Amiotrófiás laterális szklerózis (ALS)

Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) egy progresszív neurológiai rendellenesség, amely károsítja az idegsejteket és fogyatékosságot okoz. Az állapotot Lou Gehrig-betegségként is ismerik, a híres New York Yankees baseballjátékos után, akit az 1930-as évek végén diagnosztizáltak ezzel a betegséggel. Az ALS kifejezetten a motoros neuronokat, vagyis azokat az idegsejteket károsítja, amelyek az akaratlagos mozgásokat irányítják. Ezek az idegsejtek összezsugorodnak és elhalnak. Az idegsejtek elvesztésével az agy már nem képes irányítani az izommozgásokat, és a betegek fokozatosan elveszítik a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességét, például a lépcsőzés, tárgyak elérése vagy az öltözködés képességét. A későbbi stádiumokban általában bénulás lép fel, és a betegség az érintett személy légzési képességét is befolyásolja.

Az immunrendszer szerepe az ALS patogenezisében egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban. Különösen a gyulladásos folyamatok és az immunsejtek által termelt citokinek befolyásolhatják a betegség lefolyását. A TH1 és TH2 sejtek a T helper limfociták alcsoportjai, amelyek különböző citokineket termelnek és eltérő immunválaszokat közvetítenek. A TH1 sejtek általában sejtközvetített immunválaszokat indukálnak, míg a TH2 sejtek humoriális immunválaszokat támogatnak.

Néhány tanulmány szerint az ALS-ben szenvedő betegekben megfigyelhető a gyulladásos citokinek emelkedett szintje, ami arra utalhat, hogy az immunrendszer proinflammatorikus állapotban van. Egyes kutatások azt sugallják, hogy az immunválaszok egyensúlyának felborulása, beleértve a TH1 és TH2 sejtek közötti arány változását, hozzájárulhat az ALS progressziójához.

Az ALS és az immunválasz:

• Gyulladásos folyamatok: Az ALS-ben szenvedő betegekben megfigyelhető a gyulladásos citokinek, például a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α) és az interleukin-6 (IL-6) emelkedett szintje. Ez arra utal, hogy a gyulladás és az immunrendszer aktivációja szerepet játszhat a betegség progressziójában.
• Immunsejtek szerepe: Kutatások kimutatták, hogy az ALS-ben szenvedő betegekben változások figyelhetők meg a T-sejtek számában és funkciójában. Például a szabályozó T-sejtek (Treg) csökkent száma összefüggésbe hozható a betegség progressziójával. Bár bizonyos T sejtek, köztük a Th1 és Th17 sejtek is érintettek lehetnek, az ALS-ben az immunválasz összetett és nem korlátozódik egyetlen sejttípusra vagy citokinre, mint pl. a szklerózis multiplexnél, ami egy Th1 dominancia. Az utóbbi években kiderült, hogy a Th17 sejtek és az általuk termelt interleukin-17 (IL-17) citokin is jelentős szerepet játszik az SM patogenezisében. A Th17 sejtek erősen proinflammatorikusak és hozzájárulnak az autoimmun reakciókhoz. Egyes tanulmányok szerint az ALS betegekben autoantitestek jelenhetnek meg, amelyek a motoros neuronokat támadják meg, ami a B-sejtek szerepére utal az ALS-ben.

