájárulhat a baba egészségéhez. Az anyatejben található immunanyagok és tápanyagok pótolhatatlan előnyöket nyújtanak a csecsemő számára.

Második lehetőségként a GAL laktoferrin alkalmazása javasolt. A laktoferrin egy természetes fehérje, amely támogatja az immunrendszert és segíti a vas felszívódását. Fontos azonban, hogy a terméket finom textilen átszűrve adjuk a babának, hogy eltávolítsuk a benne lévő bambuszrostokat, amelyek esetleg hasfájást okozhatnak.

Harmadik opcióként fontolóra vehetjük a kecsketej alapú tápszerek használatát. A kecsketej természetes módon tartalmaz A2 β-kazein fehérjét, amely könnyebben emészthető, és összetétele közelebb áll az anyatejhez. Nem találtam ezek közül sem teljesen jó összetételűt, talán a Töpfer Bio 1 Kecsketej alapú anyatej-helyettesítő tápszer, a legkevesebb károsanyagot tartalmazó, az új receptúra szerint készülő már nem tartalmaz pálmaolajat sem.

Negyedik lehetőségként a csontleves bevezetése is szóba jöhet. A csontleves gazdag kollagénben és ásványi anyagokban, amelyek támogatják a baba bélrendszerének egészségét és az immunrendszer erősítését. Fontos azonban, hogy a csontlevest megfelelő módon készítsük el, és fokozatosan vezessük be a baba étrendjébe.

Végül a ghi, vagyis a tisztított vaj használata is előnyös lehet. A ghi gazdag zsírban oldódó vitaminokban és egészséges zsírsavakban, amelyek támogatják a baba növekedését és fejlődését. A ghi könnyen emészthető, és segíthet a kalória- és tápanyagbevitel növelésében.

Minden esetben fontos, hogy konzultáljunk gyermekorvossal vagy táplálkozási szakértővel (ha talál olyat, aki egyáltalán érti mi a baj az itt felsorolt összetevőkkel), mielőtt bármilyen alternatív táplálási módszert alkalmaznánk. Az egyéni szükségletek és az esetleges allergiák figyelembevételével lehet meghatározni a legmegfelelőbb megoldást a baba számára!

Elég e csak az anyatej, vagy kell kiegészíteni valamivel?

Bizonyos kiegészítők alkalmazása már az első naptól előnyös lehet, ha betartjuk az adagolásokat, lássunk párat, ami mindenképp fontos, hogy a baba egészségesen fejlődjön.

A GAL K2D3 forte egy olyan kiegészítő, amely a K2-vitamin és a D3-vitamin kombinációját tartalmazza. Ebben az esetben a 3 csepp, ami a felnőtt adag negyede, megfelelőnek tűnhet a csecsemők számára. A D3-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, ami kulcsfontosságú a csont- és fogfejlődéshez, míg a K2-vitamin segít abban, hogy a kalcium a megfelelő helyeken hasznosuljon, elkerülve a lerakódást az érfalakon. Így már az első napoktól támogatást nyújthat a csecsemő szervezetének ebben a kritikus fejlődési szakaszban. A gyermekorvos által ajánlott termékek sokszor káros anyagokat tartalmaznak, mint poliszirbát 80 tartósítószer vagy szójaolaj, ezek komoly hasfájást is okozhatnak.

A Möller’s My First Omega-3 tőkehalmáj olaj esetében az omega-3 zsírsavak – különösen a DHA – szerepe emelkedik ki, hiszen ezek létfontosságúak az idegrendszer és az agy fejlődéséhez. A DHA hozzájárul a vizuális és kognitív képességek kialakulásához, ami különösen fontos a korai életkorban. Az ilyen típusú olaj használata révén biztosítható, hogy a baba a megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat kapja, ami hosszú távon is támogathatja az idegrendszer optimális működését.

