A metabolikus betegségek közé olyan állapotok tartoznak, amelyek a szervezet energia-anyagcseréjének zavaraiból fakadnak. Ezek a betegségek a modern társadalmakban egyre gyakoribbak, és számos kockázatot jelentenek a hosszú távú egészségre nézve. A metabolikus betegségek olyan rendellenességek, amelyek az anyagcsere folyamatainak zavaraiból erednek. Az anyagcsere feladata, hogy energiát biztosítson a szervezet működéséhez, valamint szabályozza a sejtek, szövetek és szervek funkcióit. Amikor az anyagcsere valamelyik szintjén probléma adódik, az egész szervezet működése sérülhet. Az anyagcsere-betegségek közé tartoznak például a következők:
- Cukorbetegség: A vércukorszint szabályozásának zavara, amely inzulinrezisztenciával és/vagy az inzulinhiánnyal jár.
- Metabolikus szindróma: Egy olyan állapotegyüttes, amely magában foglalja az elhízást, magas vérnyomást, magas vércukorszintet, valamint a magas trigliceridszintet és az alacsony HDL-koleszterin szintet.
- Elhízás: A zsíranyagcsere zavara, amely fokozott zsírraktározással jár, és számos további metabolikus probléma alapja lehet.
- Nem alkoholos zsírmáj: Az energia-anyagcsere zavara, amely a májban felhalmozódó zsír révén májkárosodáshoz vezethet.
A metabolikus betegségek kialakulásának mechanizmusai
1. A sejtek energiaszükségleteinek megváltozása
Az egészséges sejtek többnyire oxigén jelenlétében bontják le a glükózt az ATP (adenozin-trifoszfát) termelése érdekében. Amikor a sejtek nem képesek megfelelően oxidálni a glükózt, fermentációs úton kénytelenek energiát termelni, ami ineffektív és gyakran egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyen körülmények között a sejtek energiahiánya különböző kompenzációs mechanizmusokat indít be, amelyek növelhetik az anyagcsere-diszfunkciók kialakulásának kockázatát.
2. Mitokondriális diszfunkció⮕
A mitokondriumok, amelyek az energiatermelés központjai, meghibásodása sok metabolikus betegség alapjául szolgál. A mitokondriumok képesek oxidatív foszforilációval⮕ ATP-t termelni, azonban ha működésük károsodik, a sejtek nem képesek elegendő energiát előállítani. A mitokondriális diszfunkció miatt felhalmozódó reaktív oxigéngyökök (ROS) sejtkárosodást és krónikus gyulladást idézhetnek elő, ami tovább súlyosbíthatja a metabolikus betegségek kialakulását.
3. Inzulinrezisztencia⮕
Az inzulinrezisztencia gyakran a túlzott kalória- és szénhidrátbevitel következménye. Az állandóan magas inzulinszint és az ehhez társuló inzulinérzékenység csökkenése miatt a sejtek egyre kevésbé képesek megfelelően reagálni az inzulinra, ami emelkedett vércukorszinthez vezethet. Az inzulinrezisztencia nemcsak a cukorbetegség előszobája, hanem szoros összefüggést mutat az elhízással, a zsírmájjal és a szív-érrendszeri betegségekkel is.
4. Gyulladásos folyamatok
A krónikus gyulladás gyakran a metabolikus betegségek hátterében áll. Az elhízáshoz kapcsolaható túlzott számú zsírsejtek például gyulladásos molekulákat bocsátanak ki, amelyek szisztémás gyulladást okoznak. Ez a gyulladás kedvezőtlenül hat az inzulinérzékenységre, súlyosbítja a mitokondriális diszfunkciót, és elősegíti a további anyagcserezavarok kialakulását (laborban a CRP értéket 1 alatt kell tartani, felette már krónikus szisztémás gyulladásról beszélünk).
5. Daganatos megbetegedések⮕
A rák kialakulása egy alapvetően metabolikus, azaz anyagcsere-rendellenesség következménye. Ez azt jelenti, hogy a rák kialakulása nem pusztán a genetikai mutációktól függ, hanem a sejtek energiatermelő folyamatainak zavarától. A rákos sejtek esetében a mitokondriumok, azaz az energiatermelésért felelős sejtszervecskék, gyakran sérültek vagy hibásan működnek. Emiatt ezek a sejtek nem képesek hatékonyan energiát előállítani oxigén segítségével, ezért visszatérnek az ősi fermentációs módszerhez.
A metabolikus betegségek kockázatai
1. Szív- és érrendszeri betegségek
A metabolikus szindrómával és cukorbetegséggel összefüggő kockázatok közé tartozik a magas vérnyomás, az artériás érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegség. Az emelkedett vércukor- és inzulinszint fokozza a vérnyomást, valamint elősegíti a zsírok lerakódását az érfalakban, ami érelmeszesedéshez vezethet (ez mondjuk megérne egy külön cikket, hogy miért és hogyan is történik és miért rendkívül károsak a koleszterin csökkentők).
