Borax – története, felhasználásai és egészségügyi hatásai

A borax hallatán sokaknak egy rovarirtó vagy régi mosószer jut eszébe, pedig ez az egyszerű ásvány számos meglepő tulajdonsággal bír. Története során az aranyásók kincsétől a háziasszonyok kedvencéig, sőt potenciális egészségjavító szerig ível a pályája. Ebben a barátságos hangvételű, mégis szakmailag hiteles cikkben körbejárjuk a borax múltját, ipari jelentőségét, belsőleges alkalmazását (ízületi gyulladás, csontritkulás, hormonok), méregtelenítő hatását, kozmetikai és háztartási praktikáit, valamint kitérünk a biztonságosságára, adagolására, mellékhatásaira (beleértve a Herxheimer-reakciót is). Minden fő szakasz végén egy külön „Tudományos háttér” részben mélyebb szakmai betekintést is nyújtunk a téma iránt érdeklődő profiknak (ezek igény szerint elrejthetők). Vágjunk is bele, mi mindent érdemes tudni erről a sokoldalú csodaszerről!

A borax történeti és ipari háttere

A borax egy természetben előforduló bórtartalmú ásványi só, melynek kémiai neve nátrium-tetraborát dekahidrát (Na₂B₄O₇·10H₂O). Átlátszó kristályai vagy fehér por formájában fordul elő, és leggyakrabban kiszáradt sós tavak üledékéből bányásszák – fő lelőhelyei közé tartozik Kalifornia (Death Valley) és Törökország. A bányászott nyers boraxot tisztítás után általában 99–99,5% tisztaságú technikai vagy ipari minőségben hozzák forgalomba, ami már alkalmas háztartási felhasználásra is (gyakran ez az, amit a bolti “20 Mule Team” márkájú dobozok rejtenek).

Történelmi érdekességek

A borax évszázadok óta ismert anyag – már a középkorban „tinkalként” importálták Ázsiából, és aranyművesek, porcelánkészítők használták. Az amerikai kontinensen a 19. század végén indult be a „borax-láz”: 1881-ben egy Aaron Winters nevű prospektor a legendás zöld láng teszttel ismerte fel a Death Valley sós talaján talált fehér ásványban a boraxot. Felfedezését eladta egy nagyvállalkozónak, és hamarosan megindult a borax kitermelése a Harmony Borax Works nevű sivatagi finomítóban. A szállítás komoly kihívást jelentett: a megoldást a híres 20 mule team (20 öszvérfogat) hozta, amely 165 mérföldön át, 10 napig vontatta a két hatalmas, összesen ~36 tonna rakományú szekeret a perzselő sivatagon át a vasútállomásig. (Érdekesség, hogy valójában 18 öszvért és 2 lovat fogtak egy igába – de a „20 mule team” név rajta ragadt.) A borax így vált a vadnyugat ikonikus termékévé, és 1894-ben felvett 20 Mule Team Borax márkanévvel hamarosan minden amerikai háztartás polcára bekerült.

Borax-szállító szekerek az egykori Harmony Borax Works telepen, Death Valley (USA). A két fából készült kocsi kb. 10-10 tonna boraxot vitt, mögöttük a tartályban vitt víz biztosította az öszvércsapat túlélését a hosszú úton.

A 20. század elejére a borax világszerte elterjedt háztartási szer lett. Gyakran reklámozták csodaszerként: állítólag segít az emésztésben, megőrzi a tej frissességét, szebbé teszi a bőrt és megszünteti a korpát. Egy 1919-es reklámfüzetben ezt írták: „a tökéletes egészség a tökéletes tisztaságtól függ, amit a természet legjobb tisztító és ártalmatlan fertőtlenítő szere – a Borax – biztosít”. Ugyanez a kiadvány azt is állította, hogy a borax kifehéríti a napbarnított bőrt, elhalványítja a szeplőket, véd a leégéstől (mint egy korabeli „naptej”), dezodorként is használható, és selymessé varázsolja a sok munkától érdes kezeket. Nem csoda, hogy akkoriban szinte mindenre bevetették a boraxot – még hintőporokban, krémekben és élelmiszerekben is tartósítószerként alkalmazták (míg ezt később be nem tiltották).

Ipari jelentőség

A borax a mai napig fontos ipari alapanyag. A kerámia– és üveggyártás az egyik fő felhasználó: a bórvegyületek közel felét mázakhoz, porcelánhoz és boroszilikát üveghez (pl. hőálló konyhai edények, laboratóriumi üvegek, optikai lencsék, üveggyapot) használják fel. Emellett kiváló folyósító és oxidmentesítő szer fémmegmunkálásban: hegesztésnél, forrasztásnál, ötvözetek és nemesfémek finomításánál segíti a tiszta kötést. Enyhe fertőtlenítő hatása miatt régen sebek fertőtlenítésére, szemöblítő oldatokban, kenőcsökben is alkalmazták. Penészgátlóként citrushéjak kezelésére, bőrök cserzésénél, faanyag védekezésében is bevált. És persze a tisztítószeripar is régóta használja: számos mosópor, fertőtlenítő és vízlágyító adalékaként megtaláljuk – hiszen a borax természetes módon segít a zsíros, foltos szennyeződések eltávolításában és a kellemetlen szagok semlegesítésében.