A keserű só vagy Epsom só, amelyben jelentős mennyiségű magnézium található, egy másik izgalmas kiegészítő lehet a baba számára. A magnézium kulcsfontosságú az izom– és idegrendszer megfelelő működéséhez, illetve hozzájárulhat a bőr egészségének fenntartásához. Egy marék keserű só hozzáadása a fürdővízhez segíthet abban, hogy a baba bőre felszívja a magnéziumot belőle, nyilván nem könnyű 20 perces fürdőzéseket véghez vinni egy csecsemővel, de már pár perc is hatásos lehet. Fontos azonban odafigyelni az adagolásra, inkabb kezdjünk eleinte kevesebbel, hogy elkerüljük az esetleges irritációt.

Míg az anyatej biztosítja a szükséges tápanyagokat és immunvédelmet, ezek a kiegészítők célzottan pótolják azokat az vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek egyébként nem érkeznének be elegendő mennyiségben, például a D3-vitamin, a K2-vitamin, a DHA és a magnézium. Az adagolás során mindig az ajánlott mennyiségek betartása kulcsfontosságú, hiszen a csecsemő szervezete rendkívül érzékeny a túlzott vagy éppen hiányos ellátásra. Fontos azt is megemlíteni, hogy az anyatejet az anya állítja elő, ezért elengedhetetlen, hogy ne csak a terhesség, hanem a szoptatás ideje alatt is odafigyeljen az egészséges táplálkozásra, hiszen így közvetlenül befolyásolja a baba számára biztosított anyatej minőségét.

Ha kólikás vagyis hasfájós a baba

A laktáz enzim cseppek segíthetnek a tejben vagy tápszerven lévő tejcukor lebontásában.

Baby probiotikumok, mint például a BIOGAIA, Protexin Restore Baby vagy LoveBug probiotikum, melyek hozzájárulnak az egészséges bélflóta kialakításához. A kólikás babák bélflórájával mindig gond van! Sőt, szerintem a gond maga a kólika kialakulásánál, a nem megfelelő bélflóra, ami az édasanyától és a csecsemő környezetéből származik (császáros babáknál ez kifejezetten probléma lehet).

Szimetikon, amely felbontja a gázbuborékokat a belekben és segít kiüríteni őket, kérdés, hogy milyen mellékhatások árán, de ha nagy fájdalmai vannak a babának, akkor érdemes ezt is fontolóra venni. Ilyenkor azért az anya étrendje is nagyon fontos, amennyiben anyatejes a baba, tejtermék, glutén, szója, földimogyoró, puffasztó ételek fogyasztását mindenképp kerülje az anya.

Homeopátiás szerek, ehhez érdemes homeopata orvos segítségét kérni. Heel Viburcol kúp, csecsemők és gyermekek számára nyugtalansági állapotokban.

A csecsemők hasfájásának enyhítésére gyakran alkalmazzák a pocakmasszázst és az édesköményteát. A has masszírozása segíti a baba megkönnyebbülését, mivel elősegíti a gázok távozását és támogatja az emésztőrendszer fejlődését. A masszázs során fontos a megfelelő technika és a nyugodt környezet biztosítása. Az édesköménytea görcsoldó hatású, csökkenti a puffadást és a gyomorgörcsöket, így hatékonyan enyhíti a csecsemők emésztési problémáit. Azonban fontos megjegyezni, hogy a tea alkalmazása előtt érdemes konzultálni gyermekorvossal, mivel a túlzott folyadékbevitel csökkentheti a baba tápanyagfelvételét.

A pocakmasszázs technikájának elsajátításához hasznos lehet szakértői útmutatást követni. Az alábbi videóban egy tapasztalt babamasszázs oktató mutatja be a hasfájós babák masszírozásának lépéseit: VIDEÓ

Természetesen minden csecsemő egyedi, ezért az ilyen kiegészítők bevezetése során fontos a szakszerű megközelítés, hogy a baba egyéni igényeit figyelembe véve lehessen optimalizálni a táplálkozást. Így a megfelelő tápanyagellátás már az első napoktól biztosítja a csecsemő számára az egészséges növekedés és fejlődés alapjait.

Hozzátáplálás, mikor, mivel és hogyan kezdjük, ki és mit ajánl?

