Diabétesz – az vagy amit megeszel

Az evolúciós folyamatok során kialakult egy rendkívüli mechanizmus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az elfogyasztott táplálékból energiát nyerjünk a sejtjeink számára. Az emberiség történetében ritkán volt hozzáférésünk nagy mennyiségű glükózhoz, noha ez az alapvető energiaellátó anyag a sejtjeink számára. Ez arra ösztönzött minket, hogy kifejlesszünk módszereket a glükóz tárolására és más anyagok glükózzá alakítására. Ennek eredményeként, ha szükséges, képesek vagyunk glükózt előállítani zsírokból és fehérjékből is (ez az elv a ketogén étrend mögött).

A módszer, ahogyan a sejtek glükózt vesznek fel és használnak fel, nem egyszerű. Nem csak “beszívják” azt, amikor a véráramban elhaladnak. Ezt a kulcsfontosságú cukormolekulát az inzulin hormon segítségével szállítjuk a sejtekbe, amelyet a hasnyálmirigy termel. Az inzulin kulcsszerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, és feladata, hogy glükózt szállítson a véráramból az izom-, zsír- és májsejtekbe.

Az egészséges sejtek képesek válaszolni az inzulin jelenlétére. Ugyanakkor, ha huzamosabb időn keresztül magas a finomított szénhidrátok és cukrok bevitele, a hasnyálmirigy válaszul fokozott inzulin termeléssel reagál, mivel a sejteknek nagyobb mennyiségű inzulinra van szükségük ahhoz, hogy a véráramban felhalmozódott glükózt fel tudják venni.  Azonban, ha a sejtek hosszabb ideig magas inzulinszintnek vannak kitéve, csökkentik érzékenységüket az inzulinra, ami az inzulinrezisztencia kialakulásához vezet. Ez az állapot azt jelenti, hogy a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, és nem képesek elegendő glükózt felvenni a véráramból. A hasnyálmirigy erre további inzulin termelésével próbál reagálni, de hosszú távon ez nem fenntartható, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet. Ez a folyamat egy ördögi kört alkot, ahol a magas vércukorszint és a fokozott inzulin termelés kölcsönösen erősítik egymást.

A receptorok érzékenységének csökkenését egyéb tényezők is súlyosbítják, például elhízás, krónikus gyulladás vagy a mozgásszegény életmód. Ezért az inzulinrezisztencia kezelése gyakran magában foglalja a teljes életmódváltást, mint például a testmozgás növelését, fogyást és az egészségesebb táplálkozást is.

A 2-es típusú cukorbetegség lehetséges szövődményei

A cukorbetegeknek magas a vércukorszintjük, mert a szervezetük nem képes a cukrot a sejtekbe juttatni, ahol biztonságosan tárolhatná energiaforrásként. A vérben levő cukor aztán rengeteg problémát okoz – túl sokat ahhoz, hogy mindet felsoroljam. Vezethet vaksághoz, fertőzésekhez, idegrendszeri károsodáshoz (zsibbadás, égő érzés, különösen a lábakban és a kezekben, fájdalom, neuropátia), alvászavarhoz, halláskárosodáshoz, szívbetegséghez és Alzheimer-kórhoz is. Ezen események sorozatában heves, sejtszintű gyulladás lép fel a szervezetben. A cukorbetegek ismert szövődményei a vesekárosodás, a végtagok ereinek beszűkülése (amputációhoz is vezethet), az infarktus és a rák. A ráksejtek semmit nem szeretnek jobban, mint a sok cukrot és inzulint. A cukorbetegeknek legalább 50%-kal nagyobb az esélye arra, hogy rákban haljanak meg. Megjegyezném, hogy az inzulint bűnrészesnek kell tekintenünk mindazon következményekben, amelyeket a rosszul kezelt vércukor idéz elő. Az inzulin nemcsak „elkíséri” a sejtekbe a glükózt, hanem anabolikus (építő) hormon is egyben. Ez azt jelenti, hogy stimulálja a növekedést, támogatja a testzsír képződését és megtartását, elősegíti a gyulladás kialakulását. A magas inzulinszint hatással van a többi hormonra is: domináns jelenlétének következtében csökken vagy nő a szintjük, ami még kaotikusabb állapotot idéz elő szervezetünkben, sőt meg is béníthatja a működését. A magas inzulinszint növelheti a kortizol szintjét, mivel az inzulin és a kortizol egyaránt részt vesznek a vércukorszint szabályozásában, a tartósan magas kortizol pedig mellékvese kimerüléshez vezethet más néven HPA stressztengely érintettségnek is hívjuk ezt az állapotot. A magas kortizolszint este megzavarhatja a melatonin termelését, aminek következtében nehezebb elaludni és az alvás minősége romolhat. Ez az alvászavar tovább növelheti a stressz szintjét, ami még magasabb kortizolszintet eredményezhet, létrehozva egy ördögi kört. A magas inzulinszint befolyásolhatja az ösztrogén és progeszteron egyensúlyát, különösen a nőknél. Az inzulin serkentheti az ösztrogén termelését, ami zavarhatja a menstruációs ciklust és hozzájárulhat a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kialakulásához.