A borax belső felhasználása: ízületi gyulladás, csontritkulás, hormonális egyensúly

A borax kevésbé ismert oldala, hogy kis mennyiségben fogyasztva jótékony hatású lehet az emberi szervezetre. Hogyan lehetséges, hogy egy rovarirtóként cimkézett anyagot belsőleg használjanak? Nos, a kulcs a benne lévő boron (bór) elem. A bór az emberi test számára nyomelem: kis mennyiségben szükséges, de nagyon fontos szerepe van például a csontok és ízületek egészségében, valamint az anyagcsere és hormonális folyamatok szabályozásában. Mivel a növények is tartalmaznak bórt, normál esetben az étrendünk 1–2 mg körüli mennyiséghez juttat naponta. Modern táplálkozásunk és az intenzív mezőgazdaság azonban gyakran bórszegény: például műtrágyázott talajon termett alma csak töredék bórt tartalmaz egy bio almához képest. Emiatt sokunk bór-bevitele alacsonyabb a kívánatosnál, ami egyes kutatók szerint hozzájárulhat bizonyos civilizációs betegségekhez.

Ízületi gyulladás (artritisz) és borax

Az 1960-as években egy Rex Newnham nevű brit tudós figyelt fel arra, hogy a bórnak köze lehet az ízületi panaszokhoz. Saját súlyos artritiszét próbálta kezelni – végül napi ~30 mg borax (kb. 3 mg elemi bór) szedésével három hét alatt megszűntek a fájdalmai. Felfedezését eleinte kétkedés fogadta, de Newnham nem adta fel: sok betegen segített, és még tablettákat is gyártott. Öt év alatt szájhagyomány útján havi 10 000 üveg borax-tablettát adott el – ami már szemet szúrt a gyógyszeriparnak. Végül 1981-ben Ausztráliában méregnek minősítették a borvegyületeket, betiltva szabad forgalmukat. Newnham-t “mérgek árusítása” miatt megbírságolták, és ezzel gyakorlatilag megállították a borax artritisz-kúra terjedését. (Később tudományos közleményeket is megjelentetett a témában, többek közt egy dupla-vak klinikai vizsgálatot, melyben a borax-szedők 70%-a jelentős javulást mutatott, szemben a placebós 12%-kal.)

Azóta más kutatók is megfigyelték, hogy ott gyakoribb az ízületi gyulladás, ahol a talaj és az ivóvíz bórtartalma alacsony. Például Jamaica bórszegény talajain az artritisz előfordulása ~70%, míg Izraelben – ahol az emberek napi 5–8 mg bórhoz is jutnak – csupán ~0,5–1%. A bórhiány feltehetőleg azzal okoz ízületi problémát, hogy a mellékpajzsmirigy túlműködését idézi elő. Emiatt túl sok kalcium vonódik ki a csontokból a vérbe, ami idővel porc- és csontkárosodáshoz, meszes lerakódásokhoz vezet – ez az oszteoartritisz és oszteoporózis (csontritkulás) egyik rejtett oka lehet. A borax pótlás viszont segít normalizálni a mellékpajzsmirigy működést, és visszaépíti a kalciumot a csontokba ahelyett, hogy az lágyrészekben rakódna le. Bórral kezelt betegeknél például észrevették, hogy az új csontszövet keményebb, nehezebben fűrészelhető, a törött csontok pedig fele idő alatt gyógyultak, mint korábban. Az ízületi folyadék és a csontok bórkoncentrációja artritiszesekben jellemzően feleakkora, mint egészségesekben – de bórbevitel hatására ezek az értékek javulnak. Reumás ízületi gyulladásban (RA) szenvedőknél is sokszor bevált: bár eleinte átmeneti rosszabbodást (Herxheimer-reakciót) is okozhat, 1–3 hónap alatt jellemzően elmúlnak a fájdalmak és duzzanatok. Orvosok beszámoltak RA-s csecsemő és lupuszos (SLE) betegek sikeres borax kezeléséről is, sőt állatmodellekben is hatásosnak bizonyult.

Csontritkulás és hormonok

A boron bevitel a csontok szempontjából különösen fontos a menopauza után. Bórhiány esetén rengeteg kalcium és magnézium ürül ki a szervezetből – egy borax kúra akár 50%-kal is csökkentheti a vizelettel távozó kalcium mennyiségét. Mivel csontritkulásnál a csontok kalciumvesztése fokozott, a bórhiány ennek egyik súlyosbító tényezője lehet. Becslések szerint világviszonylatban a nők harmadát (!) érinti a posztmenopauzális oszteoporózis. A bór viszont kettős hatásával segít: egyrészt keményebbé teszi a csontokat (beépülve a mátrixba), másrészt kiegyensúlyozza a nemi hormonokat, amik serkentik az új csont képződését. Nőkben a bór megduplázhatja az ösztrogénszintet (a legaktívabb 17β-ösztradiolt) – nagyjából arra a szintre, mintha hormonpótlást kapnának. Férfiakban pedig emeli a tesztoszteron szintet – egy vizsgálat szerint napi ~100 mg borax egy hét alatt 1/3-ával növelte a szabad tesztoszteron mennyiségét a 29–50 éves alanyokban. Mindez magyarázza, hogy a bór miért javíthat idősebbeknél a memórián, koncentráción, illetve miért érdeklődnek iránta a testépítők. Fontos kiemelni, hogy a bór nem tolja a hormonszinteket a normális tartomány fölé: inkább optimalizálja azokat (akinek túl alacsony, annak emeli, akinél túl magas, annál segít egyensúlyba hozni). Így például nem kell tartani attól, hogy ösztrogén-dominanciát okozna – sőt hozzájárulhat a progeszteron természetes termelődéséhez is, hasonlóan a hormonkiegyensúlyozó gyógynövényekhez.