A hozzátáplálás az egyik legfontosabb állomás a csecsemő fejlődésében. Nem csupán az első szilárd falatok megkínálásáról szól, hanem arról is, hogy megalapozzuk gyermekeink hosszú távú egészségét. A helyes hozzátáplálás segítheti az immunrendszer erősítését, a bélrendszer működését és az optimális agyfejlődést.

Az első 1000 nap – amely a terhességtől kezdve a gyermek kétéves koráig tart – kulcsfontosságú időszak. Ebben az időszakban a baba agya rendkívül gyorsan fejlődik, és az, hogy milyen tápanyagokat kap, meghatározó lehet az életre szóló egészségi állapota szempontjából. A zsírok, a fehérjék, az omega-3 zírsavak, a vas és a D-vitamin kulcsfontosságúak az optimális agy- és idegrendszeri fejlődéshez.

40 éve, mikor még én voltam kisbaba, nem volt ennyi és ilyen könnyen hozzáférhető információ, mint napjainkban, így az anya az ösztöneire, a védőnő, gyermekorvos valamit, nagyszülők tanácsaira hagyatkozva próbálta a lehető legjobb gondoskodát bíztosítani a csecsemője számára. Sajnos akkor még nem fordítottak ekkora figyelmet az anyatejes táplálás ösztönzésére vagy a valóban egészséges első babaételek bevezetésére. Ha megnézzük az akkori ajánlásokat vagy akár a mai tápszerek vagy bébiételek összetételét, elég elkeserítő a helyzet. Csupa olyan összetevő, amit még egy felnőtt embernek is jó messzire kerülnie kellene, nemhogy egy pár hónapos csecsemőnek, akinek ráadásul teljes mértékben áteresztő a bélfala, így minden allergén, káros anyag átszivárog rajta közvetlenül a véráramba.

A tápszerekben leggyakrabban alkamazott összetevők:

• Tejsavófehérje (vagy hidrolizált tejsavófehérje), kazein, sovány tejpor, laktóz (tejcukor)
• Maltodextrin és burgonyakeményítő
• Növényi olajok (pl. napraforgó-, kukorica-, szójaolaj)
• Pálmazsír
• Vitaminok általában a legolcsóbb szintetikus vagy rosszul hasznosuló formákban

Mi a helyzet a babakekszel?

• Hidrolizált búzaliszt (71%)
• Cukor
• Napraforgó olaj
• Vaj (3,3%)
• Sovány tejpor (2,7%)
• Térfogatnövelő szerek
• Ásványi anyagok
• Természetes aromák
• Emulgeálószer: Szójalecitin
• Vitaminok

Vagy a tejpépekkel?

• Kekszpor 79,5% [enzimatikusan részben hidrolizált búzaliszt 58%, növényi olajok (repce, napraforgó), sovány tejpor 5,3%]
• Sovány tejpor 20%
• Ásványi anyagok
• Vitaminok

De nézzünk meg pár összetevőt részletesebben is

Tehéntej és származékai: potenciális allergének, ráadásul tele vannak növekedési hormonokkal, ösztrogénszerű anyagokkal, antibiotikum- és egyéb gyógyszermaradványokkal.

Maltodextrin: egy keményítőalapú édesítőszer és sűrítőanyag, amelyet kukoricából, rizsből, burgonyából vagy búzából állítanak elő. Magas glikémiás indexű (GI), ami azt jelenti, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet. Folyamatos vagy nagy mennyiségű fogyasztása hozzájárulhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához, amely krónikusan gyulladásos környezetet hozhat létre, és kedvezőtlenül hat a bél mikrobiomjára, csökkenti a hasznos baktériumok (pl. Bifidobacterium és Lactobacillus) arányát.