Miben különbözik az 1-es típusú cukorbetegség a 2-estől?

Az 1-es típusú cukorbetegség teljesen különálló betegség, autoimmun rendellenesség, kialakulása nem kapcsolódik közvetlenül a cukor- és szénhidrátbevitel mennyiségének beviteléhezés és csak az esetek 5 százalékában áll fenn. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők hasnyálmirigye nem állít elő elegendő inzulint, mert az immunrendszerük megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigyben az inzulintermelő Langerhans-szigeteiben található béta-sejteket. A vércukorszint megtartásához ezért naponta be kell adni maguknak ezt a fontos hormont (inzulint) injekció formájában. Régóta tudjuk, hogy az 1-es típusú cukorbetegség genetikai és epigenetikai, környezeti hatások eredménye. Az elmúlt néhány évtizedben azonban egyre nő a betegek száma, ezért jó néhány kutató arra a következtetésre jutott, hogy a környezeti tényezők sokkal nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában, mint azt korábban gondolták. A pajzsmirigyet érintő Hashimoto betegségnél már köztudott, hogy a búzában lévő glutén (ami két fő fehérjecsoportból áll, a gliadinból és a gluteninből) szerkezetileg hasonlít a pajzsmirigy sejtjeire így immunrendszerünk tévesen megtámathajta azokat, ha ezek az áteresztő bél miatt folyamatosan jelen vannak a véráramban, ahol emésztetlen élelmiszer-részecskéknek nem lenne helye. Ugyanez a helyzet a tejtermékekből származó fehérjével is a kazeinnel. A véráramba kerülve kiválthatnak olyan autoimmun választ, ami az inzulin termelő béta-sejtek támadásához és elpusztulásához vezethet. Ez az elmélet a “molekuláris mimikri” elvére épül, ahol a tehéntej fehérjéi szerkezetileg hasonlítanak bizonyos béta-sejt fehérjékre, így az immunrendszer tévesen azonosítja és támadja meg őket. Ezért is ajánlott nem csak ennél, de mindenféle autoimmun eredetű betegségnél nagyon szigorú tej, glutén, szója, tojásfehérje stb. mentes étkezést folytatni, emelett a cukrokat és finomított széndhidrátokat is kerülni kell.

Hogy kerülnek ezek az emésztetlen élelmiszer-részecskék a véráramba?