Összefoglalva, a bor (boron) a szervezetben sokfelé megtalálható, a legnagyobb koncentrációban a mellékpajzsmirigyekben, csontokban és fogzománcban raktározódik. Szerepe van a sejtmembránok épségében és jelátvitelében, a kalcium-magnézium egyensúly fenntartásában, valamint a D-vitamin aktiválásában, ami a kalcium csontokba épülését segíti. Bórhiány esetén a felszabaduló kalcium helytelen helyeken rakódik le (izmokban merevséget, mirigyekben meszesedést okozva), míg a sejtekben magnéziumhiány lép fel, ami rontja az energiaellátást és fokozza az öregedés jeleit. E nyomelem pótlása tehát nem gyógyszeresen, hanem a hiányállapot megszüntetésén keresztül hozhat kedvező változásokat az egészségben.

Méregtelenítő hatás: nehézfémek, fluorid, Candida

A borax gombaölő, fertőtlenítő hatását már említettük – ennek köszönhető, hogy a háztartásokban is bevált penész és kártevők ellen. De vajon igaz az az alternatív gyógyászatban terjedő hír, hogy a borax méregteleníti a szervezetet? Úgy tűnik, igen: több mechanizmuson keresztül segíthet megszabadulni káros anyagoktól és élősködőktől.

Nehézfémek és fluorid eltávolítása

A bórvegyületek képesek megkötni bizonyos toxikus ionokat, és így elősegíteni kiürülésüket. A borax például fluoriddal reagálva jól oldódó komplexeket képez (borát-fluoridok), amelyeket a vese kiválaszt. A túlzott fluoridbevitel – ami például egyes helyeken a fluoridos ivóvíz miatt gyakori – hozzájárul a csontok törékenységéhez, a fogzománc foltosodásához, valamint lágy szövetek (pl. tobozmirigy, vese) meszesedéséhez és a pajzsmirigy alulműködéséhez. Kínában egy kisebb klinikai vizsgálatban 31 fluorózisban szenvedő beteg kapott boraxot kúraszerűen: napi 300 mg-ról fokozatosan 1100 mg-ig emelték az adagot (három hónapon át, minden hónapban egy hét szünettel). Az eredmény: a páciensek 50–80%-ánál javulás mutatkozott a csontelváltozások és tünetek tekintetében. Bár kontrollcsoport nem volt, ez biztató jel arra, hogy a borax segíthet a fluorid eltávolításában. Egy fórumozó arról számolt be, hogy krónikus fáradtságát, fibromyalgiáját és rosaceáját (amiket szerinte a fiatalkori fluoridos víz fogyasztása okozott) sikerült enyhítenie napi 1/8 teáskanálnyi borax + 1/8 tk tengeri só keverékével. Két hét alatt normalizálódott a testhőmérséklete, nőtt az energiaszintje, javult a bőre és fogyott is – egyedül a rosacea rontódott be átmenetileg, mielőtt javult. Egy másik felhasználó drámai története szerint 7 év alatt szinte mozgásképtelenné vált (pajzsmirigyrák, mellékvese kimerülés, korai menopauza, fibromyalgia, neuropátia sújtotta), mire ráeszmélt, hogy gyermekkora óta rengeteg fluoridot kapott (tabletták, fluoridos víz formájában). Amint elkezdte a boraxos tisztítókúrát (1/8 tk borax liter vízben naponta), 3 napon belül csaknem minden tünete megszűnt – ahogy ő fogalmazott, “végre újra élni tudok”. Ezek persze egyéni beszámolók, de alátámasztják a borax méregtelenítő hírnevét.

A nehézfémek közül a borax elsősorban azokat segítheti kiüríteni, amelyek hajlamosak komplexet képezni bórsavval vagy bóráttal. Ilyen lehet például az alumínium – bár erre kevés közvetlen bizonyíték van, egyes feltételezések szerint a bór hozzájárulhat az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséhez (mivel az Alzheimer-gyanús agyi plakkokban alumínium halmozódik fel). A bór és a magnézium együttese pedig támogatja a szervezet saját méregtelenítő folyamatait azáltal, hogy stabilizálja a sejtmembránokat és antioxidáns hatású enzimeket aktivál.

