Napjainkban a legfelkapottabb témák közé tartozik a táplálkozás. Rengeteg különböző tanácsot olvashatunk az egészséges táplálkozással kapcsolatban az interneten, vagy a különböző újságokban, magazinokban, amikben folyamatosan újabbnál újabb tippeket, javaslatokat osztanak meg velünk. De nem csak a felnőttek számára terjednek a különféle táplálkozási trendek és diéták, számos új tanulmány, kutatás íródott az egészséges csecsemőtáplálás témakörében is.
A csecsemő bélflórája
Amikor a néhány perces újszülöttet a köldökzsinór átvágása után az édesanyja hasára helyezik, megnyugszik, kúszóreflexe működésbe lép, nyitott szemmel nézelődik, a száját megérintve kiváltható a szopóreflex. Anyatej kell ahhoz, hogy a csecsemőnek kiegyensúlyozott, egészséges bélflórája alakuljon ki. Minimális flóra már a magzati korban kialakul, és a születés során a hüvely jótékony baktériumai elkezdik betelepíteni az újszülött béltraktusát. Az anyatej, elsősorban a colostrum (előtej) a születést követő első napokban létfontosságú ahhoz, hogy a csecsemő emésztőrendszere jótékony baktériumtörzsek egyedeivel népesüljön be. Tudjuk, hogy a tápszeres babák bélflórája teljesen eltér a szoptatott babákétól. Ez a flóra teszi később hajlamossá a tápszeres babákat asztmára, ekcémára, különböző allergiákra, és más egészségügyi problémákat okozhat.
„Az anyatej tartalmaz minden szükséges tápanyagot”
Ez csak abban az esetben igaz, ha az anya nagyon jól ellátott vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Már az első napoktól érdemes a K- és D-vitamin, valamint a magnézium pótlása. Köztudott, hogy az anyatejnél nincs jobb! Ám a legtöbb dolog, ami az anya vérében van, belekerül az anyatejbe is. Annak az anyának, akinek sérült a bélflórája, a szervezete tele van méreganyagokkal, amelyeket a rosszul megemésztett tápanyagokkal életben tartott patogén mikrobák termelnek. Ezek a véráramba kerülve az anyatejjel a csecsemő szervezetébe juthatnak. Különösen súlyos esetben előfordulhat, hogy az anyja nem tudja szoptatni gyermekét, mert a csecsemő nem fogadja el a mellet, vagy néhány korty anyatej után elalszik azon. A sérült bélflóra olyan méreganyagokat is képes termelni, amelyeknek – hasonlóan a morfiumhoz és a heroinhoz – ópiát szerű kémiai struktúrájuk van. Ha a csecsemő az anyatejjel ezeket az ópiátokat is megkapja, akkor teljesen egyértelmű, hogy miért alszik el néhány korty után. A másik oka annak, ha a csecsemő nem akar szopni, a tejallergia lehet. A bélflóra diszbiózisban szenvedő anyák bélfala sérült, a bélhámsejtek által felépített védelmi vonal folytonossága hiányos (áteresztő bél), átereszti a részben megemésztett fehérjéket és antigéneket. Fél éves korig a csecsemő bélrendszere teljesen áteresztő, mindent áteresz. Fél és egy éves kor között még a nagyobb fehérjéket átereszti, ez a későbbiekben szoros kapcsolatban áll az étel- és más allergiákkal. Sokszor, miután az anya kiiktatja a tejtermékeket az étrendjéből, már a csecsemő is elfogadja az anyatejet. A csecsemőkori súlyos ekcéma esetében is beválhat ez az módszer.