Az “áteresztő bélszindróma” egy még mindig vitatott koncepció az orvostudományban, amely egy feltételezett állapotra utal, ahol a bél falának áteresztőképessége megnő. A holisztikus orvoslással foglalkozó szakemberek esetében ez azonban egy teljesen elfogadott és laborvizsgálatokkal is bizonyítható rendellenesség, ami lehetővé teszi a normálisan nem átjutó anyagok, mint például toxikus molekulák, mikrobák és emésztetlen élelmiszer-részecskék bejutását a véráramba. Miért baj ez? Az áteresztő bél következtében átjutott anyagok immunválaszt válthatnak ki, ami gyulladást okozhat a szervezetben. A gyulladásos folyamatok és az immunrendszer fokozott aktivációja hozzájárul az autoimmun betegségek kialakulásához. Az áteresztő bél lehetőséget adhat az emésztetlen élelmiszer-részecskék bejutására a véráramba, ami ételérzékenységek és intoleranciák kialakulásához vezethet. Tehát nem kell konkrétan cöliákiásnak lenni vagy genetikailag laktóz és kazein intoleranciával rendelkezni ahhoz, hogy ezen élelmiszerek fogyasztása súlyos betegségeket okozzon. Sajnos a hagyományos orvoslásban évtizedekkel el vannak maradva a betegségek ilyen komplexitásában való értelmezésétől és kezelésétől, még ha kér is ilyen jellegű vizsgálatot az illető, konkrét intoleranciát vizsgálnak (IgE) nem pedig érzékenységet (IgG) így nem derül ki semmilyen összefüggés az autoimmun állapot és táplálkozás között.

Gyógyítható e a cukorbetegség?

A cukorbetegség gyógyítható, csak ezt senkinek nem érdeke közölni a betegekkel. Sokkal egyszerűbb a megszokott kezeléseket ajánlani, és ezzel élethossziglan konzerválni az anyagcserezavart. Most úgy tűnik, a hivatalos orvoslásban is megjelennek gyenge hangocskák, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy amit krónikus, gyógyíthatatlan betegségnek kezelnek, az valójában egy viszonylag gyorsan és mellékhatásoktól mentesen megszüntethető táplálkozási- és anyagcserezavar. A diagnosztizálatlan cukorbetegeket is beleszámítva- kb. 1 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben. A diagnosztizált 600 000 beteg kapja a különféle gyógyszereket, amelyek javítják az inzulin hatékonyságát és csökkentik a máj glükóztermelését (metformin) vagy segítik a felesleges glükóz eltávolítását a vizeleten keresztül (SGLT2 inhibitorok), vagy a hasnyálmirigyét serkentik még több inzulin termelésére (szulfonilureák) esetleg javítják az inzulinválaszt és csökkentik a glükóztermelést (GLP-1 receptor agonisták). A hasnyálmirigyet serkentő gyógyszerek azért veszélyesek, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a hasnyálmirigy mielőbb felmondja a szolgálatot.

Mert mi is a hivatalos diabetológia filozófiája? Az, hogy szénhidrátra mindenkinek szüksége van, ezért, aki nem tudja a szénhidrátokat megfelelően feldolgozni, annak végül inzulinnal kell “segíteni”. A cukorbetegek hivatalosan ajánlott diétája a vizsgálatok szerint messze alulmarad a lowcarb (alacsony szénhidráttartalmú táplálkozás), az Atkins, vagy a paleolit táplálkozással szemben.