Candida és gombás fertőzések

A borax kiváló gombaellenes szer, így az emberi szervezetben túlszaporodó élesztő- és penészgombák ellen is hatásos lehet. Az utóbbi években sokan fordulnak hozzá természetes Candida-kezelés gyanánt. Az interneten található beszámolók alapján akár krónikus gombás problémák is javulhatnak tőle. Az egyik fórumhozzászóló például arról írt, hogy psoriasisban és ízületi merevségben szenvedett, aminek hátterében Candida-fertőzést sejtett. Miután kipróbálta a borax ivókúrát (napi 1/4 tk borax 1 liter vízben), már egy nap alatt elmúlt a térdfájdalma, és két nap után a pikkelysömöre is látványosan javult. Egy másik hozzászóló férje makacs lábgombáját kúrált ki úgy, hogy boraxporral bedörzsölte a nedves lábfejét: “azonnal megszűnt a viszketés, és pár hét alatt nyoma sem maradt a fertőzésnek” – írta. Nők beszámolói szerint a visszatérő hüvelygombásodás ellen is hatékonyabbnak találták, mint a gyógyszertári szerek: este egy zselatinkapszulányi boraxot (vagy bórsavat) felhelyezve pár nap alatt tünetmentessé váltak, még a makacs, gyógyszer-rezisztens Candida is eltűnt. Ez nem csupán anekdotikus: egy friss tudományos vizsgálat igazolta, hogy a bórsav kapszulák eredményesen gyógyítják a krónikus, gyógyszernek ellenálló hüvelyi Candida-fertőzést, sőt a kórokozó baktériumok ellen is hatnak. (Azért a borax itt is jobb lehet a bórsav-nál, mert lúgos kémhatása még jobban kedvez a gombaellenes hatásnak.) A Candida albicans nevű élesztőgomba normálisan is jelen van a szervezetünkben, de ha elszaporodik és fonalas alakba (hifa) vált, akkor agresszíven behálózza a bélfalat, áteresztőbélt-szindrómát és krónikus gyulladást okozva. Biofilmes telepeket is képez, amelyek védik a gyógyszerektől. Fontos felfedezés, hogy a bórsav/borax gátolja a Candida átalakulását patogén hifa-formává, és megbontja a biofilmjeit is. Ezáltal elősegíti, hogy az immunrendszer és más gombaellenes szerek is hatékonyabban lépjenek fel ellene. Nem túlzás azt állítani, hogy a borax az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb fegyver lehet a Candida és sok más gombás kórkép (pl. lábgomba, körömgomba, bőrgombák) ellen.

Egyéb kórokozók: A borax antivirális és enyhe antibakteriális hatását is dokumentálták. Vírusos szemölcsök és afták ecsetelésére házilag is alkalmazzák (pl. bórvizes oldattal). Állatkísérletek szerint a bórsav csökkenti bizonyos mikotoxinok (penészgombák által termelt méreganyagok) DNS-károsító hatását. Egy török vizsgálatban az aflatoxin-B1 által kiváltott súlyos oxidatív károsodást sikerült kivédeni borax adagolásával kísérleti állatokban. Nem véletlen, hogy régen a bórsavat tartósítószerként is használták az élelmiszeriparban – gátolja a penészedést és erjedést.

Kozmetikai felhasználás: hajmosás, bőrápolás, dezodor

A boraxot nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is régóta használják az emberek szépészeti és higiéniai célokra. Mivel enyhe fertőtlenítő és vízlágyító hatású, számos kozmetikai praktika alapja lehet otthon. Lássunk néhány népszerű alkalmazást a múltból és a jelenből:

• Hajápolás, korpás fejbőr: A borax-oldattal való hajöblítés puhítja a kemény vizet és segít eltávolítani a lerakódott szappanmaradékot. Már egy teáskanálnyi borax 1 liter vízben feloldva remek hajöblítő szer készíthető törékeny, fénytelen hajra. Sokan a samponjukba kevernek egy csipet boraxot a korpa ellen – mivel gombaölő, visszaszoríthatja a korpásodást okozó Malassezia gombát. Arra figyeljünk, hogy boraxos öblítés után érdemes enyhén savas öblítést (ecetes vagy citromleves vizet) is alkalmazni a hajon, hogy visszaálljon a fejbőr természetes pH-ja.
• Bőrápolás, pattanások: A borax antibakteriális tulajdonsága miatt régen bórszappanokat és krémeket árultak problémás bőrre. Már a viktoriánus időkben is ajánlották szeplők halványítására és az arcszín világosítására (lásd a 1919-es idézetet fent). Ma házilag készíthetünk egyszerű boraxos tonikot: pl. 1 csésze desztillált vízben oldjunk fel 1/8 tk boraxot és 1/8 tk bórsavat, és ezzel törölgessük le a zsíros, pattanásos bőrt (vigyázat, szembe ne kerüljön!). A bórsavnak összehúzó, pH-szabályozó hatása is van. Létezik recept házi boraxos cold-cream készítésére is: a borax segít az olaj és víz emulgeálásában, így például méhviasszal, mandulaolajjal és rózsavízzel kombinálva bőrpuhító krémet kavarhatunk. A borax ráadásul tartósítószerként is működik a házi kozmetikumokban – gátolja a penészedést.
• Dezodor, izzadás: Aki ódzkodik az alumínium-tartalmú dezodoroktól, kipróbálhat egy boraxos hintőport vagy krémet a hónaljára. Egy egyszerű recept például: keverjünk el 1 rész boraxport 6 rész kukoricakeményítővel, és adjunk hozzá pár csepp illóolajat – kész is a hintőpor dezodor. Krémdezodort is készíthetünk: olvasszunk fel kókuszolajat, keverjünk bele kis szódabikarbónát és egy csipet boraxot, majd kihűlés közben habosítsuk. A borax semlegesíti a baktériumok által kibocsátott savakat, így szünteti meg a testszagot. Láb- és kézizzadás ellen pedig létezik egy régi patikai recept: 15 g borax, 15 g szalicilsav (porított aszpirin), 10 g bórvíz, 60 g glicerin és 60 g alkohol keverékével kell naponta kétszer bekenni a verejtékező bőrfelületet. Ez a keverék fertőtlenít és összehúzza a pórusokat.
• Egyéb bőrproblémák: Lábgombásodásnál és körömgombánál hatásos a borax. Áztassuk be a lábat meleg vízbe, majd nedves lábra dörzsöljük rá a boraxport, hagyjuk megszáradni – ezt ismételve pár hét alatt a makacs gomba is eltűnhet. Ekcémások olykor arról számolnak be, hogy a fürdővizükbe szórt kis borax enyhíti a viszketést és fertőtleníti a sebesedéseket. Régen a pelenkakiütést is bórvizes lemosással kezelték. Fontos azonban óvatosság: a babák érzékeny bőrét rendszeresen nem tanácsos boraxszal érinteni, mert a bőrön át is felszívódhat valamennyi.