Növényi olajok (pl. napraforgó-, kukorica-, szójaolaj, pálmazsír): magas omega-6 zsírsavtartalmuk (linolsav) miatt a növényi olajok gyulladást okoznak a szervezetben. Az omega-6 és omega-3 arány felborulása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, az inzulinrezisztencia és az autoimmun betegségek kockázatát. Az iparilag finomított olajok hőkezelése oxidációt eredményezhet, ami szabad gyököket termel. Hidrogénezés során transzzsírsavak képződhetnek, amelyek károsak a szív egészségére, és növelhetik a rossz (LDL) koleszterint. A növényi olajokban található oxidált lipidek károsíthatják a bélfalat, elősegítve az áteresztő bél szindróma kialakulását. Túlzott fogyasztásuk zsírmájat és anyagcsere-zavarokat okozhat.

A hidrolizált búzaliszt egy olyan feldolgozott összetevő, amely a búzaliszt részleges lebontásával (hidrolízissel) készül, így könnyebben keverhető élelmiszerekbe. A hidrolízis során a keményítő kisebb cukormolekulákra bomlik, ami gyors vércukorszint-emelkedést okoz és növeli az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A gyorsan felszívódó, acelluláris szénhidrátok táplálják a káros baktériumokat a bélben, amelyek a bélflóra egyensúlyának felborulásához vezethetnek, ami hozzájárul az áteresztő bél szindróma és a gyulladásos bélproblémák kialakulásához. A hidrolizált búzaliszt továbbra is tartalmaz glutént, ami érzékeny embereknél vagy cöliákiában szenvedőknél immunreakciókat válthat ki.

Mi a helyzet az általános hozzátáplálási ajánlásokkal?

A védőnők és táplálkozási szakemberek általában azt javasolják, hogy a hozzátáplálást a baba 4-6 hónapos kora között kezdjük el, amikor a csecsemő már érett a szilárd ételek bevezetésére. Az első ételek kiválasztásánál fontos, hogy könnyen emészthetőek és alacsony allergén tartalmúak legyenek.

Ajánlott első ételek:

• Gyümölcsök: Alma, őszibarack, körte – először párolva és pépesítve, majd később nyersen is adhatók.
• Zöldségek: Sárgarépa, sütőtök, burgonya – alaposan megfőzve és pépesítve.

Mi a baj ezzel?

Lefőképpen az, hogy a csecsemőnek NEM fruktózra és pépesített, hidrolizált, acelluláris szénhidrátokra van szüksége, HANEM állati eredetű zsírra és fehérjére. Már 4 hetes terhességnél a magzat agyában 10 000 sejt található. 24 hetes korban (20 hét alatt) ez a szám eléri a 10 milliárdot. Ezek a sejtek főként zsírból épülnek fel. Az agy megfelelő fejlődéséhez bizonyos kulcstápanyagok és strukturális elemek elengedhetetlenek, amelyek az agyszövet felépítésében és a neuronok működésében játszanak szerepet. Az agy szinapszisai az idegsejtek közötti kapcsolatok létrehozásáért felelősek és kulcsszerepet játszanak a tanulásban, memóriában, kognitív funkciókban. Az agyfejlődés, a motoros készségek, az érzelmi szabályozás és a kognitív növekedés szorosan összefügg b táplálkozással. Az első két évben az agy szinapszisai három fejlődési csúcson mennek keresztül, ezért kulcsfontosságú, hogy a baba megkapja a szükséges tápanyagokat. A megfelelő tápanyagok támogatják a tanulási képességeket, az emlékezőképességet és az általános testi-lelki fejlődést. Adjunk a babáknak szilárd alapot, hogy optimálisan fejlődjön az agyuk és a testük.

Miből is épül fel az agyunk:

• Zsírszövetek: Az agy kb. 60%-a zsír, ezen belül is nagy részét a telített zsírsavak és az omega-3 (DHA) zsírsavak teszik ki.
• Fehérjék: Az agy működéséhez szükséges neurotranszmittereket és enzimeket biztosítja.
• Víz: Az agyszövet nagy víztartalmú, ami szükséges az idegsejtek kommunikációjához.