Amikor nem volt divat szoptatni
Egész generációk, főleg az 1960/70-es években születettek nőttek fel anyatej nélkül, csupán azért, mert akkoriban nem volt divat a szoptatás. Egy egész sor egészségügyi probléma vezethető vissza erre az időszakra, ami egyértelművé teszi az egészségügyi szakemberek számára, milyen fontos is az anyatejjel való táplálás. Megszokottnak számított a gyermekeket tehéntejjel itatni. Az első hónapokban feles tejet adtak a gyermeknek, később 2/3-os tejet (forralt tej, forralt víz) ezzel hígították a kevésbé jó minőségű tápszereket, arról viszont tudomásuk sem volt, hogy a tejben megtalálható az egyik legagresszívabb allergén a tejfehérje. A tehéntej az anyatejtől nagyon távol álló tej, ami nagyon sok problémát okozhat. A tehéntej okozta probléma nem azonnal jelentkezik, csak néhány évvel később. Kimutatható a korán tehéntejet kapó gyermekeknél, hogy magasabb az asztmás megbetegedések száma és a bőrgyógyászati elváltozások, amiket több tudományos felmérés is bebizonyított. A tehéntej 3 éves korig egyáltalán nem javasolt és utána is csak a magas zsírtartalmú, élő baktériumflórás termékek fogyasztása javasolt (vaj, kefir, zsíros tejföl) és ezeket is csak akkor, ha nem áll fenn laktóz- vagy kazeinérzékenység. Mostanában szerencsére a legtöbb anya már mindent elkövet azért, hogy újszülöttjét szoptatni tudja.
Hozzátáplálás, mikor kezdjük el?
Hazánkban és a legtöbb fejlett európai országban az újszülött kortól kezdve a csecsemő hat hónapos koráig, a szoptatás az ajánlott és választott táplálási mód. A szilárd, nagyobb energiatartalmú táplálékok hozzáadásával „hozzátáplálással” a fogak megjelenésével egyre kisebb anyatej mennyiséggel, fokozatosan átadja a helyét a mesterséges táplálásnak. A hiányos és helytelen összetételű táplálékot is elfogadja az egészséges csecsemő, de ezzel nem szabad visszaélni. Az egészségügyi állapot javulásának köszönhetően egyre inkább érvényesülnek a modern csecsemőtáplálási módszerek. Hat hónapos korig azonban a legideálisabb táplálék a csecsemő számára – a hivatalos álláspont szerint – kizárólag az anyatej, amely az összes tápanyag- és folyadékszükségletét fedezi.
A tápszer is ugyanolyan jó?
A fejlett nyugati országokban azért terjedhetett el a tápszeres etetés, mert az anyák hamar kénytelenek visszamenni dolgozni, így nem szoptathatják a babákat igényük szerint, akár évekig is. Az anyatej védelmet nyújt hosszútávon az elhízás és a magas vérnyomás kialakulása ellen. Csökkenti a gyermekeknél az allergia és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A gyermek fejlődése és növekedése szempontjából a tápanyag-összetétele optimális. Az egészséges újszülöttnek nincs szüksége kiegészítésre pl: tea, víz, tápszer stb. csak, ha az indokolttá vált orvosi szempontból. Ha a csecsemő idegen anyatejet kap, akkor is természetes táplálásról van szó, bármilyen módszerrel történjen (üvegből, egyéb) a táplálás. A fejlett, ipari országok egészségügyi dolgozói gyakran állítják, hogy a tápszer egyenértékű az anyatejjel, és ugyanolyan hatása van az egészségre nézve. Sok tanulmány, kutatás állítja azonban, hogy a tápszeres táplálásnak a fejlett országokban is megvannak a hátrányai. Egy kiterjedt vizsgálat eredményéből pl. az derült ki, hogy az anyatejjel táplált csecsemők szellemi fejlődésének üteme gyorsabb, és egyes betegségek esetén alacsonyabb számú előfordulást igazoltak idősebb korban, mint a tápszerrel táplált gyermekek körében.
A tápszerrel táplált gyermekek körében gyakrabban előforduló betegségek:
- allergia
- asztma
- Crohn betegség
- Colitis ulcerosa
- IDDM (inzulin-dependens diabetes mellitus)
- lymphomák
- nekrotizáló enterocolitis (NEC)
- hasmenéses megbetegedések
- otitis media
- alsó légúti fertőzések (bronchiolitis, krupp, bronchitis, tüdőgyulladás)
- elhízás
- bölcsőhalál (SIDS)
- szepszis
- húgyúti infekció
- akut leukémia
Hozzátáplálás, BLW
Az első életév vége felé a legtöbb csecsemő egyre több vasat és cinket igényel, ezt a szükségletet az anyatej kizárólagosan már nem tudja fedezni. Az ételek bevezetésénél fontos, hogy csak kiegészítsék az anyatejet, de ne helyettesítsék azt. A hiányzó tápanyagokat a szilárd ételek bevezetésével tudjuk biztosítani. A hozzátáplálás megkezdésével is fontos a szoptatás folytatása, hisz az anyatejben lévő számos immunológiailag aktív anyag hatása gátolja az allergiás folyamatokat.