Összességében a borax a “zero waste” házi kozmetikumok egyik hasznos alapanyaga lehet: természetes, többfunkciós és olcsó. Ügyeljünk azonban rá, hogy kozmetikai használathoz oldatban vagy krémben higítsuk, ne tömény por formában alkalmazzuk a bőrön, mert úgy száríthat és irritálhat.

Háztartási felhasználás: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítés

Nem véletlen, hogy a borax több mint egy évszázada a háziasszonyok kedvence – univerzális tisztítószer, olcsó, és kíméletes a környezethez (biológiailag lebomló, természetes ásvány). Nézzük, milyen sokoldalúan bevethető a háztartásban:

• Univerzális tisztító oldat: Egy egyszerű, de hatékony recept: keverjünk össze 1/4 csésze boraxot, 1/4 csésze mosószódát és ~1,5 csésze forró vizet, amíg feloldódnak. Ezt az oldatot zárható szórófejes palackba töltve használhatjuk padlótól a konyhapultig szinte bárhol. Fertőtleníti és szagtalanítja a felületeket, remekül takarítja a csempét, vécékagylót, kádat. Tipp: kényesebb felületeknél (pl. fa bútor, gipszfal) kevesebb vizet és arányaiban több boraxot használjunk, hogy ne áztassuk el az anyagot.
• Mosás és foltkezelés: A borax kitűnő vízlágyító, ezért a mosógépben adagolva fokozza a mosópor hatását. Ha nagyon kemény a víz, a ruhák szürkébbek, durvább tapintásúak lesznek – a borax segít ezen azzal, hogy megköti a víz kálciumát. Penészesedő vagy beposhadt textíliákat is megmenthetünk: áztassuk őket boraxos meleg vízbe (1 csésze víz + 1-10 tk borax arányú oldatot használva). Ez eltávolítja a dohos szagot okozó gombákat, és felfrissíti az anyagot. Makacs foltokra is bevethetjük: öntsünk a foltra egy kis boraxos oldatot, hagyjuk állni, majd a szokásos módon mossuk ki – a folt gyakran maradéktalanul eltűnik. Fehér ruháknál a borax enyhe fehérítő hatása is érvényesül (bár önmagában nem olyan erős, mint a klóros fehérítő, de segít megőrizni a textil ragyogását).
• Penész és szagtalanítás: A hűtőszekrény vagy szemetes kellemetlen szagait is semlegesíthetjük boraxszal: szórjunk egy kis port egy tálkában a hűtőbe – magába szívja a szagokat (hasonlóan a szódabikarbónához). Penészes felületek (fürdőszoba fugák, zuhanyfüggöny, pincefal) tisztítására keverék: 1/2 csésze borax + 2 evőkanál ecet + 2 csésze forró víz. Ezzel átdörzsölve a penészt, majd nem leöblítve teljesen (hagyva egy kicsit a felületen) megelőzhető a visszanövése. Egy háziasszony beszámolója szerint 2 liter forró víz + 1 evőkanál borax + 2 evőkanál szóda keverékével gyönyörűen, szinte súrolás nélkül ki tudta takarítani a penészes fuga közöket is.
• Rovarirtó: A borax régi, bevált hangya- és csótányirtó szer. Keverjünk el egyformán boraxot és porcukrot, és helyezzük el a keveréket a rovarok útvonalán. A cukor odavonzza a hangyákat, csótányokat, akik belakmároznak a keverékből – a borax pedig elpusztítja őket, mivel megzavarja a rovarok emésztését és kiszárítja a kitinvázukat. Fontos, hogy ezt a keveréket gyerekektől és háziállatoktól elzárva alkalmazzuk, mert nekik sem tenne jót a lenyelése. Bolhák ellen is használhatjuk a boraxot: szórjuk a szőnyegre, matracra, hagyjuk hatni pár órát, majd alaposan porszívózzuk ki – a bolhapetéket és lárvákat elpusztítja.
• Mosogatógép tabletta: Kis kreativitással akár házi mosogatógép-tablettát is készíthetünk boraxból. Egy népszerű recept így szól: 1 rész borax, 1 rész mosószóda, 1/4 rész keserűsó (Epsom-só), majd annyi citromlevet adunk hozzá, hogy nedves homok állagú masszát kapjunk. Ezt jégkocka formába nyomkodva pár óra alatt megszilárdítjuk, és voilá – kész a természetes mosogatógép-tabletta. Egy beszámoló szerint semmivel sem marad el a bolti tabletták teljesítményétől, sőt a poharakon nincs többé vegyszerszagú filmréteg. A citromsav tartalma a vízkövet is eltávolítja, a borax és szóda pedig a zsírt.
• DIY kézműveskedés: A boraxszal mókás projekteket is csinálhatunk. Gyerekek kedvence a “slime” nyálka készítése: keverjünk össze 1 csésze PVA (iskolai) ragasztót pár csepp ételfestékkel és 1/2 csésze vizet, egy másik edényben oldjunk fel 1/2 teáskanál boraxot 1/2 csésze meleg vízben. Öntsük össze a két oldatot – azonnal összeáll egy nyúlós, gyurmázható slime! Ez kiváló szemléltető kémiai kísérlet is (a borax keresztkötéseket hoz létre a ragasztó polimer láncai között). Boraxszal kristályokat is növeszthetünk házilag: pl. forró telített borax-oldatba lógatott zsinóron egy nap alatt gyönyörű fehér kristályok válnak ki.
• Szárított virág készítése: Szirmok préselése helyett egész virágokat is megőrizhetünk borax segítségével. Szórjunk egy doboz aljába boraxport, fektessünk rá friss virágokat (pl. rózsát, szegfűt), majd óvatosan temessük be boraxszal a virágokat. Zárjuk le a dobozt, és hagyjuk egy hétig. A borax kiszívja a nedvességet a növényből, így megszárítja azt, megőrizve a formáját és színét. A virágokat kiemelve finoman ütögessük le róluk a port (ami újra felhasználható). Ezzel a módszerrel csodaszép szárazcsokrok készíthetők.