Dr. Natasha Campbell-McBride Gap-szindróma

Dr. Natasha Campbell-McBride könyvében igen szemléletesen írja le a TH-1 és TH-2 rendszernek a működését. „Képzeljünk el egy középkori erődöt magas kőfalakkal. A várfalon állnak a harcosok, akik fegyverekkel, harci eszközökkel védik az erődöt. Eközben belül a vár lakosai a mindennapi feladataikat látják el, gazdálkodnak, főznek a katonáknak. A katonák feladata, hogy az ellenséggel harcba szálljanak. Tegyük fel, hogy a katonák elesnek, és az ellenség elkezd bejutni a várba. Ekkor a vár lakosságának kell elvégeznie a katonák feladatát. Csakhogy a várnép nincs harcra edzve, és megfelelő harci eszközeik sincsenek, így azzal kell küzdeniük, ami éppen a kezükbe akad. Ezekkel az eszközökkel azonban a vár népe nem tudja olyan hatékonyan megvédeni a várat, mint a katonák a harci fegyvereikkel. Ehhez hasonló dolog játszódik le az ember szervezetében is, ha a bélflórája megsérül. Az immunrendszernek két fő hadserege van: Th1-immunitás (az erőd falán álló katonák) és Th2-immunitás (a várban élő lakosság). A katonák a várfalon az úgynevezett sejt által közvetített immunitást segíti, amely mindenhol jelen van, és kapcsolatban van a külvilággal. A betolakodók ellen ez a szervezetnek az első és igen hatékony védelme. A szekretoros IgA, a gamma interferon és más és más hasonló anyagok is ehhez a rendszerhez tartoznak. A nyiroksejtek (lymphocyták) az immunrendszerben fontos feladatokat ellátó fehérvérsejtek, a bélfalban immunglobulinokat termelnek. Az egyik legfontosabb immunglobulin a bélben a szekretoros Immunglobulin A(IgA). Tudjuk most már, hogy az egészséges bélflóra rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy ez az immunitás működjön, és jól végezze a dolgát. Ha azonban ez a védelem károsodik, a szervezet beveti az immunrendszer másik hadseregét (a várban élő lakosságot), a Th2-védelmet. Ennek a rendszernek az irányítói pl. az alpha interferon és az IgE. A szervezetben lejátszódó allergiás reakciókért az Immunglobulin E (IgE) felelős, ez rendkívül aktív az asztmás, ekcémás, szénanáthás és hasonló allergiákban szenvedő emberekben. Ez a Th2-es rendszer túl aktív azoknál az embereknél, akiknek abnormális a bélflórája, és ettől lesznek hajlamosak arra, hogy szervezetükben allergiás reakciók, krónikus gyulladások, autoimmunitás és hasonló nem kívánatos betegségek jöjjenek létre. Akárcsak a nem harcra edzett, és nem megfelelő fegyverekkel küzdő várlakók, a Th2-rendszer sem képes jól megvédeni az erődöt. Mindkét védelemre szüksége van a szervezetnek, ám ezeknek kiegyensúlyozottan kell működniük.  A Th1- és a Th2-védelem nincs egyensúlyban, és a Th1 kevésbé, a Th2 viszont túlzottan aktív azoknál, akik krónikus vírusfertőzésben, allergiákban, krónikus fáradtság szindrómában, asztmától vagy ekcémától szenvednek. Továbbá a Th2 kevésbé, a Th1 viszont túlzottan aktív azoknál akik pedig autoimmun eredetű pajzsmirigy-, 1-es típusú cukor illetve pl szklerózis multiplex, rheumatoid arthristis, Chron vagy Colitis Ulcerosa betegségben szenvednek. Az egészséges bélflóra felel a Th1- és Th2-védelem kiegyensúlyozott működéséért. A középkori váras párhuzamunkkal élve, a bélflórának köszönhető, ha megfelelő számú, éber, edzett és mindig harcra kész vitéz van a várfalon. Ha a bélflóra nem megfelelően működik, akkor ezek a katonák egyre figyelmetlenebbek, lustábbak lesznek, néhányuk inkább bemegy a várba a lakosságnak segíteni, így aztán a várfalon lévő harcosok száma egyre csökken, a Th1-védelem egyre gyengébb, és az egyensúly a Th2-védelemmel felborul.

Mi károsíthatja a bélflórát?

A bélflóra összetételének zavarai, amelyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze, szoros kapcsolatot mutatnak az allergiákkal és az asztmával és különböző autoimmun eredetű megbetegedésekkel. Száz éve tudjuk, hogy a táplálkozás komolyan befolyásolja a bélflóra összetételét. Évtizedek óta azt is bizonyították, hogy a bélflóra fontos az immunrendszer kifejlődésében és működésében. Az utolsó 20-40 évben vált csak világossá, mennyire fontos ez az ember esetében is. Éppen ez idő alatt nagy erők befolyásolták rossz irányba a nyugati világban élő emberek bélflóráját. Az elterjedt antibiotikum használat és a drámaian megváltozott táplálkozás hatására rendkívül megnőtt az ilyen megbetegedések száma.

Áteresztő bél szindróma (angolul leaky gut syndrome)

A vékonybél nyálkahártyájának fokozott áteresztőképessége lehetővé teszi, hogy nagyobb molekulák, például baktériumok, toxinok és emésztetlen ételrészecskék jussanak be a véráramba. Ez különböző egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a gyulladásos és autoimmun betegségeket.

