A sejt mikrokörnyezete
Az a közeg, amelyben egy adott sejt található, és közvetlenül hat rá. Ez a környezet magában foglalja azokat a tényezőket és feltételeket, amelyek befolyásolják a sejt viselkedését, funkcióját és életképességét. A sejt mikrokörnyezetének fontos szerepe van a sejt homeosztázisának fenntartásában és a szervezet normális működésében. Néhány fontos tényező és tulajdonság a sejt mikrokörnyezetére vonatkozóan:
Extracelluláris mátrix (ECM): Az ECM olyan fehérjék és glikoproteinek hálózata, amelyek körbeveszik a sejteket. Az ECM mechanikai támogatást nyújt a sejteknek, és szerepet játszik a sejtek közötti kommunikációban. Az ECM összetételének változása befolyásolhatja a sejtek viselkedését és az adott szövet funkcióját.
Szomszédos sejtek: A közeli sejtek közvetlenül hatnak egymásra a jelátvitel és a kommunikáció révén. Például a szövetekben lévő sejtek kölcsönhatásban állnak egymással a környező sejtekkel, ami lehetővé teszi az egészséges szövetek fenntartását és a sejtek differenciálódását.
Sejtkommunikáció: A sejtek közötti kommunikációt és a sejtválaszokat olyan molekuláris jelátviteli rendszerek szabályozzák, mint a citokinek és a növekedési faktorok. Ezek a molekulák közvetítik a sejtek közötti információátvitelt és irányítják a sejtek működését.
Kémiai összetétel: A sejt mikrokörnyezete kémiai összetétele, például a pH, ionok koncentrációja és tápanyagok jelenléte is befolyásolhatja a sejt viselkedését és funkcióját. Az étkezés és a tápanyagok jelentős hatást gyakorolnak a sejt mikrokörnyezetére. Az elfogyasztott ételek és tápanyagok befolyásolják a szervezetben zajló kémiai reakciókat és a sejtek anyagcseréjét, ami közvetett hatást gyakorolhat a sejtek egészségére és működésére. Például bizonyos tápanyagok, mint az antioxidánsok, hozzájárulhatnak a sejtek oxidatív stressz elleni védelméhez, míg mások, mint a magas cukortartalmú ételek, negatív hatást gyakorolhatnak a sejtekre és elősegíthetik a gyulladásos folyamatokat. A táplálkozás és az étrend ezért kulcsfontosságú tényező a sejtek egészségének és a betegségek megelőzésének szempontjából.
Oxigénellátás: Az oxigén a sejtek életfontosságú funkcióihoz szükséges. A sejt mikrokörnyezetében az oxigénszint változása hatással lehet a sejt anyagcseréjére és energiaellátására.
Az sejt mikrokörnyezetének megváltozása, például az ECM módosulása vagy a szomszédos sejtek közötti kommunikáció zavara, hozzájárulhat a betegségek kialakulásához, beleértve a rákot is. Az egészséges sejtek megfelelő mikrokörnyezetben működnek, és a sejtek közötti egyensúly fenntartása létfontosságú az egészség megőrzéséhez.
Ortomolekuláris medicina
Linus Pauling (1901–1994) amerikai Nobel-díjas vegyészprofesszor használta elsőként az ortomolekuláris medicina fogalmát. Az ortomolekuláris tápanyag- és vitaminpótlás az a megközelítés, amely a megfelelő és optimalizált mennyiségű és koncentrációjú vitaminokat és ásványi anyagokat használja a sejt egészségének és a test, szellem és lélek optimális működésének támogatására. Ez a megközelítés feltételezi, hogy a megfelelő tápanyagok megfelelő mennyiségben történő pótlása hozzájárulhat a sejtek optimális működéséhez, javíthatja a sejtek mikrokörnyezetét, és elősegítheti a betegségek megelőzését vagy kezelését. Ez a terület még ma is megosztja a terapeutákat és a pácienseket. Az egyik tábor szemében az étrend-kiegészítők áldást jelentenek, amely nélkül élni sem tudnának. A másik tábor számára legalábbis feleslegesek, de néha még károsnak is tartják. Az igazság a minőségben, mennyiségben, molekulaformában és indikációban rejlik.