Látható, hogy a borax a háztartás szinte minden területén bevethető. Ráadásul ökológiai szempontból is előnyös: nem halmozódik fel a környezetben tartós méregként, mint sok modern vegyszer, és sokféle bolti tisztítószert kiválthatunk vele. Fontos azonban megjegyezni, hogy erős lúg (pH ~9), ezért bizonyos felületeket (pl. alumínium edényt, gyapjú- vagy selyemanyagot) ronthat, és mindig öblítsük le, ha étellel érintkező tárgyat tisztítottunk vele.

A borax biztonsága, dózisok, mellékhatások és Herxheimer-reakció

Bár a borax tele van jótékony meglepetésekkel, mégsem szabad elfeledni, hogy nem cukorka – felelősen kell bánnunk vele. Sokan megijednek, amikor meglátják a dobozán a figyelmeztetést: “Ne nyelje le! Mérgező!”. Valóban, nagy mennyiségben a borax ártalmas lehet, de minden a dózison múlik. Ahogy Paracelsus mondta: “a dózis teszi a mérget” – még a konyhasó is halálos, ha túl sokat eszünk belőle (és a só bizony toxikológiai szempontból veszélyesebb is, mint a borax!). Nézzük hát, mit mond a tudomány a borax biztonságáról.

Mérgezőség és összehasonlítások

A borax akut toxikus dózisa (LD₅₀ érték) patkányoknál 4500–6000 mg/testsúlykg. Összehasonlításképp a konyhasóé ~3000 mg/kg, tehát a konyhasó 50–100%-kal mérgezőbb a boraxnál! Ráadásul a só genetikai mutációt is okozhat (mutagén), míg a borax ilyen szempontból ártalmatlannak bizonyult. Persze ettől még nem szabad kanállal enni a boraxot: embernél becslések szerint 5–10 gramm egyszeri bevétele már súlyos hányást, hasmenést, sokkot válthat ki, főleg kisgyerekeknél. Halálos dózisként kb. 15-20 grammot tartanak számon egy felnőttnél, de az irodalomban kevés pontos esetleírás van. A CDC egy összegzése 784 véletlen borax/bórsav mérgezésről azt találta, hogy egyik eset sem végződött halállal, sőt 88%-ukban semmilyen tünet nem jelentkezett – pedig az elfogyasztott mennyiség 10–88 gramm között volt. Akik ennél is többet vettek be (testtömegkilogrammonként >84 mg B, ami 60 kg-ra ~40 g boraxnak felel meg), ott előfordult hányás, hasmenés, bőrkiütés, átmeneti idegrendszeri és vesetünetek, de megfelelő orvosi ellátás mellett felépültek.