A BLW a baby-led weaning rövidítése, vagyis igény szerinti hozzátáplálást jelent, ahol a baba irányítja az elválasztódást. Mikor kezdjük el? A baba legyen legalább 6 hónapos, de tegyük fel, hogy nincs naptárunk.
Elkezdhetjük, ha a baba:
- tud markolni, tárgyakat a szájához emel
- megszűnt a nyelvkilökő reflex
- érdeklődik az étkezés iránt
- segítség nélkül stabilan tud ülni
Mit ne adjunk? Tilos a:
- méz (1 éves korig ne)
- mogyoró méretű és keménységű falat
- hozzáadott só
- cukor
- teljes kiőrlésű pékáru, korpa
- nyers, félig nyers hús/tojás/hal
- adalékanyag
Cukor:
- 1 éves korig zöldség és gyümölcs saját cukortartalma
- 1-2 éves kor között gyümölccsel édesített nassolni való
- 2-4 éves kor között 3-4 teáskanál cukor / nap
- TILOS: édesítőszerek, cukorpótlók
Mit adjunk? Tápláló és egészséges első ételek
- főtt tojássárga anyatejjel és tisztított vajjal (ghi) kikeverve
- tőkehalmáj + olaja
- sütőtök, répa, édesburgonya
- az anyatej nem fedezi megfelelően a vas- és cinkigényt 6–12 hónapos korban. Javasolt vasban és cinkben gazdag ételek: máj, vörös húsok, halak. A vas felszívódását növeli, ha C-vitamin-tartalmú zöldségekkel és gyümölcsökkel kombináljuk.
- a fő allergénekkel (tejfehérje, tojásfehérje, búzafehérje, olajos magvak) való megismertetést anyatejes táplálás mellett, 6–12 hónapos korban érdemes elkezdeni, mivel ilyenkor van a legjobb esély az immunrendszer megfelelő adaptációjára.
- a csecsemők még nem érzékelik erősen a keserű ízeket, ezért az olyan zöldségek, mint a brokkoli, kelbimbó és karfiol, már ebben a korban is bevezethetők, segítve a későbbi ízpreferenciák kialakulását.
- egy 1930-as tanulmány szerint a gyermekek, ha szabadon választhattak, kiegyensúlyozott étrendet alakítottak ki maguknak, kedvelve a belsőségeket (pl. máj, tőkehalmáj), tojássárgáját, húsokat, gyökérzöldségeket és gyümölcsöket.
Folyadékbevitel, igény szerinti szoptatás +
- 1 éves korig víz
- 1 éves kor felett víz, cukormentes gyermek tea, gógyteák
Az igény szerint szoptatott csecsemők saját tápanyag bevitelüket szabályozzák. Ha a hozzátáplálással párhuzamosan az igény szerinti szoptatás is folytatódik, az épp számára szükséges ételmennyiséget fogja befogadni a gyermek. Ha nem elég a felkínált étel mennyisége vagy nem szereti valamelyik ételt, akkor többet fog szopni. Vannak olyan ellenanyagok, melyek szintje a hosszabb szoptatás során megemelkedik. Az idősebb gyerekek sok kórokozóval érintkeznek. A szoptatott gyermekeknek az anyatej még akkor is nyújt bizonyos fokú immunvédelmet, amikor már csak néhány alkalommal szopik naponta. A szoros anya-gyermek kapcsolat is folytatódik így, mely fontos érzelmi táplálék az édesanyának és a gyermeknek is. Az sem elhanyagolható tényező, hogy minden szoptatással eltöltött évvel csökken bizonyos betegségek veszélye az anyák számára is.