2. Krónikus gyulladás és autoimmun betegségek
A metabolikus betegségek által okozott krónikus gyulladás hajlamosíthat autoimmun reakciók kialakulására, mivel az immunrendszer folyamatos aktivitásban van. A gyulladásos mediátorok jelenléte elősegítheti a sejtkárosodást, ami további egészségügyi problémákhoz, például rheumatoid arthritishez vagy lupushoz vezethet.
3. Hormonális egyensúlyzavarok
A metabolikus rendellenességek gyakran hormonális egyensúlyzavarokkal is összefüggnek. Az elhízás például megváltoztathatja az ösztrogén és a tesztoszteron szintjét, növelve a reproduktív és hormonális zavarok, például a PCOS (policisztás petefészek szindróma) kockázatát.
4. Nem alkoholos zsírmáj és májcirrózis
A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) az elhízás és a metabolikus szindróma egyik közvetlen következménye, amely májkárosodáshoz vezethet. Ha kezeletlenül marad, a zsírmáj gyulladásos állapotba kerülhet (nem alkoholos steatohepatitis, NASH), ami végül májcirrózishoz és májelégtelenséghez vezethet.
5. Idegrendszeri problémák és kognitív zavarok⮕
A mitokondriális diszfunkció és az energia-anyagcsere zavarai a neurodegeneratív betegségek kockázatát is növelhetik, például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásához járulhatnak hozzá. Az agy különösen érzékeny az anyagcsere-rendellenességekre, mivel nagy energiaigénnyel rendelkezik.
Megelőzés és kezelési lehetőségek
- Étrendváltás: A cukor- és finomított szénhidrátok bevitelének csökkentése, valamint a feldolgozatlan, tápanyagban gazdag ételek fogyasztása segíthet stabilizálni a vércukorszintet és csökkentheti az inzulinrezisztenciát.
- Mozgás: A rendszeres fizikai aktivitás javítja az inzulinérzékenységet, segít fenntartani az egészséges testsúlyt, és támogatja a kardiovaszkuláris rendszert.
- Ketogén étrend és böjtölés: Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, mint a ketogén diéta, valamint az időszakos böjtölés segíthet csökkenteni a vércukor- és inzulinszintet, valamint elősegítheti a zsírbontást.
- Gyulladáscsökkentés: A gyulladáscsökkentő élelmiszerek, mint az omega-3 zsírsavakban gazdag halak, a kurkuma és a gyulladáscsökkentő étrendek segíthetnek a krónikus gyulladás mérséklésében.
Amit érdemes elkerülni, ha szeretnénk megőrizni egészségünket
- Gluténtartalmú gabonák (pl. köles OK)
- Gluténnal keresztreagáló (gluténmentes) gabonafélék – pl. zab, kukorica
- Tejfehérje (elsősorban kazein) – vaj/ ghi OK, ha nincs laktózérzékenység
- Tojásfehérje (sárgája OK, nagyon egészséges)
- Szója (molekuláris mimikri)
- Olajos magvak (fitinsavak, magas omega 6) Földimogyoró erős allergén is!
- Kávé, kakaó és stimuláló teafélék
- Gyümölcscukor max. napi 20 gramm
- Alkohol
- Nem szteroid gyulladáscsökkentők
- Édesítőszerek és cukoralkoholok
- Egyéb élelmiszer-adalékanyagok
Amit fogyasztani kellene napi, heti, havi szinten
Naponta:
- 2 db tojássárgája
- 5-10 dkg zöldsaláta vagy zöld leveles zöldségek
- 15-30 dkg gyökérzöldség és keresztesvirágú (répa, zeller, brokkoli, karfiol, édesburgonya)
- csontleves vagy kocsonya vagy pacal (kollagén típusú fehérjék)
- kevésbé édes gyümölcsök, mint ribizli, málna, stb.
- 10-20 dkg vadhús
Hetente:
- 20 dkg borjú/báránymáj (10 dkg is elég, de akkor +20-30 dkg kacsa /liba /csirke /nyúl /pulyka /sertésmáj)
- 2-3 x a héten bőrös pisztráng/lazac/makréla/szardínia (és tengeri herkentyűk)
Havonta többször:
- Tőkehalmáj
Kiemelkedően fontos a bélflóra egyensúlyának helyreállítása mely a jól működő immunrendszer kulcsa, egyik ilyen eszközünk a terápiás alaplé: (velős) csontos, (porcos), bőrös részeket használunk a leves elkészítéséhez: szegyporc, kuglicsont, marhalábszár-csont, ritkacsont, gerinccsont (orja), lapockacsont, kacsa-liba-csirkeláb, farhát, (pulyka) szárny, bőrös comb-szárny, marhafarok, stb), aprólék, nyak, stb… Interneten számos recept fellelhető.
Receptek:
- https://www.facebook.com/TaplalkozasBeallitas/
- https://taplalkozasbeallitas.hu/webshop/
- https://eszkimokonyha.hu/?page=webshop
A metabolikus betegségek kialakulása összetett folyamat, amely a modern életmód eredménye. Az egészséges étrend és életmód fenntartása, valamint a célzott metabolikus terápiák alkalmazása hozzájárulhat a metabolikus egyensúly helyreállításához, csökkentve ezzel számos súlyos betegség kockázatát.