Hosszú távú hatások, reprodukciós toxicitás

Az állatkísérletek arra utalnak, hogy a borax legérzékenyebb célpontja a szaporítórendszer lehet igen nagy dózisoknál. Patkányoknál és egereknél több héten át napi >26 mg boron/kg adag (ez emberre vetítve kb. 15 g borax naponta, hónapokon át!) károsította a hím ivarsejteket és here szövetet. Vemhes patkányoknál napi 13,7 mg/ttkg B (7 g/nap borax embernél) mellett kis csökkenést tapasztaltak a magzatok súlyában – ennél alacsonyabb dózisnál nem volt hatás. Biztonsági faktorral számolva az EU hatósága napi 9,6 mg/ttkg B bevitelben állapította meg a NOAEL (nem észlelhető ártalom) szintet, ami egy 60 kg-os emberre ~5 g boraxot jelent. Ugyanakkor – és ez nagyon érdekes – egy 3 generáción át tartó patkánytenyésztésben még napi 30 mg/ttkg B (17 g/nap borax egy 60 kg-osnak megfelelően) sem okozott semmi problémát sem az anyaállatoknál, sem az utódoknál. Csak a következő, extrém magas dózis (58,5 mg/ttkg B – ez ~30 g/nap boraxnak felel meg 60 kg-ra) vezetett terméketlenséghez a patkányoknál. Tehát a biztonságosnak tekinthető felső határ valahol napi 20 gramm borax körül lehet egy 60 kilós felnőtt esetében. Természetesen ezt senki nem fogja megközelíteni sem normál körülmények között! Összehasonlításképp: egyes országokban étrend-kiegészítőként legfeljebb 3 mg elemi bórt (kb. 25–30 mg boraxot) engedélyeznek kapszulában – ez bőven az említett biztonságos határ töredéke. Embereken végzett vizsgálatok (pl. magas bórtartalmú ivóvizet fogyasztó török populáció, vagy bányászok) nem mutattak ki termékenység-csökkenést a bórnak kitett csoportokban – sőt egy tanulmány szerint a bórbányászok körében magasabb volt a születési arány, mint az országos átlag. Ezek után joggal merül fel, hogy a borax “reprotoxikus” hírét túlzó állatkísérletek és biztonsági faktorszámítások alapozták meg.

Szabályozás és tiltások

Az EU 2010-es döntése nyomán a borax (nátrium-tetraborát) a 2. kategóriás reprodukciós toxicitású anyagok közé került besorolásra, ami szigorúbb címkézési és forgalmazási szabályokat vont maga után. Ezt követően számos országban – különösen Nyugat-Európában – eltűnt a boltok polcairól a korábban elterjedt, szabadon árult dobozos borax, például a híres “20 Mule Team” termék is. Ezek helyett gyakran bórax-helyettesítőket kezdtek forgalmazni, amelyek jellemzően nátrium-perkarbonátot tartalmaznak – holott ennek az anyagnak az akut toxicitása (LD₅₀ ~1034 mg/kg) háromszor magasabb, mint a boraxé (LD₅₀ ~4500 mg/kg), mégsem sorolják a reprodukciós toxicitást jelző H360-as figyelmeztetés alá.

A helyzet ironikus, hiszen a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható tisztítószer számos olyan összetevőt tartalmaz, melyekre nem vonatkoznak ilyen szigorú szabályozások, miközben a borax – az egyik legbiztonságosabb, régóta használt háztartási vegyszer – stigmatizált „méreg” minősítést kapott. Sokan úgy vélik, hogy ez a szabályozás nem feltétlenül a valódi egészségügyi kockázatokat tükrözi, hanem inkább a túlzott elővigyázatosságot, vagy akár gazdasági érdekeket szolgálhat.

Tény, hogy a boraxot az új besorolás előtt Európa-szerte milliók használták évtizedeken át mosásra, takarításra, vízlágyításra – különösebb egészségügyi incidensek nélkül. A H360 jelzés miatt azonban ma már csak veszélyes anyagként, ipari vagy laboratóriumi célra árusítható, szigorú figyelmeztetésekkel ellátva. Pedig a gyakorlatban normál háztartási használat során szinte lehetetlen olyan mennyiségű boraxot belélegezni vagy bőrön keresztül felszívni, ami valódi szaporodásbiológiai kockázatot jelentene.

Pl az emagon is elérhető: INNEN

Herxheimer-reakció és egyéb mellékhatások

Aki elkezdi belsőleg használni a boraxot (pl. artritisz vagy Candida ellen), esetleg találkozhat az ún. Herxheimer-reakcióval. Ez a jelenség arról ismert, hogy amikor a szervezetben hirtelen sok kórokozó pusztul el (legyen az baktérium, gomba, stb.), akkor a széteső sejtek toxinjai átmenetileg felerősítik a tüneteket. Például Candida kúra kezdetén sokan észlelnek rosszabbodást: erősebb fájdalmakat, fejfájást, kiütést, influenza-szerű közérzetet – pedig valójában ez jó jel, azt mutatja, hogy a kúra hat és a gombák pusztulnak! Ugyanígy a boraxnál: a reumás betegek egy részénél az első hetekben nőhet az ízületi fájdalom és merevség, vagy a candida-diétázóknál felszaporodhatnak a méregtelenítési tünetek. Ilyenkor nem szabad megijedni, inkább kis szünetet vagy csökkentést kell tartani az adagolásban, majd folytatni, amikor alábbhagynak a kellemetlenségek. Mellette sok folyadék fogyasztása, könnyű mozgás (a nyirokkeringés serkentésére) és savanyú italok (citromlé, almaecet, C-vitamin) segíthetnek enyhíteni a tüneteket és kiüríteni a felszabaduló toxinokat. Ezek a “gyógyulási reakciók” tulajdonképpen pozitívak hosszú távon, csak át kell vészelni őket – utána rendszerint látványos javulás következik.