Hogyan működik a bélfal normálisan:

• A vékonybél nyálkahártyája szelektív permeabilitással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos anyagok juthatnak át rajta.
• A sejtek közötti szoros kapcsolatok (tight junctions) szabályozzák ezt a folyamatot, megakadályozva a káros anyagok bejutását.

Az áteresztő bél elmélete szerint:

• Fokozott permeabilitás: A szoros kapcsolatok meggyengülése miatt a bélfal áteresztőbbé válik.
• Nem kívánt anyagok bejutása: Baktériumok, toxinok és emésztetlen ételrészecskék juthatnak be a véráramba.
• Immunreakció: Az immunrendszer reagál ezekre az anyagokra, ami gyulladáshoz és egyéb tünetekhez vezethet.

Lehetséges okok:

• Táplálkozási tényezők: Magas cukor- és feldolgozott élelmiszer-, glutén, tejtermékek, béláteresztést okozó ételek fogyasztása (paradicsom, paprika, padlizsán, burgonya, hüvelyesek (bab, lencse), gabonafélék, szaponinok nagy dózisban).
• Fertőzések: Bakteriális, vírusos vagy parazitás fertőzések.
• Gyógyszerek és toxinok: Bizonyos gyógyszerek (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők) vagy alkohol.

Tünetek és következmények:

• Emésztési problémák: Puffadás, hasmenés, székrekedés.
• Fáradtság és fejfájás (migrén).
• Bőrproblémák: Ekcéma, akne.
• Autoimmun betegségek kialakulása vagy súlyosbodása

A tüskefehérje lehetséges szerepe a neurodegeneratív betegségekben

Egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a tüskefehérje hogyan károsíthatja az agyat védő vér-agy gátat. Az agyunk egy különleges védelmi rendszert élvez, amit vér-agy gátnak nevezünk. Ez a gát olyan, mint egy szigorúan őrzött határ, amely megakadályozza, hogy káros anyagok, baktériumok vagy vírusok jussanak be az agyszövetbe a véráramon keresztül. Így az agy védve marad a fertőzésektől és gyulladásoktól, biztosítva a zavartalan működését. Ha a vér-agy gát károsodik, az agy sebezhetőbbé válik, és a vírus vagy gyulladásos anyagok könnyebben okozhatnak problémákat.

A tanulmányban a tudósok laboratóriumi körülmények között emberi agyi érrendszeri sejteket vizsgáltak. Ezeket a sejteket a koronavírus tüskefehérjéjével kezelték, és megfigyelték a következőket:

1. A sejtek közötti kapcsolatok gyengülése: A vér-agy gát sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz speciális fehérjék segítségével. A tüskefehérje hatására ezek a kapcsoló fehérjék lebomlottak, így a gát szilárdsága csökkent.
2. Növekvő áteresztőképesség: A sejtkapcsolatok gyengülése miatt a vér-agy gát “áteresztőbbé” vált. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan káros anyagok juthatnak át rajta, amelyek normál esetben nem tudnának bejutni az agyba.
3. Sejtkárosodás és gyulladás: A tüskefehérje fokozta a sejtekben az oxidatív stresszt és gyulladásos válaszokat, ami további károsodáshoz vezetett.

AIP étrend (autoimmun protocol)

Az autoimmun betegségek esetén alkalmazott étrend célja az immunrendszer szabályozása, a gyulladások csökkentése, az emésztőrendszer támogatása és az autoimmun reakciókat kiváltó vagy súlyosbító ételek kizárása. Az autoimmun protokoll diéta (AIP) egy szigorúbb étrendi irányelv, amely az eliminációs diétán alapul, és kifejezetten az autoimmun betegségek kezelésére lett kialakítva.