Az elválasztódás és az elválasztás
Az elválasztódás és az elválasztás nem szinonimái egymásnak. Előbbi esetben a folyamatot (vagyis az anyatej fokozatos kiegészítését, majd helyettesítését más táplálékokkal) a gyermek igényei befolyásolják. Az elválasztás során pedig a szoptatások számának csökkentését az anya irányítja saját igényei szerint. Az elválasztást siettetni nem kell, célszerűbb elválasztódásról beszélni, hiszen ennek a csecsemő a kezdeményezője. Ha a gyermek akkor választódik el, amikor készen áll erre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy természetes, egészséges módon elégítettük ki a gyermek fizikai és érzelmi szükségleteit. Azokban a kultúrákban, ahol nincs nyomás az elválasztás irányába, a gyermekek legalább kétéves korukig szopnak. Nagyon valószínűtlen, hogy egy kisbabának élete első évében magától támadna az az ötlete, hogy elválassza magát. A szoptatások gyakorisága nagyon különböző lehet, de összességében egyre ritkábban és rövidebb ideig fog szopni a gyermek. Ilyenkor a jóllakottság már nincs annyira előtérben, helyette egyre inkább lelki táplálék forrása az anyamell, mellyel könnyen helyreállítható a gyermek lelki egyensúlya és önbizalma. Hisz így intenzíven érzi az édesanyához fűződő kapcsolatát és a bizalmat. Ez főleg akkor fontos, ha valamilyen megrázkódtatás éri, legyen az baleset vagy egy fájdalmas orvosi beavatkozás. Az egyre ritkább szoptatással lassan a tejtermelődés is csökken, előfordulhat, hogy egy-egy szopás közt több nap is eltelik, mert a gyermek nem jelzi ilyen irányú kívánságát. A legtöbb édesanya nem tudja pontosan, mikor ér véget végleg a szoptatás. Egyszer aztán eljön az utolsó alkalom – akár a második, akár a harmadik évben akár később. A gyermek jóllakott – nemcsak az anyatejtől, hanem az anyamell szopásnak élményétől is –, és akkor más élmények után néz, más tapasztalatokat szeretne szerezni.
Tudtad?
Az 1860-as évek végén kerültek piacra az első szabadalmaztatott csecsemőtápszerek Európában és az Egyesült Államokban. Henry Nestlé német kémikus munkájának eredményeként született meg Svájcban 1867-ben az első csecsemőtápszer. Abban az időben Henry Nestlé egyedül dolgozott laboratóriumában, ma kb. 3500-an vesznek részt a világszerte fejlesztőmunkájában a cég 17 kutatóközpontjában. A kutatás eredményei bevonultak a háztartások mindennapjaiba. A Nestlé terméke liszt, tehéntej és cukor keverékéből állt, amelyet vízben vagy tejben kellett feloldani. Az akkori reklámok a tápszert az anyatej legtökéletesebb helyettesítőjeként tüntették fel.
+ 1 érdekesség
Az endokannabinoidok természetesen megtalálhatók az anyatejben is. Szerepük, hogy létrehozzanak olyan egészséges testi folyamatokat, mint az immunrendszer, a rendszeres alvás-ébrenlét ciklus, a normális étvágy vagy az egészséges anyagcsere. Bár édesanyánktól endokannabinoidokat kapunk az anyatejen keresztül, és a testünk is termel saját endokannabinoidokat, nem tárolja ezeket tartalékként, ami inaktivitáshoz vezethet. Ez az inaktivitás pedig hiányhoz. A kannabinoidok – az újszülöttek étvágyának serkentésére szolgáló alapvető funkciók mellett segítik a pihenést és megnyugtatják a babát.
Forrás:
- www.kismamablog.hu/konyv/babaszakacskonyv.pdf
- http://www.informed.hu/eletmod/dieta/elhizas/a-hus-fontos-a-csoki-nem
- http://www.kiskegyed.hu/baba-mama/baba-mama/hozzataplalas-mit-mikortol-es-hogyan
- http://www.lll.hu/node/226
- http://www.lll.hu/node/184
- Dr. Csomai Zita: Biológiai és élettani alapok a babatáplálás kérdéseiben
- Óvári Anna: Igény szerinti hozzátáplálás – BLW, Hozzátáplálás egy egészségesebb nemzedékért
- Márta Guóth Gumberger – Elizabeth Hormann: Szoptatás
- Dr. Kun Judit IBCLC, W. Ungváry Renáta IBCLC: Tápszerek Magyarországon
- Konczné Bakos Mária: Baba született
- Gap-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata – Kézikönyv a pszichológia zavarok természetes gyógyításához