Más lehetséges mellékhatás kevés van a boraxnál, de néhány ember egyéni érzékenységet mutathat. Előfordulhat enyhe gyomor-bél irritáció (hányinger, hasmenés), ami általában azt jelzi, hogy túl magas adaggal kezdtünk. Ilyenkor érdemes visszavenni az adagot a tolerálható szintre. Nagyon ritkán bőrkiütés vagy zsibbadás jelentkezhet – valószínűleg a mobilizált méreganyagok vagy a kalcium anyagcsere átmeneti zavara miatt. Ha valaki vesebeteg vagy károsodott a veseműködése, óvatosan bánjon a borax-szal, mert a kiválasztás fő útja a vese, és nagy dózis esetén megterhelheti azt. Ugyanígy várandósoknak sem ajánlott (a biztonság kedvéért kerülendő, bár a normál táplálkozással is bevisznek napi 1–2 mg bórt, ami nem jelent gondot).

Adagolás és alkalmazás

Ha valaki szeretné kipróbálni a boraxot belsőleg, fontos a fokozatosság. A tipikus kezdő dózis – internetes források alapján – napi 1/8 teáskanál boraxpor (kb. 500 mg) 1 liter vízben feloldva, egész napra elosztva fogyasztva. Ez kb. 55 mg elemi bór bevitelét jelenti hetente (napi ~8 mg, heti 5 napon alkalmazva). Nőknek vagy könnyebb testsúlyúaknak gyakran ezt javasolják maximumként, míg férfiak vagy nehezebbek akár 1/4 teáskanálnyit is megihatnak naponta (1000 mg borax, ~110 mg bór hetente). Ezek még mindig töredékei a biztonsági határnak, de nem is kevés mennyiségek – pont egy olyan sávban mozognak, ami sokaknál hatásos és még jól tolerálható. A fenntartó adag általában napi 1-2 mokkáskanálnyi a fent elkészített koncentrátumból (ami 1 tk borax 1 liter vízben). Ennél többet kúraszerűen érdemes csak orvos vagy természetgyógyász beleegyezésével fogyasztani. A boraxos üveget mindig tartsuk gyermekektől elzárva, és címkézzük fel jól, hogy ivóvíznek ne használja illetéktelen.

Végezetül, tegyük fel a kérdést: ha a borax ennyire hasznos, miért nem ismertebb vagy elfogadottabb? Nos, a válasz részben a már említett félreértelmezett toxikológiai adatokban, részben pedig abban rejlik, hogy a borax – bár olcsó és nem levédett anyag – bizonyos nagy iparágak nyereségét veszélyeztetné széles körű alkalmazása. Gondoljunk bele: ha az emberek 1 dollárnyi borax-szal megoldanák az ízületi gyulladásukat, vajon megvennék-e a drága gyógyszereket és táplálékkiegészítőket? Aligha. Egyes összeesküvés-elméletek odáig mennek, hogy a borax elleni “hadjárat” mögött a gyógyszeripar áll, mely nem engedheti meg magának jövedelmező reumatológiai készítmények piacának összeomlását. Valószínűbb azonban, hogy egyszerűen a szabályozók a “jobb félni, mint megijedni” alapon betiltották, mivel volt rá ürügy (az állatkísérletes reprodukciós adatok). Így vagy úgy, a borax hírneve előtt ma akadályok tornyosulnak, pedig a tapasztalat és sok kutatás is azt mutatja, hogy kis mennyiségben, ésszel használva biztonságos és hasznos szer. Remélhetőleg a jövőben a tudományos párbeszéd kitisztítja a borax körül kialakult zavaros megítélést, és ismét elfoglalhatja méltó helyét – legyen szó háztartási csodaszerként vagy az egészséget támogató nyomelemforrásként való alkalmazásáról.

Források: A fenti cikk az alábbi anyagokon és publikációkon alapul: Walter Last: “The Borax Conspiracy – How the Arthritis Cure has been stopped” (magyarul: “A borax elhallgatott egészségügyi előnyei” című írás), továbbá a Borax – Anwendungen (német nyelvű összefoglaló a borax alkalmazásairól), Dr. Newnham kutatásai (“Borax: The Inexpensive Detox, Arthritis, Osteoporosis and Mycoplasma Cure”), valamint egy borax recepteket gyűjtő dokumentum (“Borax-Rezepte”). Ezen felül hivatkozunk a PubMed adatbázis ide vonatkozó tanulmányaira és egyéb szakirodalmi forrásokra a. Az esetleges egészségügyi állítások tájékoztató jellegűek; bármilyen terápiás célú borax-használat előtt konzultáljunk szakemberrel.