Főbb alapelvek

1. Gyulladáscsökkentő ételek előnyben részesítése:
   • Sok zöldség, különösen leveles zöldek, keresztesvirágúak (pl. brokkoli, kelbimbó), színes zöldségek.
   • Egészséges zsírok: avokádó, olívaolaj, kókuszolaj.
   • Vadon fogott halak (pl. lazac, makréla) a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak miatt.
2. Eliminációs fázis: Az étrend első szakaszában eltávolítják azokat az ételeket, amelyek gyakran váltanak ki gyulladást vagy immunreakciót:
   • Gabonák (gluténtartalmú és gluténmentes gabonák is, pl. búza, rizs, zab).
   • Hüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó, földimogyoró).
   • Tejtermékek.
   • Magvak és diófélék.
   • Tojás.
   • Éjjeli árnyékos növények (pl. paradicsom, paprika, padlizsán, burgonya).
   • Feldolgozott ételek, cukor, adalékanyagok.
3. Az emésztőrendszer regenerálása:
   • Kollagénben és zselatinban gazdag ételek. Kiemelkedően fontos a bélflóra egyensúlyának helyreállítása mely a jól működő immunrendszer kulcsa, egyik ilyen eszközünk a terápiás alaplé: (velős), csontos, (porcos), bőrös részeket használunk a leves elkészítéséhez: szegyporc, kuglicsont, marhalábszár-csont, ritkacsont, gerinccsont (orja), lapockacsont, kacsa-liba-csirkeláb, farhát, (pulyka)szárny, bőrős comb-szárny, marhafarok, stb), aprólék, nyak, stb… Interneten számos recept fellelhető.
   • Probiotikus ételek: fermentált zöldségek (savanyú káposzta, kimchi), kókuszjoghurt.
   • Prebiotikus rostok: hagyma, fokhagyma, spárga, póréhagyma.
4. Kiváltó ételek visszavezetése: Ez egy elterjedt de téves hozzáállás, semmilyen allergént nem vezetünk vissza a későbbiekben sem!
5. Tápanyagokban gazdag ételek fogyasztása:
   • Belőségek (pl. máj, szív), amelyek gazdagok A-vitaminban, B-vitaminokban és vasban.
   • Tenger gyümölcsei, különösen kagylók és rákok.
   • Friss, szezonális zöldségek és gyümölcsök.

Mit kerülni?

• Glutén, tejtermékek: Különösen fontos a kizárása autoimmun betegségek esetén, mivel fokozhatja a béláteresztő képességet és gyulladást válthat ki.
• Cukor: Gyulladást és vércukorszint-ingadozást okozhat.
• Feldolgozott élelmiszerek: Adalékanyagok, tartósítószerek és ízfokozók kerülendők.

Tippek az étrend fenntartásához

• Tervezés: Készíts heti menüt és főzz előre.
• Egyszerű ételek: Egyszerű, friss alapanyagokat használj.
• Támogatás: Vegyél részt támogató csoportokban vagy keress szakembert, aki segít az étrend követésében.

Példa napi étrendre

Reggeli: Csontleves, párolt zöldségek, avokádó.
Tízórai: Fermentált zöldségek.
Ebéd: Grillezett lazac, párolt brokkoli, édesburgonya.
Uzsonna: Egy marék bogyós gyümölcs.
Vacsora: Marhapörkölt zöldségekkel (paprika nélkül), saláta olívaolajjal.

Szakácskönyvek

• Mezei Elmíra: Autoimmun szakácskönyv – Diéta lemondások nélkül
• Táplálkozás-Beállítás™ Szakácskönyv
• Táplálkozás-Beállítás™ Szakácskönyv II.
• Táplálkozás-Beállítás Szakácskönyv III.
• https://eszkimokonyha.hu/

Ortomolekuláris vitaminpótlás az autoimmun étrend kiegészítéseként

Az ortomolekuláris medicina elve szerint a szervezet optimális működéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat a lehető legmagasabb, fiziológiás dózisban kell biztosítani. Autoimmun betegségek esetén a gyulladáscsökkentés, immunrendszer-szabályozás és sejtszintű regeneráció érdekében különösen fontos a következő vitaminok és ásványi anyagok pótlása:

C-vitamin

• Adagolás: Napi több ezer mg, amíg el nem éred a bélintoleranciát (híg széklet megjelenése). Ez jelzi a szervezet telítettségét.
• Hatásai:
  • Erőteljes antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt.
  • Immunmoduláló hatású, támogatja a fehérvérsejtek működését.
  • Segíti a kollagén szintézist és a sebgyógyulást.
• Javasolt forma: L-aszkorbinsav vagy liposzómás C-vitamin, rendszeres elosztásban a nap folyamán.
• Forrás:
• Hallgass bele a C-vitamin hatásairól szóló anyagba itt.