Kulcstápanyagok az agy és a szervezet fejlődéséhez

1. DHA (dokozahexaénsav) – az omega-3 zsírsavak kiemelt szereplője
   • Az agy és a retina sejtmembránjának kulcsfontosságú építőeleme. Elengedhetetlen az agy fejlődéséhez, a látás egészségéhez és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
   • Forrásai: Zsíros halak (lazac, szardínia), halolaj, tőkehalmájolaj, anyatej, halikra – már napi fél teáskanálnyi is kiváló tápanyagforrás.
   • Hatás: Segíti a neuronok közötti gyors kommunikációt és a tanulási képességeket.
2. Kolinnal dúsított ételek
   • A kolin elősegíti az agyi membránok felépítését, valamint az acetilkolin neurotranszmitter termelését, amely kulcsfontosságú a memória és a tanulás szempontjából.
   • Forrásai: Tojássárgája, máj, csirkehús, hal, GAL kolin.
3. Telített zsírsavak és koleszterin
   • Az agyhártyák rugalmasságának és stabilitásának biztosításában játszanak szerepet.
   • Forrásai: Tojássárgája, vaj, hús, anyatej.
4. Fehérjék és aminosavak
   • A neurotranszmitterek (pl. dopamin, szerotonin) előállításához szükségesek.
   • Forrásai: Hús, hal, tojás, tejtermékek.
5. Vas
   • Elengedhetetlen az oxigén szállításához és az idegsejtek anyagcseréjéhez. Segíti az agy fejlődését, a vörösvértestek termelését és a növekedést. Megelőzi a vérszegénységet, amely energiahiányt és lassú növekedést okozhat.
   • Forrásai: Vörös hús, máj, tojássárgája, zöldlevelű zöldségek.
   • Hatás: A vas hiánya ronthatja a kognitív fejlődést és a koncentrációt.
6. Cink
   • Fontos az idegsejtek növekedésében és regenerációjában, valamint a neurotranszmisszióban. Immunfunkciót erősít, segíti a sejtnövekedést és az étvágy szabályozását. Az alacsony cinkszint az ízérzékelés gyengülését okozhatja.
   • Forrásai: Hús, osztriga, máj, tojás.
7. Jód
   • Az agyi anyagcserében és a pajzsmirigyhormonok szintézisében játszik szerepet, amelyek szabályozzák az agy fejlődését.
   • Forrásai: Tengeri halak, herkenytűk, alga.
8. B-vitaminok (különösen B6, B12 és folát)
   • Részt vesznek a DNS-szintézisben, az idegrendszer fejlődésében és a neurotranszmitterek termelésében.
   • Forrásai: Hús, tojás, tejtermékek, zöldlevelű zöldségek.
9. D-vitamin
   • Az agy és az idegsejtek működésének szabályozásában játszik szerepet. Fontos a kalcium felszívódásához és a csontok egészségéhez.
   • Forrásai: Napfény, tőkehalmájolaj, zsíros halak, tojás.
10. A-vitamin:
    • Támogatja a látást, az immunrendszert és a bőr épségét.
    • Forrásai: máj, tőkehalmáj, tojássárgája (a répában karotinoid van amit az emberek 40%-a evoluciós okok 10% pedig enzimatikus problémák miatt nem tud aktív A vitaminná alakítani.
11. B-vitaminok:
    • Különösen a B12 elengedhetetlen az energiaellátás, a vörösvértestek képzése és az idegrendszer működése szempontjából.
    • Forrásai: állati eredeti ételek, a hús- és halfélék, a belsőség, a tojássárgája. B12-vitamint kizárólag mikroorganizmusok képesek előállítani. Megtalálható az állati eredetű termékekben, pl. húsokban, halakban, a tenger gyümölcseiben, tejben, sajtokban és tojásban, illetve belsőségekben, azaz májban, vesében, szívben.

Nem tudom feltűnt e, hogy az itt felsorolt élelmiszerek, tápanyagok, amelyek valóban szükségesek a baba fejlődéséhez, sem a tápszerekben, sem a bébiételekben, sem az ajánlásokban NINCSENEK JELEN! Vagy ha jelen is vannak, akkor olcsó szintetius formákban, pl B9 folsavként és nem folátként. Az édes pépekkel továbbá az is nagy probléma, hogy a baba válogatós lesz és csak az édes ízeket fogadja el, az édes íz legyen az utolsó, minden más íz megismertetése után.