Ketogén és paleo étrend, mint lehetséges megoldás

A 2-es típusú cukorbetegségben és elhízottaknál a nem alkoholos zsírmáj vizsgálatonként eltérően, 10-75%-ban fordul elő. A zsírmájat az inzulinrezisztencia és a hiperinzulinizmus okozza. Mivel hajlamosít a májzsugorra, önmagában is kezelendő volna, de a jelenlegi orvoslás sokat nem tud vele kezdeni. Ez annál is meglepőbb, mert ketogén diétára nagyon jól reagál. A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a vese károsodása, ami előbb-utóbb rendszeres dialízis kezelésbe kényszeríti a beteget. Egy 2011 áprilisában megjelent tanulmány azt igazolta, hogy egereknél súlyos vesekárosodást is visszafordított a ketogén diéta. A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend, sok fehérjével, még több zsírral. A ketogén étrend nemcsak megállítja, de vissza is fordítja a vesekárosodást, ami azt jelenti, hogy nem csupán a vércukorszint csökkenése, hanem más mechanizmusok is állnak a háttérben. A szerzők feltételezik, hogy a ketogén diéta viszonylag rövid alkalmazása visszafordítja a vesekárosodást, s utána már nem kell ezen az étrenden lenni. Sokszor azonban, főleg nőknél nem ajánlott a ketogén étrend, szükség van jó minőségű szénhidrátok bevitelére. Ide tartoznak, a gyökérzöldségek, keresztesvirágúak, zöld levelesek, és a keményítő tartalmú zöldségek mint pl.  a burgonya. Érdemes azonban kerülni a gabonaféléket, főleg acelluláris formában tehát lisztté őrölve. Kezdetben több hús, több zsír arány felé eltolt paleolit táplálkozás helyrehozhatja a veseműködést, majd a tartós normál paleolit táplálkozás fenntartja az elért eredményeket és egyben megóv a cukorbetegség visszatértétől. Ami megmenekülést jelent a vakságtól, a dialízistől, a lábamputációtól és az infarktustól. Az egyes típusú cukorbetegségnél viszont akár életmentő is lehet az alcsony széndhidrát tartalmú étkezés, erről bővebben ITT olvashatsz.

Természetes kiegészítők és vitaminok

1. Berberin: Kutatások szerint javíthatja az inzulin érzékenységet, csökkentheti a vércukorszintet, és pozitívan befolyásolhatja a lipidprofilokat.
2. Glicin: Egy aminosav, amely segíthet javítani az inzulinérzékenységet és támogathatja a vércukorszint szabályozását. Cukorhelyettesítőként is használható édes íze miatt.
3. Omega-3 zsírsavak: Ezek, különösen az EPA és a DHA, segíthetnek javítani a szív egészségét, ami különösen fontos a cukorbetegek számára, akiknél nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
4. Magnézium: A magnéziumhiány összefüggésben állhat az inzulinrezisztenciával, ezért a magnézium-kiegészítés előnyös lehet cukorbetegek számára.
5. Kálium: A magasabb káliumbevitel a vércukor szabályozásán is javíthat, mivel az inzulintermeléshez káliumra van szükség.
6. Cink: A cink fontos szerepet játszik az inzulin tárolásában és szekréciójában, és a cink-kiegészítés segíthet javítani a vércukorszint szabályozását.
7. B7-vitamin (biotin): A nagy dózisú pótlását vizsgálták vércukorproblémák és inzulin kapcsán is, ahol krómmal együtt embereken is hatásosnak bizonyult. A biotin rendkívül biztonságos, így nagy dózisú pótlása (200 mg/nap, ami a szükséges bevitel 10000x-ese) sem okoz túladagolási tüneteket.
8. Fahéj: Néhány tanulmány szerint a fahéj javíthatja az inzulin érzékenységét és segíthet a vércukorszint szabályozásában.

A D-vitaminszint és cukorbetegség kapcsolata

Az alacsony D-vitaminszintű személyeknél nagyobb az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kockázata. A D-vitamin-kiegészítők vizsgálatának áttekintése nem mutatta ki a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését, ám fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb vizsgálatban alkalmazott dózis igen alacsony volt (400 NE). Napi 2000 NE D-vitamin mennyiség mellett már csökkentek a cukorbetegség kockázatának kitett betegek tüneteit. A tanulmányok áttekintése kimutatta azt is, hogy közvetlen kapcsolatot van a D-vitamin szint és a II. típusú cukorbetegség kockázata között.