D3-vitamin

• Adagolás: 10.000-50.000 NE/nap, de egyéni D-vitamin-szint ellenőrzése (25(OH)D-szint) ajánlott.
• Hatásai:
  • Erős gyulladáscsökkentő és immunmoduláló.
  • Csökkenti az autoimmun reakciók intenzitását.
  • Elősegíti a csontok és az izomzat egészségét.
• Forrás: GAL D3-vitamin

K2-vitamin (komplex formában)

• Adagolás: 100 μg K2-vitamin/nap (MK-4 és MK-7 forma is ajánlott).
• Hatásai:
  • Segíti a D-vitamin kalcium-anyagcserére gyakorolt hatását.
  • Támogatja a csontok mineralizációját és az érfalak egészségét.
  • Csökkentheti az érrendszeri meszesedés kockázatát.
• Forrás: GAL K-komplex Forte vitamin

K1-vitamin

• Adagolás: Napi 1000–50.000 μg, a betegségek súlyosságától függően. Autoimmun és daganatos betegségek esetén akár nagyobb dózis is alkalmazható.
• Hatásai:
  • Erőteljes daganatellenes hatású.
  • Epidemiológiai vizsgálatokban megfigyelt általános betegség-kockázat csökkentő hatás.
  • Támogatja a csontok egészségét.
• Forrás: GAL K1 vitamin

A-vitamin

• Adagolás: Napi kb. 10.000 NE A-vitamin ekvivalens mennyiség. Ezt természetes forrásból is biztosíthatod:
  • Állati belsőségek: máj, vese, szív.
  • Tengeri halak, vaj, tojássárgája.
  • Fontos arány: A D3- és A-vitamin aránya legyen 1:1 és 1:4 között.
  • Ha szükséges, kiegészíthető GAL retinollal.
• Hatásai:
  • Szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában.
  • Védi a nyálkahártyákat és a bőr egészségét.

Magnézium

• Adagolás: 400-600 mg/nap, könnyen felszívódó formában, például:
  • Magnézium-L-laktát: GAL magnézium
  • Magnézium-biszglicinát: Yiya magnézium-biszglicinát
  • Magnézium malát: https://nutribalance.hu/termek/freyagena-balance-bartha-mg2-magnezium, https://www.yiya.hu/magnezium-malat-kapszula-tabletta.php
  • Magnézium taurát: https://www.yiya.hu/magnezium-taurat-kapszula-tabletta.php
• Hatásai:
  • Csökkenti az izomgörcsöket, támogatja az idegrendszer működését.
  • Hozzájárul a sejtszintű energiatermeléshez (ATP-szintézis).
  • Mérsékli a gyulladásos folyamatokat.

Jód és szelén

• Adagolás: Jódpótlás tudományos alapokon Facebook csoport
• Hatásai:
  • Erős gyulladáscsökkentő és immunmoduláló.
  • Csökkenti az autoimmun reakciók intenzitását.
  • Rendkívül sok folyamatban részt vesz
• Forrás: LifeProtocol IOD

Melatonin

• A melatonin egy indol hormon, amelyet elsősorban a tobozmirigy választ ki, és amely antioxidáns, gyulladásgátló és anti-apoptotikus képességgel rendelkezik. Különböző betegségek patofiziológiai mechanizmusaiban játszhat fontos szerepet. Ebben a tekintetben különböző tanulmányok kimutatták, hogy kapcsolat van a melatonin és a sclerosis multiplex (MS) között, nem lepődnék meg, ha a laterális szklerózis (ALS) tekintetében is jelentős javultást lehetne elérni vele. A melatonin csökkenti a gyulladásos citokinek, például az IL-17 és a TNF-α termelődését, amelyek jelentős szerepet játszanak a betegség progressziójában. Segíti a gyulladásos Th17-sejtek aktivitásának visszaszorítását, miközben támogatja a gyulladásellenes Treg-sejtek működését. Az ALS-ben megnövekedett oxidatív stressz hozzájárul a motoros neuronok és az idegsejtek károsodásához. A melatonin erőteljes antioxidáns, amely semlegesíti a szabad gyököket, növeli az endogén antioxidáns enzimek, például a szuperoxid-dizmutáz (SOD) és a glutation aktivitását. Ez a védelem lassíthatja a betegség neurodegeneratív aspektusait. melatonin szabályozza az immunválaszt: csökkenti a patogén autoimmun reakciókat, hozzájárul a T-sejtek egyensúlyának helyreállításához. Segíti az alvás minőségének javítását, közvetetten támogatja az immunrendszer egyensúlyát az alvás szabályozásán keresztül. A melatonin gátolhatja a mikrogliák aktivációját, amelyek gyulladásos folyamatokat indíthatnak az idegrendszerben.