Hogyan néz ki akkor a helyes, egészséges és valóban tápláló kiegészítés vagy hozzátáplálás

A hozzátáplálás kezdetén az állati eredetű élelmiszerek legyenek az étrend alapjai. A baba első szilárd ételei zsírokban és fehérjékben gazdag állati ételek legyenek.  Ezek az élelmiszerek nem csupán magas tápanyagtartalmúak, hanem könnyebben emészthetők és biohasznosítható formában tartalmazzák a baba fejlődéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

• Tojássárgája anyatejjel és ghível (tisztított vaj) elkeverve: Gazdag vitaminokban (A, D, K, E, B), ásványi anyagokban (kakcium, vas, cink, szelén, foszfor) zsírokban, koleszterinben és kolinban, ami fontos az agyfejlődéshez. Igen, a koleszterin rendkívül fontos a hormontermelés és a sejtmembránok építése szempontjából. A koleszterin a barátunk nem az ellenségünk, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét már évtizedek óta lenyomni a torkunkon…
• Máj (csirke, borjú, kacsa, nyúl stb): Az egyik legtápanyagdúsabb étel, amely vasat, B-vitaminokat és A-vitamint biztosít. Tévhit cáfolása: Sokan gondolják, hogy a máj méreganyagokat tárol, de a máj csak feldolgozza a méreganyagokat. A méreganyagok a zsírsejtekben raktározódnak. Májkrém (turmixolt máj vajjal, csontlével elkeverve), reszelt máj a baba ételébe.
• Lasan főtt terápiás csontleves: Kollagénben és ásványi anyagokban, zsírokban gazdag, segíti a bélfal gyógyulását és az emésztést. Használhatod levesek, szószok alapjaként is.
• Zsíros halak: Omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, amelyek az agy és a szem egészségéhez elengedhetetlenek.

A növényi ételeknek csak kiegészítő szerepet kell betölteniük az első évben, és fontos, hogy főzve vagy párolva adjuk őket a jobb emésztés érdekében. A szezonalitás kiemelkedően fontos, mivel a helyi, szezonális termékek jobban illeszkednek a baba fejlődéséhez.

Egészséges bél és környezet = egészséges immunitás

Az egészséges bélflóra és a környezet együttesen alapozzák meg az erős immunrendszert. Már a fogantatás pillanatától, sőt, ideális esetben a tervezett terhesség előtt egy évvel érdemes tudatosan felkészülni. A nem megfelelő vagy tápanyaghiányos étrend közvetlenül befolyásolja a magzat fejlődését, és az apa spermiumainak egészsége is kulcsfontosságú a fogantatáskor. A várandósság alatti toxikus anyagoknak való kitettség és bizonyos gyógyszerek szedése szintén hatással lehet a baba fejlődésére. Nem arról van szó, hogy minden gyógyszert kerülnünk kellene, hanem arról, hogy minimalizáljuk a toxikus hatásokat, amikor csak lehetséges.

A modern élelmiszerek gyakran tele vannak peszticidekkel, herbicidekkel és fungicidekkel. Ezek a vegyszerek nemcsak a növények felületén találhatók meg, hanem beépülnek a sejtek belsejébe is. Ezért, ha lehetséges, fogyasszunk organikus, permetmentes termékeket, vagy csökkentsük a zöldségek fogyasztását a toxikus terhelés minimalizálása érdekében. Kerüljük az egyéb toxikus anyagokat is, mint például az autók kipufogógáza, tisztítószerek, illatosított gyertyák, műanyag csomagolások és edények, valamint a szennyezett víz. A környezeti toxinokról bővebben itt írtam. Használjunk természetes tisztítószereket, például fehér ecetet, és részesítsük előnyben a fém dobozokat és üveg tárolókat a műanyagokkal szemben. A csapvíz tisztításához alkalmazzunk vízszűrő berendezéseket.