A D-vitamin kulcsfontosságú hormon, mely részt vesz a kalcium és foszfor egyensúlyának a fenntartásában, és mostanában egyre több kapcsolatot találnak a D-vitamin kapcsán a gyulladásos folyamatok, az inzulinrezisztencia és az elhízás kórlefolyása között is. Az alacsony D-vitamin szintet kapcsolatba hozzák a fertőzésekkel, a természetes immunitás és bizonyos autoimmun-gyulladásos mechanizmusokkal is. Mindegy is, hogy milyen hatást gyakorol a gyulladásra, a D-vitamin közvetlenül növeli az inzulinérzékenységet és -kiválasztást, melyeket különböző mechanizmusok révén ér el. Mivel egy alacsony szintű gyulladás zajlik a metabolikus szindróma, az elhízás és a diabétesz során is, több szerző kiemeli a D-vitamin fontosságának a szerepét. Bizonyos hosszútávú tanulmányok kapcsolatot találtak a D-vitamin és a 2-es típusú cukorbetegség között is. Sok tanulmányban a D-vitamin étrendhez adásával javulást találtak az inzulinérzékenységben, illetve a cukor- és zsíranyagcserében.

Otthoni vércukor mérés és ellenőrzés

Mindenkinek érdemes beszerezni egy vércukormérőt otthonra, akkor is ha nincs diagnosztizált cukorbetegségünk, időről időre érdemes saját reggelis vércukorméréseket végezni. Érdemes különböző reggelikkel és ebéddel is mérni, pl egyik nap tojás szalonnával, másik nap müzli tejjel, harmadik nap pl édesburgonya pirítós májkrémmel és zöldségekkel. Érdekes lesz saját szemmel látni mi az, amit rosszul tolerál az anyagcserénk. Létezik már olyan eszköz is, ami 2 héten keresztül folyamatosan méri (5 percenként) a szövetek közötti folyadék glükóz szintjét és ez is az előzőhöz hasonlóan a telefonunkra küldi az adatokat. Random is mérhetünk egy egy étkezés után egy órával illetve reggel ébredé után éhgyomorra, de végezhetünk 3 napos 5 pontos mérést is, ami már egészen pontos képet tud adni anyagcserénkről. Ennek folyamata a következő:

1. 1. Mérés: Reggel éhgyomorra, 12 órás koplalás után (itt akár reggeli után 1 órával is beiktathatunk egy mérést)
   2. Mérés: Ebéd előtt (reggeli és ebéd között nincs étkezés!)
   3. Mérés: 45 perccel ebéd után (utolsó falat után)
   4. Mérés: További 1 órával az előző mérés után
   5. Mérés: További 1 órával az előző mérés után

Fontos lejegyezni (excel táblázatban vezetni):

• Mit fogyasztottál pontosan, akár a hozzávetőleges mennyiségeket is (pl. 2 marék zöldsaláta, egy közepes szelet sült marhaszelettel)
• Hogy érezted magad a mérésekkor, volt-e hipoglikémiás tünet (remegés, gyengeség, szédülés, fejfájás, éhségérzet, verejtékezés, zavartság, ingerlékenység, látászavarok)

Összegzés

A paleo vagy alacsony szénhidrát tartalmú ketogén étrend egy könnyen elérhető és kivitelezhető gyógyszermentes megoldás a cukorbetegségben, vagy más metabolikus szindrómában szenvedő betegek számára. Aki pedig szeretné messzire elkerülni a fentebb felsorolt betegségeket, annak mindenképp ajánlom, hogy figyeljen oda, mit és mikor eszik, hisz az egészséges és tudatos táplálkozás a legalapvetőbb lépés az egészségünk megőrzése érdekében.

Forrás:

1. Dr. David Perlmutter: Gabonaagy
2. A cukorbetegség gyógyítható? Hát persze!
3. A D3-vitaminhiány elősegíti az inzulinrezisztenciát
4. A D-vitamin, a gyulladásos folyamatok és az inzulinrezisztencia közötti kapcsolat
5. Képek forrása