• Adagolás: a melatonin terápiás dózisa általában 3–10 mg/nap között mozog, de egyes esetekben akár 20–50 mg/nap dózist is vizsgáltak.

Nattókináz

• Adagolás: 100 mg
• Hatásai:
  • Természetes vérhígító hatású enzim, vérlemezke kicsapódást gátló és neuroprotektív és FEHÉRJEBONTÓ enzim (oltottaknál tüskefehérje bontásra jól jöhet…)
  • Megakadályozza a vérrögképződést, és csökkenti a meglévő vérrögök méretét
  • Csökkenti a vérnyomást
• Forrás: YIYA Nattókináz

NAC – N-Acetil-L-Cisztein

• Adagolás: 600-3000 mg
• Hatásai:
  • Növeli a szervezet glutation-szintjeit, antioxidáns hatása révén fokozza az immunrendszer működését, segíti a sejtszintű regenerációt és gyulladáscsökkentést, hozzájárul a toxinok, méreganyagok hatékony kivezetéséhez.
  • Hozzájárul a máj többszintű méregtelenítési folyamataihoz, továbbá a zsírmáj állapotában is elősegíti a májsejtek rehabilitációját.
  • Kutatási eredmények alátámasztják hatásosságát a ROS-szint (reaktív oxigéngyökök) csökkentésében, A-, E-vitaminokkal és Omega-3 zsírsavakkal kombinálva.
  • Szabályozza az agy a glutamátszintjét (idegi ingerület átvivő anyag), ezáltal segítséget nyújthat a kognitív képességek rehabilitációjában és memória javításában.
• Forrás: YIYA NAC és Glicin

A CBD olaj alkalmazása autoimmun betegségek esetén

A CBD olaj hatékonyan csökkenti a gyulladást a szervezetben, ezért eredményesen használják autoimmun betegségek, például amiotrófiás laterális szklerózis (ALS), sclerosis multiplex (SM) vagy lupus erythematosus (LA) kezelésében. A CBD szublingvális (nyelv alatti) alkalmazása különösen előnyös, mivel a hatóanyagok közvetlenül a nyálkahártyán keresztül szívódnak fel, így gyorsan bekerülnek a véráramba, ami jobb biohasznosulást eredményez.

Adagolás és kúrakezelés

• A CBD olaj adagolását fokozatosan érdemes növelni:
  • 1. hét: napi 15 mg.
  • 2. hét: napi 30 mg.
  • 3. hét: napi 45 mg.
  • 4. hét: napi 60 mg.
  • Ezt követően az adag napi 150 mg-ig emelhető, a legjobb napi három részletre osztva, hogy a CBD egyenletesen legyen jelen a szervezetben.
• A kisebb adagok is hatékonyak lehetnek, különösen, ha szigorú autoimmun diétával kombinálják. Az étrend és életmód optimalizálása jelentősen hozzájárulhat a gyógyuláshoz, de ehhez fegyelem és következetesség szükséges.
• A kúra időtartama legalább három hónap, vagy a következő kontrollvizsgálatig tartson, ahol a dózisokat az eredmények alapján lehet finomhangolni.

Költségek és dózismérés

• Például egy 10%-os, 10 ml-es CBD olaj kb. 260 cseppből és 1000 mg CBD-ből áll, tehát cseppenként 3,8 mg hatóanyagot tartalmaz.
• Az autoimmun betegek számára szükséges napi dózis elérheti a 100 mg-ot, ami jelentős anyagi terhet jelenthet. Érdemes előre átgondolni, hogy ez hosszabb távon vállalható-e.

Gyógyszerkölcsönhatások

• A CBD olaj kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, mivel gátolja a citokróm P450 májenzimek aktivitását. Ez a hatás lassíthatja egyes gyógyszerek lebomlását, ami azok kumulációjához (felhalmozódásához) vezethet a szervezetben.
• Fontos, hogy a CBD és más gyógyszerek bevétele között legalább 1-2 óra teljen el a kockázatok minimalizálása érdekében.
• Kemoterápia esetén a CBD-t a kezelés napján és az azt követő napon kerülni kell. A kúra folytatása az előírt adagolási rend szerint történjen a kemoterápia előtt és után.

Forrás: Pure Gold Hemp (hanna10 kóddal -10% kedvezmény, ha nem tudod melyiket válaszd írj nekem e-mail)