A bélrendszer és az agy közötti kapcsolat, az úgynevezett bél-agy tengely, központi szerepet játszik a gyermek egészségében. Az étel nemcsak az emésztést befolyásolja, hanem hatással van a viselkedésre, a hangulatra és az immunrendszerre is. Az állati eredetű ételek támogatják a jótékony baktériumflóra kialakulását, míg a feldolgozott ételek és a cukor a káros baktériumokat táplálják. A fermentált ételek, mint a kefir, a savanyú káposzta vagy más zoldséges, probiotikus italok, természetes módon támogatják a bélflórát. Kis mennyiségben, fokozatosan bevezetve segíthetik a bélrendszer egészségét és az immunrendszer erősítését.

A bélrendszer állapota és a táplálkozás minősége szorosan összefügg, hiszen az elfogyasztott ételek hatással vannak a bélflóra összetételére. Nincs olyan, hogy önmagában véve teljesen rossz bélbaktérium, de az étrend döntő szerepet játszik abban, hogy mely baktériumtípusok válnak dominánssá a bélflóránkban. Például a magas cukortartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek elősegítik azoknak a baktériumoknak a szaporodását, amelyek a cukrot részesítik előnyben. Ezek a baktériumok később üzeneteket küldenek az agyunknak, amelyek további cukor iránti vágyat gerjeszthetnek. Az ilyen táplálkozási szokások hosszú távon negatív hatással lehetnek az általános egészségünkre, mert felborítják a bélflóra kényes egyensúlyát.

A gyermekek táplálkozási preferenciái szintén befolyásolhatók azáltal, hogy milyen típusú ételekkel szoktatjuk őket hozzá az étkezésekhez. Ha az édes íz dominál az étrendjükben, az később hajlamosíthatja őket az egészségtelen ételek iránti folyamatos vágyra. A bélflóra, amely már a korai életkorban kialakul, nagyban meghatározza az ételekhez való viszonyukat és az általános egészségi állapotukat. Az ilyen babák gyakran válogatósak és felnőtt korukban is az édes ízeket vagy finomított szénhidrátokat fogják előnyben részeíteni, ami hamar metabolikus szindrómához, elhízáshoz vezet.

A bélflóra egyensúlyának visszaállítása érdekében fontos, hogy fokozatosan csökkentsük az étrendünkben szereplő édességek és szénhidrátban gazdag ételek arányát. Helyettük az állati eredetű élelmiszerek, például hús, máj és tojás előnyben részesítése, valamint a szezonális, helyi növényi ételek fokozatos bevezetése hozzájárulhat a bélflóra egészségének helyreállításához.

A bélfal sérülése, a szivárgó bél szindróma, szintén összefüggésbe hozható az étrend minőségével. Az egészséges bélfal szoros sejtkapcsolatai gyulladás vagy sérülés hatására meglazulhatnak, lehetővé téve, hogy ételrészecskék és toxinok kerüljenek a véráramba. Ez nemcsak gyulladást, hanem autoimmun reakciókat is kiválthat, amely számos egészségügyi problémához, például ekcémához és pajzsmirigyproblémákhoz vezethet. Az élelmiszerek gondos megválasztása és a bélflóra helyreállítását támogató ételek, például csontlevesek és fermentált élelmiszerek fogyasztása alapvető fontosságú lehet a bélfal védelme érdekében. Emellett a stressz csökkentése, a természetben töltött idő, valamint a feldolgozott élelmiszerek elkerülése szintén hozzájárulhat a bélrendszer gyógyulásához és a teljes test egészségéhez. A bélfal gyulladásához és sérüléséhez, nagyban hozzájárulnak a köztelező gyerekkori oltások is, de ezt majd egy másik blogcikkben fejtem ki részletesen.

Összegzés

A helyes hozzátáplálás nemcsak arról szól, hogy mit adunk enni a babának, hanem arról is, hogy milyen alapokat fektetünk le a jövőbeni egészségéhez. Az állati eredetű ételek, a helyi, szezonális zöldségek, a fermentált ételek és a szülők tudatos hozzáállása együttese hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek erős immunrendszerrel, kiegyensúlyozott bélrendszerrel és megfelelő tápanyagszinttel nőjenek fel.